A 2021 májusától novemberéig Magyarország által betöltött Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségének és az Európa Tanács közös szervezésében került sor 2021. szeptember 7-én a második nemzetpolitikai témájú konferenciára. Az eseménynek az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központja adott otthont, témája pedig a nem kormányzati szervezetek és kutatóintézetek szerepe az Európa Tanács nemzeti kisebbségi normáinak előmozdításában volt.
A féléves magyar elnökség prioritási területei közül a nemzeti kisebbségek identitásának, jogainak védelme kiemelt szerepet kapott, melynek érdekében Magyarország, az Európa Tanáccsal karöltve, többek között, négy nemzetpolitikai tematikájú konferenciát szervez budapesti és strasbourgi helyszínekkel, melyek sorában a szeptember 7-én megszervezett esemény a második konferencia volt. Az esemény a nem kormányzati szervezetek, NGO-k és kutatóintézetek szerepét helyezte a középpontba az Európa Tanács nemzeti kisebbségi normáinak előmozdításában, és három szakmai panel keretében tekintette át az említett kérdéskört. A nemzeti kisebbségi jogok előmozdítása és védelme központi szerepet játszik az európai társadalmak stabilitásának és egyensúlyának biztosításában, melyben a nem kormányzati szervezetek és kutatóintézetek jelentős szerepet játszanak, illetve széleskörű tapasztalattal rendelkeznek a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével és lehetőségeivel, jelenlegi kihívásaikkal kapcsolatban.
A konferenciát Gordana Berjan, az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központjának igazgatója, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára és Hallvard Gorseth, az Európa Tanács Antidiszkriminációs Főosztályának főosztályvezetője nyitotta meg.
A konferencia első panele a nem kormányzati szervezetek nemzeti kisebbségi jogok védelmében játszott szerepéről és az eddigi eredményekhez való hozzájárulásukról szólt. A panel résztvevői Angelika Mlinar, a Flensburgban működő Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke; William Cisilino, a brüsszeli NPLD (Hálózat a Nyelvi Sokszínűség Előmozdításáért) alelnöke; Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és Davyth Hicks, a Brüsszelben működő ELEN (Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat) főtitkára voltak. Az előadók röviden ismertették saját szervezetük működését, illetve kiemelték a nem kormányzati szervezetek szerepét a nemzeti kisebbségek védelmének előmozdításában. Az NGO-k elsősorban a kulturális sokszínűségre és a kisebbségi nyelvek fontosságára tudják felhívni a döntéshozók, szélesebb közvélemény figyelmét. A nemzeti kisebbségek identitásának védelme, illetve a kulturális sokszínűséget érintő kihívások kezelése elsődleges szempont az adott témakörben. Emellett jelentős kihívás a kisebbségi nyelven történő tájékoztatás hiánya, a nemzeti kisebbségek homályosan megalkotott nyelvi jogi szabályozása vagy például az olyan kezdeményezések háttérbe szorítása, elutasítása, mint a Minority SafePack. Az előadók azt is kiemelték, hogy az NGO-k kiemelt szerepet játszanak a kisebbségvédelmi sztenderdek megalkotásában és megvalósításában, illetve az Európa Tanács ezzel kapcsolatos szabályozásának támogatásában, fejlesztésében.
A konferencia második panele a kutatóintézetek nemzeti kisebbségek védelmében játszott szerepével foglalkozott, előadói között pedig a következő meghívottak szerepeltek: Sonja Novak Lukanović, a ljubljanai Etnikai Tanulmányok Intézetének igazgatója; Günther Rautz, a Bolzanóban működő EURAC (Kisebbségi Jogok Intézete) vezetője; Beata Sibylle Pfeil, a flensburgi ECMI (Kisebbségi Ügyek Európai Központja) alelnöke, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának tagja és Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója voltak. Az előadók közül többen kiemelték annak fontosságát, hogy a kutatóintézetek kutatási eredményeit a politikai döntéshozóknak a gyakorlatba is át kellene ültetniük, mely által megalapozottabb döntést tudnak hozni adott kérdésekben. Emellett a kutatóintézeteknek, kutatási projekteknek az aktuális problémákkal, témakörökkel kell foglalkozniuk, így tevékenységük a kormányok számára is támogatható és használható lesz a jövőben is. A panel keretében az is elhangzott, hogy a kutatóintézetek segítik a kisebbségi közösségek életének, problémáinak megfelelőbb értelmezését, egyfajta közvetítőknek tekinthetők a döntéshozók felé, mely elősegítheti az egyes országok kisebbségekkel kapcsolatos nemzeti szabályozásának aktualizálását, végrehajtását, illetve ezáltal csökkentheti, minimalizálhatja a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos konfliktusokat.
