A magyarországi támogató nyilatkozatok vizsgálatának lezárultával hivatalosan is sikeresnek tekinthető a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés (EPK). Ez a hetedik EPK az Európai Unió történetében, amely teljesíteni tudta az európai szintű aláírásgyűjtés érvényességi követelményeit. A szervezők pozícióját az is erősíti, hogy az Európai Törvényszék 2021. november 10-i ítéletével elutasította Romániának a nemzeti régiókról szóló EPK nyilvántartásba vételét megtámadó keresetét. Most a szervezőkön múlik, hogy mikor kívánják az uniós intézmények elé terjeszteni sikeres kezdeményezésüket. Ezzel azonban jó eséllyel még ki fognak várni.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által életre hívott „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című EPK (ismertebb nevén: nemzeti régiókról szóló EPK) hosszú utat járt be a sikerig. A 2013-ban benyújtott javaslat nyilvántartásba vételét az Európai Bizottság először elutasította, amely döntést a szervezők az Európai Unió Bíróságán támadtak meg. A per 2019-ben a szervezők győzelmével ért véget. Ezt követően már sor kerülhetett a támogató nyilatkozatok gyűjtésére. A koronavírus járvány miatt a főszabály szerinti egy év helyett két évig tartó aláírásgyűjtés 2021. május 7-én zárult le. A kezdeményezést több mint 1,4 millió uniós polgár támogatta aláírásával, és 11 tagállamban gyűlt össze az érvényességhez szükséges küszöbérték. A szervezők 2021. júliusban adták le a nyilatkozatokat érvényességi vizsgálatra az egyes tagállamok illetékes hatóságai részére. A vizsgálatok eredményeit az elmúlt hetekben és napokban közölték a testületek.
A minimum tagállami küszöbérték Belgiumban, Spanyolországban, Horvátországban, Magyarországon, Írországban, Litvániában, Lettországban, Romániában, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában teljesült. 2021. november 14-ig 10 tagállamból érkezett be az érvényességi vizsgálat eredménye (egyedül Horvátországban nem zárult még le a folyamat) – három esetében (Lettország, Svédország, Szlovénia) a tagállami vizsgálat után nem maradt elegendő számú támogató nyilatkozat. A szervezők tájékoztatása szerint magyarországi eredmények beérkezésével nyilvánvalóvá vált, hogy teljesült a sikeres EPK mindkét feltétele, vagyis több mint egymillió érvényes támogató aláírást gyűjtöttek, és legalább hét tagállamban elérték az az adott országra vonatkozóan előírt minimumot.
Az érvényességi vizsgálat szervezők számára kedvező végkimenetele valószínűsíthető volt, mint ahogy az is, hogy lesznek olyan tagállamok, amelyek „kiesnek” az érvényességi vizsgálatot követően. A korábbi tapasztalatok alapján az összegyűlt aláírások átlag 10-15%-a bizonyult érvénytelennek az érvényességi vizsgálat során. Ahogyan korábbi írásunkban figyelmeztettünk, a 11 tagállamból hat esetében – hacsak az online aláírásokat nézzük is – „kényelmes előnyre” tett szert a kezdeményezés (Magyarország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Horvátország, Írország), de Belgiumban, Svédországban és Szlovéniában meglehetősen szűk volt a tartalék. Svédországban és Szlovéniában megalapozottnak bizonyult az aggodalom, ugyanakkor Belgiumban elég érvényes aláírás maradt a tagállami vizsgálatot követően is. Lettország ezzel szemben kiesett az érvényességi vizsgálat során. Bár a balti államban 6.838 online aláírás gyűlt a kötelező 6.000 helyett (113.97%), a Lett Köztársaság Központi Választási Bizottsága mindössze 5.395 támogató nyilatkozat érvényességét erősítette meg. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a támogató nyilatkozatok mintegy felét azért érvénytelenítette a tagállami hatóság, mert az aláírók nem rendelkeztek lett állampolgársággal. Azon állampolgárság nélküli – jellemzően oroszajkú – személyekről van szó, akik helyzetének rendezésére a Minority SafePack is javaslatot tett.
A magyarországi aláírások száma több szempontból is figyelemreméltó. Hazánkban összesen 899.336 támogató aláírás gyűlt a nemzeti régiókról szóló EPK mellett (ebből 804.929 elektronikus, 94.407 papír alapú támogató nyilatkozat). A közel 900 ezer aláírásból a Nemzeti Választási Bizottság 774.441-et nyilvánított érvényesnek. Ez a mennyiségű érvényes aláírás az európai polgári kezdeményezések mintegy 10 éves történetét tekintve is kiemelkedő. Csak egyetlen esetben gyűlt ennél több érvényes támogató nyilatkozat egy tagállamból, mégpedig a vízvédelmi Right2Water EPK esetében, Németországból (1.236.455 érvényes szignó – Németország összlakossága ugyanakkor több mint nyolcszorosa hazánkénak).
