Hatodik alkalommal rendezték meg az Európai Unió és az Afrikai Unió csúcstalálkozóját február 17. és 18. között, Brüsszelben. Ugyan a pandémia miatt közel négy évet kellett várni a kapcsolatok megerősítését szolgáló találkozóra, a kétnapos, több mint negyven afrikai, az EU és tagállamainak vezetői részvételével zajló egyeztetés ígéretes jövőt vizionál a két kontinens számára. Az időzítés pedig nem lehet véletlen, ugyanis a francia soros elnökség prioritásként kezeli az EU-Afrika kapcsolatok fellendítését.
Már a 2019-ben felállt geopolitikai Bizottság is kiemelt célként tekintett az afrikai partnerség megújítására, ugyanis Ursula von der Leyen a hivatalba lépését követő első Európán kívüli útja is Addis-Abebába vezetett. A járvány azonban lelassította az együttműködést, sőt, az utazási korlátozások és a vakcina-technológia megosztásának elutasítása megrontotta a kapcsolatokat. Az egészségügyi és gazdasági válság miatt még kiszolgáltatottabbá vált Afrika, így nem kérdés, miért fordult más partnerek felé a kontinens. A mostani konferenciát ennek megváltoztatásának szellemében hívták össze.
Számos meghatározó téma övezte a tematikus kerekasztal-beszélgetésekből álló multilaterális fórumot, mint a járványt követő helyreállítás, migráció, oktatáspolitika vagy a fenntartható növekedés. Habár egyes területeken továbbra is konfrontálódtak a vezetők, a kapcsolatok stabilizálása és prosperitása, valamint a kihívások kezelésére való tekintettel ígéretes megállapodást kötöttek, többek között az afrikai egészségügyi szuverenitás megteremtése, a gazdaság felzárkóztatása és az éghajlatvédelem előmozdítása végett.
A „Joint Vision for 2030” nevet viselő közös nyilatkozatban deklarálták a felek a 2030-ra megvalósítani kívánt, a szolidaritáson, békén, biztonságon és fenntartható gazdasági fejlődésen alapuló megújult partnerségi kapcsolatokat. Ennek keretében hívta életre a két unió a 150 milliárd euró keretösszegű, a köz- és magánbefektetések ösztönzését elősegítő „Global Gateway” befektetési csomagot, amelyben kiemelt szerepet kapott a 21. század vívmányainak, így a digitális vagy a zöld átállást elősegítő eszközök integrálása.
A klímaváltozás mérséklése érdekében a megújuló energia és a tiszta hidrogén energiamixben való növelése jelenthet elsősorban megoldást, amely által nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás mérséklődhet, hanem a fenntartható energiahasználat lakosság köreiben való népszerűsítésére és egyben a villamosenergiához való hozzáférhetőség biztosítására, valamint az afrikai vállalatok globális piaci becsatornázására is sor kerülhet. Emellett az életminőség javítása és a biodiverzitás megőrzése céljából az agrár- és élelmiszeripari rendszerek fenntarthatóságára is hangsúlyt fektetnek azáltal, hogy átlátható politikai környezetet teremtenek a befektetők számára a jövőben. Továbbá kiemelt figyelmet fordítanak majd a szélsőséges időjárás okozta katasztrófákra való felkészülésre és a rezilienca növelésére.
Azonban ahhoz, hogy a kontinens valóban be tudjon csatlakozni a 21. század piaci folyamataiba, szükség van a digitális átállás felgyorsítására is. A digitális felzárkóztatás több pilléren fog mozogni, a technikai és az elméleti elemekre is ki fog terjedni. A fő cél, hogy 2030-ra egész Afrikát lefedő, megbízható internetkapcsolat létesüljön, amelyhez elsősorban a felszíni és tenger alatti optikai kábelek, valamint a felhő alapú szolgáltatások rendszerének kiépítése szükséges. Az infrastrukturális feltételek megteremtése mellett a szakmai tudás is elengedhetetlen, így számos konzultációt irányoznak elő az afrikai és európai kormányok, civil társadalom, magánszektor és tudományos élet szereplői között.
A fenntartható növekedésnek és a gazdasági integráció megszilárdításának az előbb felsorolt elemeken kívül még számos pillére van, mint a fiatalok foglalkoztatottsága, a szociális ellátórendszer kapacitásnövelése, a munkahelyteremtés vagy az afrikai tulajdonú vállalkozások támogatása. Ezek megvalósulása mindkét fél érdekeit szolgálják, így 2022. első félévében, a francia elnöklés időszakában már várható a projekt előmozdítása.
2022.02.22. Tóth Bettina
Kép: Európai Bizottság