Az ENSZ Alapokmány 1945-ös elfogadása óta egyre több kis állam jött létre, mára számuk majdnem négyszeresére nőtt. Ma az ENSZ tagságának több, mint fele kis állam. Örök kérdés általánosságban a nemzetközi és különösen a multilaterális kapcsolatokban, hogy milyen érdekérvényesítő képessége és fóruma lehet a kis államoknak?
Több szervezetnél, így pl. az ENSZ-nél azt láthatjuk, hogy a fontosabb döntések meghozatalában (pl. Biztonsági Tanács határozatok) a nagyobb, domináns államoknak túlsúlyos szerepe lehet. Ugyanakkor a szervezeteknek van közgyűlése, ahol minden állam azonos szavazattal vehet részt a szervezet tevékenységében. Tekintettel a nagyobb államok súlyára, létkérdés a kisebb államoknak, hogy olyan szerveződésekben vegyenek részt, illetve úgy tudják pozicionálni magukat témafelvetésekkel, aktivitással, szakértelemmel, hogy látható részei és részesei legyenek a nemzetközi folyamatoknak, hallható legyen a hangjuk és így aktív közreműködői, ne csupán passzív elszenvedői legyenek azoknak. Ahogy egy diplomata találóan megfogalmazta: „ha nem az asztalnál ülsz, akkor felkerülsz az étlapra”.
A Forum of Small States (FOSS) éppen ilyen célokkal pont 30 éve, 1992-ben jött létre New York-ban. Informális csoportként a kis államokat tömöríti, jelenleg 108 taggal. Kis államként nem a területe, hanem lélekszáma alapján definiálják a tagokat: a határ a 10 milliós lélekszám, melybe mind fejlődő, mind fejlett államok beletartoznak. Az ötlet a multilaterális ügyekben igen aktív Szingapúrtól származik, hogy az ENSZ-ben segítse a kis államok érdekérvényesítését és megjelenési lehetőségeit. A fórum évente többször találkozik, illetve al-csoportokat hozott létre Genfben, Bécsben és Londonban.
A FOSS egyik eredeti célja az volt, hogy javítson a kis államok részvételi arányán az ENSZ fő szerveiben és szakosított intézményeiben. További célként határozták meg, hogy segítsék egymás jelöltjeit az ENSZ egyes testületeibe történő választásokon, hogy nyomást helyezzenek a nemzetközi közösségre, hogy tartsák be az ENSZ Alapokmányának alapelveit, illetve hogy konzultatív fórumként szolgáljon bizonyos témákban.
Az ENSZ mellett sok formáció létezik, és általánosságban elmondható, hogy a formációkban részt vevő államok nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek: nagyobb eséllyel hívják meg tárgyalásokra vagy azok előkészítőire mint az egyes kisebb államokat. A formációk abban is tudnak segíteni, hogy strukturálják az információt, segítsenek az információ-áramlásban, ami nagy kincs egy olyan környezetben, ahol eleve egyenlőtlenségek adódhatnak abból, hogy a nagyobb országok nagy képviseletet tudnak fenntartani sok diplomatával, így minden egyeztetést és folyamatot nyomon tudnak követni, ezáltal nyilvánvaló előnyre téve szert.
A kis államok tömörülése azért is fontos, mert nemzetközi kérdésekben, ahol azért sokszor a nagy államok dominálnak, a kis államok sajátos szempontrendszerét is meg kell tudni jeleníteni: ez végső soron mindenkinek hasznára válik. Ahogy Vuk Jeremić, az ENSZ Közgyűlésének elnöke megjegyezte: ha valaki, akkor a kis államok értik az inkluzív multilaterális együttműködés lényegét és értelmét, hiszen ők szembesülnek olyan kihívásokkal, amelyekben ezen platformok jelenthetnek megoldást. Közhely, hogy a multilaterális fórumok azért különösen fontosak a kis államok számára, mert itt felerősödhet a hangjuk, hiszen kétoldalú kapcsolatokban egy aszimmetrikus helyzetben nyilván kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek.
