Az Európai Unió bővítéséről tanácskoztak Budapesten az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat keretében 2021. december 6-án. Az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Intézet konferenciáján egyértelművé vált, hogy Magyarország kulcsszerepet játszik abban, hogy a nyugat-balkáni országok számára továbbra is hiteles perspektíva maradjon az uniós csatlakozás.
2021. május 8-án indult útjára az Európa Jövőjéről szóló konferenciasorozat, amelyben Magyarország kiemelten aktív szerepet játszik. Varga Judit igazságügyi miniszter 2021. december elsejei közösségi média bejegyzésében osztotta meg a hírt, mely szerint a konferenciasorozat eddigi hat hónapja alatt az egész Európai Unióban Magyarországon szervezték a legtöbb rendezvényt az uniós szintű konferenciasorozat keretei között.
Az Igazságügyi Minisztérium nemcsak biztatja az állampolgárokat, hogy minél több tanácskozást szervezzenek, hanem maga is színvonalas programokkal járul hozzá a közös gondolkodáshoz. Bár az uniós szintű konferenciasorozat a koronavírus járvány és a brüsszeli intézmények hatalmi vitái miatt a tervezetthez képest egy évvel később indult, a tárca már 2020. június 21-én megtartotta első online rendezvényét a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézettel (MFI) együttműködve, amelyet további három hibrid konferencia követett. Ezek közül a legutóbbira 2021. december 6-án került sor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében „Párbeszéd Európa jövőjéről: A bővítés a jövő kulcsa?” címmel. A konferencia ismételten mozgósította a politikai és a tudományos élet képviselőit is. A konferencia első felét Gál Kinga európai parlamenti képviselő moderálta, a résztvevők között volt Varga Judit igazságügyi miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter, Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos, Jadranka Joksimović szerb európai integrációs miniszter, Gašper Dovžan, az Unió soros elnökségét ellátó Szlovénia külügyi államtitkára és Deli Andor vajdasági magyar európai parlamenti képviselő. Az esemény második felében Trócsányi László, EP-képviselő, az MFI elnöke vezette le az eszmecserét Marjan I. Bojadjiev, a Skopjei Amerikai Egyetem rektora, Arta Rama-Hajrizi, a koszovói alkotmánybíróság korábbi elnöke, Eva Tafili, a Tiranai egyetem tanszékvezetője, Miloš Vukčević, a Podgoriciai Mediterrán Egyetem korábbi dékánja, valamint Balogh István, a KKM helyettes államtitkára részvételével.
Az Unió bővítéséről szóló konferenciával Európa jövőjének egyik legmeghatározóbb, mégis napjainkban méltatlanul elhanyagolt kérdése került terítékre. Az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében Európa szerte ösztönzik az állami és civil szervezeteket, hogy a konferencia ideje alatt minél több tanácskozást, eseményt szervezzenek európai kérdésekkel kapcsolatban. A tagállamokban megrendezésre kerülő eseményeket, állampolgárok által megfogalmazott meglátásokat a www.futureu.europa.eu honlapon gyűjtik. A honlapra látogatók 8 gyűjtőtéma közül választhatnak, amelyek irányt és keretet szabnak az eszmecserének. Szembetűnő, hogy az Unió bővítése nem szerepel a kiemelt témák között, a bővítéspolitika az „EU a világban” gyűjtőkategória alatt található meg más uniós szakpolitikákkal egyetemben.
A december 6-i konferenciával Magyarország az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében felhívta a figyelmet a bővítéspolitika jelentőségére, amely az egyik legfontosabb kérdés az Unió jövője szempontjából. Az EU megmarad jelenlegi határainál, vagy képes lesz az összes európai országot integrálni? Meg tudja teremteni a biztonságot és a stabilitást az egész kontinensen, vagy egyes országok, régiók kimaradnak az európai együttműködésből? Az európai ügyekért felelős tárca vezetőjeként Varga Judit igazságügyi miniszter a konferencián maga is utalt rá, hogy kevés kérdés jövőbemutatóbb az Unió bővítésénél. A miniszter szerint a Brexit a múlt, amellyel Európa elveszített egy tagállamot, a jövő viszont egyértelműen az új tagok felvételéről kell, hogy szóljon.