Érdemes összevetni ezeket az adatokat a Minority SafePack EPK esetében gyűlt és érvényesnek nyilvánított aláírások számával is. Utóbbi kezdeményezés esetében Magyarországon 643.791 aláírás gyűlt össze (ebből 385.623 érkezett papír alapon és 258.168 elektronikus formában), amelyből 527.686-ot nyilvánított érvényesnek a Nemzeti Választási Bizottság. A nemzeti régiós EPK esetében tehát a magyarországi érvénytelen aláírások száma 124.895, ami az összes támogató nyilatkozat 13,8%-a, míg a Minority SafePack esetében 116.105 szignó volt az érvénytelen, ami valamennyi támogató nyilatkozat 18%-a. Utóbbi esetben az érvénytelen aláírások nagyobb aránya abból is származhat, hogy a Minority SafePack mellett leadott támogató nyilatkozatoknak csupán 40%-a érkezett online formában, míg a nemzeti régiós kezdeményezés esetében ugyanez az arány majdnem 90% (a papír alapú aláírások esetében jellemzően nagyobb a hibaarány, mint az online formában beérkezett nyilatkozatok esetében).
Az érvényességi követelmények teljesítésén túl a szervezők számára szintén jó hír, hogy az Európai Törvényszék a T-495/19. sz., Románia kontra Bizottság ügyben 2021. november 10-én hozott ítéletével elutasította Románia azon keresetét, melyet az Európai Bizottság nemzeti régiókról szóló EPK nyilvántartásba vételéről szóló határozatának semmissé nyilvánítása érdekében nyújtott be. A keresetet még 2019. július 8-án – két hónappal a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének megkezdése után – nyújtotta be Románia, és azzal érvelt, hogy a Bizottságnak – hatásköri korlátok miatt – nem lett volna szabad bejegyeznie a nemzeti régiókról szóló EPK-t. A Törvényszék ezt az érvelést elutasította, helyben hagyva a Bizottság bejegyző határozatát, ezzel megerősítve a kezdeményezés regisztrációjának jogszerűségét, illetve azt, hogy a szervezők által előterjesztett javaslat nem esik nyilvánvalóan uniós hatáskörön kívül.
A döntés a korábbi esetjog fényében valószínűsíthető volt. Románia a keresetlevélben ugyanis gyakorlatilag megismételte a Minority SafePack nyilvántartásba vételéről szóló bizottsági határozat ellen benyújtott keresetében bemutatott érvelését. A Törvényszék ugyanakkor a T-391/17. sz., Románia kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 24-én hozott ítéletében egyszer már elutasította ezt az érvelést (a keresetlevél benyújtása idején a Törvényszék még nem tette közzé Minority SafePack nyilvántartásba vételének tárgyában hozott ítéletét). Bár a 2019. szeptember 24-én közzétett elsőfokú ítélet ellen Románia fellebbezett, így az ügy az Európai Unió Bírósága előtt jelenleg is folyamatban van (C-899/19 P. sz., Románia kontra Bizottság ügy), az elsőfokú ítélet tükrében – és különösen a Románia által a kereseteiben hivatkozott jogalap teljes egyezésére tekintettel – várható volt a Törvényszék elutasító (és ekképpen a szervezők számára kedvező) álláspontja.
Most a szervezőknél pattog a labda: az Izsák Balázs SZNT elnök által képviselt polgári bizottság fogja eldönteni, hogy mikor nyújtják be immár sikeres kezdeményesüket az Európai Bizottságnak, ezzel elindítva a kezdeményezés uniós intézmények előtt zajló szakaszát. Az iktatási időpont megválasztásának azért is van jelentősége, mert a benyújtástól számított három hónapon belül az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatást kell szervezni a javaslatról, hat hónapon belül pedig az Európai Bizottságnak is el kell döntenie, hogy indít-e jogalkotást a témában.
Figyelemmel arra, hogy e konkrét EPK vonatkozásában a sikeres EPK Bizottsághoz történő benyújtása tekintetében alkalmazandó 211/2011/EU rendelet nem állapít meg határidőt az uniós intézmények előtti vizsgálati szakasz megindítására, a szervezői csoport akár éveket is várhat a következő szakasz élesítésével. A szervezők egyelőre nem tettek arra való konkrét utalást, hogy erre mikor kerülhet sor. Izsák Balázs a kezdeményezés szervezői nevében korábban csupán annyit mondott el, hogy akkor kívánják iktatni az Európai Bizottságnál a kezdeményezésüket, amikor a legnagyobb esélyét látják a folyamat sikerére, vagyis, hogy a Bizottság jogszabályt kezdeményezzen. A nemzeti régiókról szóló EPK szervezői csoportjának képviselője azt is hozzátette, hogy a kezdeményezésük iktatásáig a nemzeti régiók európai mozgalmának az építésére kívánnak összpontosítani.
2021.11.15. Dr. Tárnok Balázs