A harmadik, és egyben befejező panel témája a nemzeti kisebbséghez tartozó fiatalok politikai részvételéről szólt, mellyel kapcsolatban a következő előadók fejtették ki nézeteiket: Tóth-Ferenci Adrienn, a Külgazdasági és Külügyminisztérium titkárságvezetője, a CDADI (Európa Tanács antidiszkrimináció, sokszínűség és integráció kérdéseivel foglalkozó kormányközi szakértői bizottsága) magyar szakértője; Rutai Zsuzsanna az Európa Tanács külső szakértője;
Pia Šlogar, az Európai Nemzetiségek Ifjúsága alelnöke, az Európa Tanács Ifjúsági Tanácsadó Bizottságának tagja; Helena Lupinc, az olaszországi szlovén közösség tagja és Grigory Petushkov, a moszkvai Orosz Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke. A panel keretében az Európa Tanács antidiszkrimináció, sokszínűség és integráció kérdéseivel foglalkozó kormányközi szakértői bizottságában (CDADI) résztvevő előadók bemutatták a nemrégiben a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok politikai részvételéről szóló tanulmányt, melyben több mint 20 európai kisebbségi szervezet tapasztalatai alapján fogalmaztak meg az ajánlásokat. A kisebbségi fiatalokat képviselő felszólalók, többek között megfogalmazták, hogy a kisebbséghez tartozó fiataloknak olyan környezetre, platformra van szükségük, melyben hátrányos megkülönböztetés nélkül tudják megosztani nézeteiket, ötleteiket. A fiatalok sok esetben kihívásokba ütköznek, mivel nem kezelik őket egyenrangú partnerként, illetve nem kerülnek bevonásra az őket érintő döntéshozatalba, programokba. Emellett a kisebbséghez tartozó fiatalok – néhány példát említve csupán - hátrányos megkülönböztetést szenvednek az oktatásban, gyűlöletbeszédnek vannak kitéve, nem tartják tiszteletben véleménynyilvánítási jogaikat, nem támogatják a fiatalok által létrehozott szervezeteket, és így tovább. További akadály, hogy a fiatalokat képviselő szervezetek munkájában kevés fiatal és kisebbséghez tartozó fiatal vesz részt. A fiatalok, általánosságban véve, távolságot tartanak, nem érdeklődnek vagy nem tájékoztatják őket politikai részvételükkel kapcsolatban. Léteznek természetesen jó gyakorlatok is, melyek közé sorolhatók azok a szervezetek, melyek a fiatalokat tömörítő ernyőszervezettel vagy egyéb szervezettel is rendelkeznek, vagy ahol nemzeti ifjúsági tanácsok működnek a fiatalok, és így a kisebbséghez tartozó fiatalok politikai döntéshozatalban történő bevonása érdekében.
A konferencia zárszavaként Elise Cornu, az Európa Tanács Antidiszkriminációs Főosztályának osztályvezetője hangsúlyozta az Európa Tanács nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentumainak (Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, Nyelvi Charta) és normáinak fontosságát, illetve felhívta a figyelmet a kisebbségek jogaival kapcsolatos párbeszéd fontosságára az ET szervei, a fiatalok képviselői és egyéb szereplők között. A személyes részvétellel és online formában megvalósult konferencia hivatalos honlapján megtalálhatóak az eseménnyel kapcsolatos további információk, mely a következő linken érhető el: https://www.coe.int/en/web/minorities/conference-7-september-2021
2021.09.09. – Varga Csilla