Nemzetiségek Magyarországon: Nemzetiségi értékek megőrzése és továbbadása

2021. november 4-5-én rendezte meg a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetközi Kapcsolatokért felelős Államtitkársága az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége alkalmából a Nemzetiségek Magyarországon: Nemzetiségi értékek megőrzése és továbbadása című nemzetközi konferenciát, amelynek helyszínéül a budapesti Bolgár Művelődési Ház szolgált. Az esemény vendégei között számos Magyarországon élő nemzetiség anyaországának nagykövete, képviselője, hazai és külföldi kisebbségpolitikával foglalkozó tisztségviselők, illetve egyéb érdeklődők vettek részt.

A konferencia első napja az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának (ET MB) magyar elnökségével és a magyar nemzetiségpolitikával; a nemzetközi tapasztalatokkal és azok magyarországi vonatkozásaival, illetve az Európa Tanács nemzetközi és magyarországi tapasztalataival foglalkozott. Az első panel keretében Dr. Muszev Dancso, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke, Dr. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára tartott előadást.  „A magyarországi bolgárok a legjobb példa egy nemzetiség fennmaradására a történelmi atrocitások ellenére” – fogalmazta meg Dr. Muszev Dancso, majd felidézte a nemzetiségi törvények magyar történeti alakulását. A történelmi és jogi szálra rákapcsolódva Dr. Sztáray Péter elmondta, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény óta nagyobb teret kapnak itthon a nemzetiségek, amelyet az ET magyar elnökségének prioritásaként is megfogalmaztak. Ennek lenyomata, hogy közel ötven szakmai-politikai, valamint harminc kulturális rendezvényt szerveztek az elmúlt fél évben, valamint négy nemzeti kisebbségekkel foglalkozó konferenciát tartottak. Emellett az elmúlt tíz évben megnőtt az együttműködés és a kormányzati támogatás ezen a területen, erre ad példát a Pécsi Horvát Színház restaurálása vagy a Nemzetiségi Bizottság létrejötte a Magyar Országgyűlésben. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a nemzetek Európájára helyezte a hangsúlyt, ugyanis ez tudja megőrizni a kultúrát, a nyelvet és az egyházakat a föderális Európával szemben. Beszédében elmondta, hogy Magyarországon tíz szegmense ismert a nemzetiségek javát szolgáló tevékenységeknek, amelyek az Alaptörvény, a parlamenti jelenlét, az önkormányzatok, a nemzetiségi intézmények, az egyházi jelenlét, a közösségi élet, a kapcsolat az anyaországgal, az oktatás, a politikai jelenlét és a finanszírozás. Mindez összefoglalva arról tesz tanúbizonyságot, hogy a magyar állam számára elsődleges cél a nemzetiségek jóléte, vagyis érték lett nemzetiséghez tartozni Magyarországon. Langerné Victor Katalin ismertette a szegénység felszámolásának – amelynek kiemelt szereplői a romák – két alapelvét, amelyek a megfelelő oktatás és a munkahely. Az elmúlt tíz év eredményességét mutatja, hogy a roma gyerekek 90%-a bölcsődébe és óvodába jár, a nagyobb korosztály számára pedig beás és oláh nyelven is elérhető az oktatás Magyarország több pontján is, külön ösztöndíjakkal támogatva a kiemelkedő tanulókat. Továbbá az is említésre méltó, hogy közel egymillió ember kiemelését sikerült elérni 2010 óta, valamint kétszer annyi roma dolgozik ma, mint akkor.

A második, nemzetközi tapasztalatokkal foglalkozó panel előadói Dr. Bernd Fabritius Kisebbségügyi és határon túli németekért felelős kormánymegbízott; Milan Ján Pilip, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke; Arno Gujon, a szerb Külügyminisztérium a régió diaszpórájával és szerbjeivel való együttműködés igazgatóságának igazgatója, Dr. Milan Bošnjak, a Határon Túli Horvátok Állami Hivatalának tanácsadója és Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke voltak. Dr. Bernd Fabritius kitért a közel harminc évre visszanyúló előremutató együttműködésre a német és a magyar állam között a nemzetiségek támogatására, azon belül is kiemelten tekintve a fiatalok oktatására és a hagyományok ápolására. Hasonló törekvést nevezett meg Milan Ján Pilip, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke is, hozzátéve egy egyedülálló, a mindenkori szlovák kormány által támogatott, kétévente megrendezésre kerülő tematikus szlovák világtalálkozót, amelynek célja egy közös dialógus megteremtése a külföldön élő szlovákokkal. Szerb részről a nyelv és az identitás megőrzése mellett a gazdasági kapcsolatok is elengedhetetlennek minősülnek, így pilot projekteken keresztül, az anyaországon kívüli területeken működő kis- és középvállalkozásokat támogat a szerb kormányzat, melyről Arno Gujon beszélt. Dr. Milan Bošnjak kitért arra, hogy 2010 óta a horvát nemzetstratégia része a határon túli horvátokkal való kapcsolattartás, illetve emellett a 2021-es nemzeti fejlesztési stratégia célja Horvátország nemzetközi pozíciójának javítása. Emellett a két ország több területen is együttműködik egymással, pozitívként emelte ki Bošnjak az oktatással, tudománnyal és technológiával kapcsolatos programokat. Vincze Loránt kiemelte, hogy az ET keretében 30 évvel ezelőtt megalkotott, keretbe foglalt sztenderdek korszerűsítésére lenne szükség, mellyel kapcsolatban az államok szerepe az elsődleges. A Minority SafePack eddigi, Európai Bizottság általi háttérbe szorítása ugyan negatív fejleménynek tekinthető, azonban ez az első olyan javaslat, amely az EU-s szerződéseknek megfelelő javaslatokat fogalmazott meg és napirendre helyezte a nemzeti kisebbségek ügyét Európában. 

