2021. október 19-én került sor az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának (ET MB) soros magyar elnöksége keretében szervezett magasszintű kisebbségi zárókonferenciára Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének üléstermében. A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó konferenciák sorában az utolsó, negyedik konferencia a ,,Nemzeti kisebbségek identitása a sokszínű társadalmakban: Európai perspektívák” címet viselte, mely magasrangú magyar kormányzati szereplők, illetve magyar és külföldi előadók részvételével valósult meg. Az eseményt a magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László nyitotta meg, a bevezető előadást pedig többek között Kairat Abdrakhmanov, EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztos és Fernand de Varennes, ENSZ kisebbségi különleges jelentéstevő tartotta.
Az esemény előadói három panel keretében tekintették át az Európa Tanács, az európai intézmények és jogrendszer jövőbeni szerepét a nemzeti kisebbségi jogok előmozdításában. Megnyitó beszédében Kövér László hangsúlyozta, hogy nemcsak a konferencia, de a magyarországi kisebbségvédelmi gyakorlat is modell-értékű, emellett pedig az ország rendkívüli figyelmet fordít a határon túl és a diaszpórában élő magyar közösségek identitásának védelmére. Azt is kiemelte, hogy egyes szomszédos országok részéről az európai szolidaritás és méltányosság hiánya tapasztalható az ott élő magyar közösség irányába, példaként említve Ukrajnát és az országban élő kisebbségek jogainak folyamatos szűkítését. Az ET döntéshozatala felé javasolta és indítványozta, hogy a nemzeti önazonossághoz való jogot alapvető emberi jogként ismerjék el, illetve az EU alapszerződésébe foglalják bele a nemzeti kisebbségek védelmét, amely erősítheti Európát. Kairat Abdrakhmanov, az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa kiemelte, hogy a nemzeti kisebbségek jogvédelme nemcsak morális kötelezettséget jelent, de az adott ország jóléte szempontjából is fontos kívánalom. Hangsúlyozta, hogy az EBESZ részes államaiban egyre növekszik az etnikai sokszínűség, melyet nem egyszerű kezelni, és amelyet sok esetben az államok figyelmen kívül hagynak. Fernand de Varennes ENSZ kisebbségi különleges jelentéstevő előadásában rámutatott, hogy az 1990-es években kialakított nemzetközi szabályozás és az akkor létrehozott intézmények megfelelően fektették le a nemzeti kisebbségek jogait, azonban hiányoznak a szabályozással kapcsolatos kikényszerítő mechanizmusok. Emellett a kisebbségek iránti intolerancia egyre növekszik, mely gyűlöletbeszédben nyilvánul meg a médiában, és az ellenséges propaganda, az előítéletek, a kisebbségek bűnbakként kezelése valódi károkat okoznak a kisebbségek, az ún. ,,mások” számára a világ számos pontján. De Varennes kiemelte, hogy a világban 2010 óta megháromszorozódtak a kisebbségeket érintő belső konfliktusok. Ennek ellenére például az Európai Bizottság nem vette figyelembe a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, mely a nemzeti kisebbségek jogainak fejlesztésére irányult, és amelyet több mint 1,2 millió EU-s állampolgár írt alá. A jelentéstevő említést tett jó gyakorlatokról is, mint a bolzanói, dél-tiroli, gagauz és Aland-szigeteki autonómiák megvalósulása és működése, melyek nem tökéletes, de jó és követendő példaként szolgálnak. Hangsúlyozta, hogy az 1990-es években kialakított kötelezettségvállalásokat szükséges a gyakorlatban alkalmazni, illetve új megoldásokat, politikákat kell megalkotni a kisebbségi jogok és identitás védelme érdekében.
A konferencia első panelének előadói Németh Zsolt, az ET PKGY alelnöke, a magyar PKGY delegáció vezetője; Szili Katalin, autonómiáért felelős miniszterelnöki megbízott; Kalmár Ferenc miniszteri biztos; és Gál Kinga, európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportjának (Intergroup) társelnöke voltak. Németh Zsolt előadásában felvetette egy nemzeti kisebbségek boldogságával, elégedettségével kapcsolatos jelentés elkészítését az ENSZ boldogságról szóló jelentésének mintájára (UN World Happiness Report), mely nemcsak az adott országokban élő nemzeti kisebbségek boldogságának mértékét mutatná meg, hanem azokat a területeket is beazonosítaná, ahol a helyzet javítása érdekében beavatkozásra, új politikák kialakítására van szükség. Németh szerint az ET, a többi nemzetközi szervezethez képest, sokat tett a nemzeti kisebbségek védelme érdekében, azonban a kijelölt célokat nem sikerült még elérni.