A FOSS fontos platformja lehet annak is, hogy felhívja a figyelmet azokra a tulajdonságaikra, ami miatt a kis államok kifejezetten hozzáadott értéket tudnak jelenteni. A kis államok általában gyorsabban tudnak alkalmazkodni új helyzetekhez és kihívásokhoz. Gyorsabban tudnak döntést hozni, jobban figyelemmel vannak a külső tényezőkre és körülményekre. Hajlamosabbak nyitottak lenni mások problémáira, hiszen nem erőből érvelnek. Hozzá tudnak járulni a konfliktusok megoldásához is, hiszen nem nagyhatalmi hozzáállásból indulnak ki, jobban tudnak semlegesek lenni adott esetben. A kis államoknak elemi érdeke a nemzetközi jog betartása (ezért is egyik cél a FOSS-ban az Alapokmány céljainak betartatása), mert jobban tudnak működni egy kiszámítható, szabályokon és konszenzuson alapuló világban. Ha egyes kisállamok kooperatívnak, kiszámíthatónak és jó partnernek tekinthetők, akkor nem feltétlenül fogják csak mellékszereplőnek tekinteni őket.
Több példát is lehet hozni arra, amikor kis államok méretüket meghaladóan jelen vannak egyes folyamatokban, vagy éppen kezdeményezői azoknak. Pl. Svájc, Szingapúr vagy az észak-európai államok méretükhöz képest kifejezetten aktív és befolyásos szereplőnek számítanak nemzetközi jogi területen. Liechtenstein szinte egyedül vitte végig a Szíriában a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus (Szíria Mechanizmus) megalapítását, illetve hangsúlyosan jelen van több, a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatos kezdeményezésben. Észtország nagymértékben hozzájárul az információ-technológiai, illetve kiberhadviselés jogi környezetének elemzésében. Az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által jelenleg is tárgyalt téma, a tengerszint emelkedésének hatása a nemzetközi jogra, nagy részben kis államok kezdeményezésére került a Nemzetközi Jogi Bizottság elé, hiszen a kis szigetállamok a leginkább veszélyeztetettek. A témában, amely a klímaváltozás egyik következménye és mint ilyen, az egész nemzetközi közösséget érinti, kulcsszerepet játszanak a kis államok. A fegyverkereskedelmi egyezmény (Arms Trade Treaty) Costa Rica kezdeményezésére és koncepciója alapján jött létre. Nem utolsó sorban pedig Szingapúr, aki egyébként is igen aktívan van jelen multilaterális fórumokon, a FOSS alapításának 30. évfordulója alkalmából létrehozta a „FOSS for Good” csomagot, amelyet az ENSZ Közgyűlés 76. ülésszakának kezdetén mutatott be. Célja egy olyan platform létrehozása, amelyen keresztül a kis államok tapasztalatot, jó gyakorlatot és megoldási módozatokat cserélhetnek olyan területeken, ahol a kis államok különösen nehéz kihívásokkal szembesülnek, mint pl. COVID-helyreállítás vagy a digitális átállás területén.
Egy állam nemzetközi relevanciáját tehát nem feltétlenül (csak) a mérete adja, hanem dinamizmusa, ötletei, aktivitása, kezdeményezései. A mai nemzetközi rendszer alapköveként számító szuverenitás elve, illetve az ENSZ Közgyűlésen belül az egy állam egy szavazat elve miatt kis államok álláspontja is kifejezésre juthat, ugyanakkor a valódi érdekérvényesítésben, a folyamatokban való részvételben és azok követésében sokat segítenek a különböző csoportok, így a Forum of Small States. Magyarország a FOSS tagja, és kis államként ugyanúgy segíti az érdekérvényesítésben, mint ahogy ez más kis államokra is jellemző.
2022.02.03. Dr. Varga Réka
Kép: Stock photo