A harmadik panel keretében a résztvevők Maro Michaelidest, az ET Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája Szakértői Bizottságának tagját, Petter Wille-t, az ET Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye Tanácsadó Bizottságának szakértőjét és Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébetet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettest hallgathatták meg. Az első két előadó a Karta és a Keretegyezmény főbb jellemzőit, céljait, monitoring mechanizmusát, illetve egyes magyarországi vonatkozásait mutatta be. Dr. Szalayné elmondta, hogy Hivatalához 2013-2020 között több mint 2300 nemzetiségekkel kapcsolatos panasz érkezett, és az utóbbi időben jelentős változás figyelhető meg az ügyek jellegében; a konkrét témájú panaszok száma csökkent, ellenben az általános témájú, közösségeket érintő ügyek száma nőtt. 

A konferencia első napjának lezárásaként Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség Egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságának főosztályvezetője a 2021 májusában elkezdett Európa jövőjéről szóló konferenciához kapcsolódó tapasztalatokról beszélt. Ennek keretében Magyarország 9+1 témát határozott meg, melyben kiemelt szerepet kap az oktatás és ifjúság, illetve ezen belül a különböző táborok támogatása a nemzetiséghez tartozó fiatalok számára. Kiemelte, hogy egyre nagyobb előny jelent az, ha valaki kétnyelvű családban nő fel, illetve egyre több szülő íratja nemzetiségi intézménybe gyermekét. 

A konferencia második napja a magyarországi nemzetiségi kutatási eredményeket tekintette át, illetve a magyarországi nemzetiségpolitika jó gyakorlataival kapcsolatos kerekasztal beszélgetést is magába foglalt. A nemzetiségekkel kapcsolatos friss szociológiai kutatási eredményeket Gyorgyovich Miklós, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatóhelyettese és Makay Mónika, az Alapítvány kutatója ismertették, akik mind a magyarországi nemzetiségekkel, mind a határon túli magyarokkal kapcsolatban kutatást végeztek, mely során különböző módszereket használtak fel. A kutatás során a magyarországi nemzetiséghez tartozók sok pozitív fejleményről számoltak be jogaikat, lehetőségeiket illetően, és csak néhány kisebbség részéről és területen merültek fel kritikai felvetések. A konferencia kerekasztal beszélgetése során Szutor Lászlóné, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke; Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke; Dr. Muszev Dancso, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke; Gugán Iván, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke és Schindler László, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökhelyettese osztották meg tapasztalataikat a magyarországi jó gyakorlatokról. A beszélgetést Dr. Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára moderálta. A felszólalók egyöntetűen arról számoltak be, hogy napjainkban valamely nemzetiséghez tartozóként nem tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést Magyarországon, és ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a magyar állampolgárok, illetve széleskörű támogatást és lehetőségeket biztosít számukra az állam, ezek kihasználása pedig nagyrészt a nemzetiségeken múlik. A beszélgetés résztvevői a nemzetiségi identitás megőrzésében kiemelték az oktatás fontos szerepét, az ifjúság bevonását és érdeklődésének felkeltését a nemzetiségi programok, nemzetiségi szervezetekben való részvétel iránt, illetve a család és egyéb közösségek megtartó erejét. 

A kétnapos konferencia zárásaként Dr. Fürjes Zoltán elmondta, hogy az esemény rávilágított a magyar nemzetiségpolitika pozitívumaira, előremutató fejleményeire, illetve annak fontosságára, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek olyan értéket képviselnek, melyet a jövőben is védeni, támogatni kell, és amelynek érdekében Magyarország az elmúlt időszakban sok erőfeszítést tett és tesz. Magyarország ennek érdekében határozta meg az ET MB magyar elnöksége keretében is prioritásként a nemzeti kisebbségek védelmét, és az elmúlt fél évben sikerült az ET tagországainak figyelmet a témakörre irányítani.

2021.11.09. Tóth Bettina, Dr. Varga Csilla PhD

Kép: https://72varmegye.eu/blog/bejegyzes/Magyarorszag_nemzetisegei_a_2002-es_nepszamlalasok_alapjan