Szili Katalin és Kalmár Ferenc előadásukban a nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelveiről beszéltek, kiemelve, hogy a nemzeti kisebbségek védelme jelentős eltéréseket mutat a gyakorlatban és a kollektív jogok biztosításának hiánya e közösségek számára asszimilációhoz vezet. Annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek képesek legyenek identitásukat megőrizni, egységes alapelvek elfogadására van szükség, mellyel kapcsolatban a két előadó közösen fogalmazott meg 5 alapelvet, mely keretet biztosít az ezzel kapcsolatos szabályozás kidolgozásához.
A konferencia második panelének előadói Vesna Crnić-Grotić, a Nyelvi Charta Szakértői Bizottságának elnöke; Vincze Loránt, európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportjának (Intergroup) társelnöke; François Alfonsi, európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoport (Intergroup) társelnöke és Juhász Hajnalka, a magyar PKGY delegáció tagja, ET elnökségi miniszteri biztos. Vesna Crnić-Grotić hangsúlyozta, hogy a Nyelvi Charta Szakértői Bizottságának munkája során kiindulási alap, hogy egy adott nyelv használatának biztosítása nem attól függ, hogy a nyelvet egy adott kisebbség vagy a többség beszéli-e. További alapfelvetés, hogy a kisebbségeknek meg kellene tanulniuk az állam hivatalos nyelvét, melyben élnek, azonban emellett szükséges az állam jóakarata, kisebbségek irányába tett gesztusa is, hogy használhatóak legyenek a kisebbségi nyelvek az országban. Vincze Loránt előadásában rámutatott, hogy a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és Nyelvi Charta megfelelő jogokat biztosít a nemzeti kisebbségek számára, azonban a szabályozás, az ezzel kapcsolatos dokumentumok egy része frissítésre szorulna. Előadásában az ET-s kisebbségvédelmi rendszer javítására irányuló javaslatokat is megfogalmazott, például bővíteni kellene a Szakértői Bizottság szerepét, illetve erősíteni kellene ajánlásainak tagállamok általi betartását, meg kellene változtatni a jelentési gyakorlatot, illetve ösztönözni kellene más államokat is a Keretegyezmény ratifikálására, EU-s viszonylatban pedig az Uniónak konkrét, gyakorlati módon kellene átültetni az ET dokumentumait és rendelkezéseit. Juhász Hajnalka az EU-s kisebbségvédelem javítása érdekében javaslatként megfogalmazta, hogy annak elérése érdekében az EU illetékességének kibővítésére (pl. FRA kibővítése) vagy új intézmény létrehozására (pl. kisebbségi ombudsmani pozíció létrehozása) lenne szükség.
A harmadik panelben a következő meghívottak adtak elő: Irina Vlah, a gagauz Autonóm Területi Egység kormányzója; Alain Lamassoure, az Európa Tanács Történelemoktatási Obszervatóriuma Igazgatótanácsának elnöke és Petter Wille, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának norvég szakértője. Irina Vlah Moldova, és ezen belül Gagauzia autonómiájának jelenlegi helyzetét, az országban zajló folyamatokat vázolta fel. Az ország fő problémáiként emelte ki Vlah a tényleges demokrácia, demokratikus intézmények hiányát, a korrupt és önös érdekeket követő politikusokat, melyek miatt a polgárok kiábrándulnak a politikai rendszerből, mivel az csupán retorikai szinten éri el a demokráciát. Nagy gondot okoz a fiatalok elvándorlása is, mely által az ország elveszíti a fejlődéshez és a modernizációhoz szükséges munkaerőt, társadalmi réteget.
Alain Lamassoure előadásában az ET Történelemoktatási Obszervatóriumáról beszélt, mely megoldást szeretne találni az európai történelemoktatás egyes kérdéseire. Kiemelte, hogy e kezdeményezés célja az előrelépés, az országokban fennálló helyzet feltérképezése, a jól működő gyakorlatok összefoglalása, annak áttekintése, melyik ország mit oktat történelemből, illetve annak lefektetése, hogy a történelemtudást illetően mit várnak az államok a diákoktól. Petter Wille szintén arra világított rá, hogy bár az emberi jogok rendszere világszinten Európában a legfejlettebb, egyes témakörökben jelentős strukturális hiányosságok és a politikai akarat hiánya figyelhető meg. Az emberi jogok alapja a szabad önmeghatározás, mely a társadalom minden tagja számára biztosított kellene, hogy legyen.
A konferencia zárszavában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára rámutatott, hogy az ET MB magyar elnöksége keretében szervezett, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó négy konferencia is azt bizonyítja, hogy a nemzeti kisebbségek védelme európai ügy, melynek célja a nemzeti önazonosság védelme és a szülőföldön való megmaradás biztosítása. A nemzeti kisebbségek jogait ténylegesen, a gyakorlatban is biztosítani kell annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőkké váljanak az európai társadalmakban és az integráció soha ne legyen, nem lehet a rejtett asszimiláció eszköze.
2021.10.22. Dr. Varga Csilla PhD