A közelmúlt ukrajnai eseményei nem kevés aggodalomra adnak okot. 2021 novemberétől Oroszország újabb katonai csapatokat vezényelt az ukrán határ közelébe, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre, orosz tájékoztatás szerint azonban ez nem hadgyakorlat céljából történt. Azóta, 2022. január végi hírek szerint több mint 100 000 katona tartózkodik az ukrán határnál, illetve Oroszország csapatokat és fegyvereket szállít Fehéroroszországba gyakorlatokra is. Moszkva és a NATO között egyre erősödik a feszültség, illetve az európai gázszállításra is jelentős hatást gyakorolhat az ukrajnai állapot.
2022 januárjában felgyorsultak az események a 8 éve tartó orosz-ukrán konfliktus vonatkozásában. Január közepén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben szólította fel a lakosságot, hogy ne engedjék, hogy manipulálják őket a jelenlegi orosz beavatkozás kapcsán, hiszen a veszély eddig is fennállt, az elnök szerint azonban most nem a területeket támadják, hanem a lakosság idegeit, illetve a befektetőket, hogy így gyengítsék Ukrajnát. Az elnök azt is kiemelte, hogy a partnerországoknak nem csak beszélniük kell, konkrét szankciók, intézkedések meghozatalára van szükség.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter január 19-én Kijevben találkozott Zelenszkijjel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, amely által - Zelenszkij elnök értékelése szerint - az USA megerősítette, hogy nem születnek Ukrajnával kapcsolatos döntések Ukrajna részvétele nélkül. Emellett január második felétől több nyugati ország támogatta Ukrajnát fegyverszállítmányokkal, jelentős amerikai, brit hozzájárulás érkezett, illetve számos NATO tagország tesz felajánlásokat tekintettel az esetleges orosz invázióra. Az idei első katonai segélyszállítmány az USA-ból január 21-én érkezett meg, a szállítmány kb. 200 000 font (több mint 90 tonna) hadfelszerelést és fegyvert, illetve nagy mennyiségű lőszert tartalmazott. Annak ellenére, hogy Zelenszkij elnök hangsúlyozza, hogy Oroszország nem fogja lerohanni Ukrajnát, január 24-én több nyugati ország, köztük az USA, Nagy-Britannia, Ausztrália, Németország és Kanada is bejelentette szándékát családtagjai és nagykövetségeik, konzulátusaik személyzetének evakuálására, vagy Ukrajna területéről való önkéntes elhagyására. Zelenszkij július 25-én továbbra is nyugalomra intette az ukrán állampolgárokat, hangsúlyozva, hogy az Ukrajna területén működő 129 külföldi ország nagykövetsége és konzulátusa, valamint a nemzetközi szervezetek képviselete közül mindössze a fent említett öt ország jelentette be az evakuálási szándékot, egyébként politikai propagandának tekinthető az orosz fenyegetés. A többi állam, továbbá az Európai Unió, az EBESZ, az Európa Tanács, az Egyesült Nemzetek Szervezete, a NATO és más nemzetközi és regionális szervezetek tájékoztatták az ukrán Külügyminisztériumot, hogy jelenleg nem terveznek evakuálást vagy létszámcsökkentést, mivel úgy ítélik meg, hogy erre egyelőre nincs elegendő indok. Moszkva többször is visszautasította azt a vádat, hogy a nagy katonai erő felvonultatása ellenére támadásra készülne, célja a nyugati országok szerint ,,csupán”, hogy így akadályozza meg, hogy Ukrajnát felvegyék a NATO-ba.
Ezt követően január 26-án az ukrajnai sajtó ismételten újításokról számolt be, mégpedig, hogy az orosz fenyegetés miatt a nőknek - beleértve a terhes nőket és a kisgyermekes anyákat - katonai regisztrációra kell bejelentkezniük. Az ezzel kapcsolatos, Védelmi Minisztérium által tető alá hozott rendeletet az eddigiekig már többen bírálták, így az eredeti tervekhez képest finomított verzióban került elfogadásra. Az erről szóló rendeletet 2021. október 11-én fogadták el, és december 17-én lépett hatályba, miszerint a 18 és 60 év közötti, katonai szolgálatra alkalmas és bizonyos szakmában dolgozó nőknek regisztrálniuk kell magukat az ukrán fegyveres erőknél. Az ukrán védelmi miniszterhelyettes azonban korábban arról biztosította az ukránokat, hogy a nők katonai nyilvántartásba vétele nem jelent besorozást, csak nyilvántartásba vételt, tehát nem hívnak majd be nőket a hadseregbe.
Az orosz-ukrán konfliktus egyre fokozottabb eszkalálódása miatt fontos feltenni a kérdést, milyen hatással, következményekkel jár ez az európai energiahelyzetre. Oroszország nyilvánvalóan az esetleges ukrán invázió során is gázszállítóként szeretne jelen lenni az európai piacon. Emellett azonban Joe Biden amerikai elnök az Ukrajna elleni támadás esetében súlyos gazdasági szankciókat helyezett kilátásba az orosz devizakereskedelem és bankrendszer vonatkozásában. Ezeket a szankciókat Oroszország a szállítások leállításával torolhatná meg, ebben az esetben az eddig tapasztalt drágulást az árak további hatalmas növekedése követné és teljesen megbénulhatna a kontinens energiahálózata, de természetesen az oroszok is nehéz helyzetbe kerülnének az európai piac blokkolása miatt. Magyarország vonatkozásában a jelenlegi ukrajnai helyzet annyiban is változást hozott, hogy február elejétől Ukrajna először kezdett ténylegesen is földgázt importálni Magyarországon keresztül, így a hazánkból Ukrajnába irányuló gázimport 2022. szeptember 30-ig történő meghosszabbításra került.
Az ukrajnai helyzet nemzetközi szinten történő megvitatása, kezelése csekély mértékben ugyan, de multilaterális környezetben is elkezdődött. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Állandó Tanácsának 2022. január 19-i ülésén idén először került sor az ukrán válság kérdésének megvitatására, illetve pontosabban, az egyes országok nézeteinek, véleményének felvázolására. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának első, január 31-i ülésén pedig az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásának megelőzéséről tárgyaltak. Rosemary A. DiCarlo főtitkár-helyettes szerint a diplomácia és párbeszéd mellett más megoldásra nincs lehetőség, és el kell kerülni mindenféle, akár orosz, akár a NATO erők katonai beavatkozását. Kiemelte azt is, hogy az ENSZ ügynökségei a továbbiakban is elkötelezettek megbízatásuk betöltésében Ukrajnában, mely egyrészt a humanitárius segítségnyújtás biztosítását jelenti a kb. 2.9 millió segítségre szoruló ember részére, főként a kormány ellenőrzésén kívül eső területeken. Másrészt az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelőmissziója (UN Human Rights Monitoring Mission) továbbra is dokumentálja a nyolcadik éve zajló konfliktus civil áldozatainak számát. A konfliktus további alakulását tehát sem Ukrajna és Oroszország, sem a nemzetközi közösség nem hagyhatja figyelmen kívül annak esteleges hosszútávú hatásai miatt.
2022.02.04. Dr. Varga Csilla PhD