Magyarország az Unió bővítésének élharcosa, és ezzel sokat tesz Európáért. Ezt a szerb EU-ügyi miniszter is megerősítette a konferencián, aki szerint a bővítési procedúrák elhúzódásával a nyugat-balkáni államok szemében az EU elveszíti hitelességét. Magyarország e téren mutatott támogató, proaktív hozzáállása azonban javít a helyzeten és segít megőrizni az EU tekintélyét a térségben. Stratégia jelentőségű, hogy 2019 óta magyar biztos felel a bővítéspolitikáért. Várhelyi Olivér a konferencián már eredményekről tudott beszámolni bemutatva, hogyan sikerült átlendíteni a bővítéspolitikát a korábbi holtponton új bővítési metodika elfogadásával.
A kívánt siker azonban még így is messze van. Az Uniót napjainkban belső feszültségek osztják meg, fokozott figyelem hárul a tagállamok közötti vitás kérdésekre, ami elveszi a teret a különböző európai országok megértésétől és a jövőbe mutató kérdésektől. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az EU olyan sok energiát szentel rá nem tartozó politikai, ideológiai kérdésekre, hogy már nem jut ideje az olyan, valóban európai kérdésekkel foglalkozni, mint a bővítés. Deli Andor szerint a magukat „legproeurópaibbnak” tartó országok képviselői viszonyulnak a legszkeptikusabban a Nyugat-Balkánon élő európai nemzetekhez, amely már önmagában véve is paradoxon.
Közép-európai őszinteséggel a konferencián felmerült az a kérdés is, hogy hogyan tudja Magyarország elősegíteni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását miközben több kérdésben konfliktusban áll Brüsszellel. Maga a szerb miniszter utalt rá, hogy egyesek szerint „nem jó reklám” Szerbiának a magyarok barátsága, ő azonban határozottan visszautasította ezt a megközelítést és kiemelte, hogy Szerbia büszke Magyarországgal kiépített kiváló kétoldalú kapcsolataira. Úgy tűnik, a szerbek ismerik a magyarokat és minden jel arra utal, hogy az üres szavak és ideológiai puffogtatások helyett a tetteknek hisznek. Déli szomszédunk ráadásul a nemzetek identitását értékként kezelő EU felé vezető úton indult el, és Magyarországhoz hasonlóan szintén nem lenne boldog, ha az út végén az Európai föderális állam kapuőrei várnák.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia a bizonyítéka annak, hogy Európa folyamatosan alakulóban van. A csatlakozni kívánó államoknak sem mindegy, hogy milyen Európai Unióhoz fognak csatlakozni. Hogyan oszlik meg a hatalom az egyes intézmények és a tagállamok között? Fel kell-e adniuk nemzeteik önállóságát, szabadságát? Az Unió jövőbeni szerkezete alkalmas lesz-e arra, hogy abban nemzeti érdekeiket is érvényre tudják juttatni? Egyenlőség lesz-e a tagállamok között, vagy első és másodrendű, esetleg harmadrendű tagállamok Uniója felé tartunk? Ezek a kérdések nemcsak az Unió jelenlegi tagjainak, hanem a csatlakozásra váró tagállamoknak is fontosak. Éppen ezért szükséges bevonni őket az Európa jövőjéről szóló tanácskozásokba is.
A december 6-i budapesti konferencia e tekintetben jó példával járt elő. Magyarországnak és további közép-európai tagállamoknak, köztük az Unió soros elnökségét ellátó Szlovéniának azt is sikerült elérniük, hogy a nyugat-balkáni országok képviselői meghívást kapjanak az uniós szintű konferenciasorozat plenáris üléseire. További erőfeszítések szükségesek azonban, hogy ezen országok részvétele a plenáris üléseken ne csak szimbolikus legyen, hanem mondanivalójukat kellő súllyal figyelembe is vegyék.
2021.12.08. Gát Ákos Bence
A konferencia előadásai az alábbi linkeken nézhetők vissza angol és magyar nyelven.
Kép: a szerző által készített kép