Február 24-én a hajnali órákban Oroszország rendkívüli katonai inváziót indított és megtámadta Ukrajnát. Kijevben megszólaltak a légvédelmi szirénák. Az Ukrán Védelmi Erők az ENSZ Alapokmány 51. cikk szerinti önvédelemhez való joggal élve lépnek fel az orosz csapatok ukrán államhatárt érintő áttörési kísérleteivel szemben. Európának a második világháború óta nem tapasztalt katonai konfliktussal kell szembenéznie, amelynek már most beláthatatlan következményei vannak.
Az elmúlt hetekben Oroszország majdnem 200.000 katonát, egyebek mellett Sz-400-as légvédelmi rendszereket, T72-es tankokat és önjáró lövegeket vonultat fel a határain, mindezt több fronton (Fehéroroszországban is) hadgyakorlatokkal egybekötve. Közben a balti tagállamok és kelet-európai országok NATO csapatai is mozgósítanak. A „megerősített előretolt jelenlét” (enhanced forward presence) keretében Lengyelországban, Litvániában, és Romániában is állomásoznak amerikai katonai egységek, utóbbi kettő NATO légvédelmi bázisként, míg Lengyelország rakétavédelmi bázisként is szolgál. A 2014. július 16-i tanácsi következtetésekben a békés rendezés, tartós tűzszüneti megállapodás valamint a július 2-i berlini nyilatkozatban foglaltak betartása szerepelt. Ebben Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország a békés rendezés irányába valamint Ukrajna stabilitásának megőrzésébe tettek vállalásokat, amelynek betartásáról az EBESZ megfigyelő missziója jelentene. A Tanács emellett felszólította az Orosz Föderációt az illegális fegyveres csoportok támogatására valamint beáramlására a határokon keresztül, amely Ukrajna területi integritását, függetlenségét és szuverenitását veszélyezteti. Továbbá nem ismeri el Szevasztopol és a Krím jogellenes annektálását sem. Ugyanezen év decemberében a Tanács a minszki megállapodásokban foglaltak betartására is felszólította Oroszországot, amely nem ismeri el, hogy idegen csapatokat állomásoztatott volna Ukrajna keleti végein.
Ez a teória véglegesen megdőlt az elmúlt napokban, amikor is február 21-én Putyin elnök aláírt egy rendeletet amelyet az állami Duma is jóváhagyott egyoldalúan elismerve a Donyeck és Luhanszk régiók „függetlenégét”. Az EU már a 2018-ban megtartott önkényes szavazás során is elítélte a köztársaságok kikiáltását, amely a nemzetközi joggal és a minszki megállapodásokkal is ellentétes. Ezzel a lépéssel a 2016-os Külügyi Tanács által jóváhagyott öt vezérelv valamint a minszki folyamat léte megkérdőjeleződött.
2022. január 22-én az uniós külügyminiszterek komoly hangvételű következtetéseket fogadtak el az európai biztonsági helyzet kapcsán. Elítélték a „befolyási övezetek” fogalmát, valamint hitet tettek amellett, hogy a Helsinki Záróokmányban foglaltak (államok szuverén egyenlősége, területi integritása; határok sérthetetlensége; erőszaktól való tartózkodás; államok szuverén joga saját biztonsági megoldások megválasztásához) nem képezhetik alku tárgyát. A Tanács a kontinens békéjét és stabilitását látja veszélyben az orosz lépésektől, s aggodalmuk nem bizonyult légből kapottnak.
Napra pontosan egy hónappal később, február 22-én Oroszország átlépte a Rubikont, amikor is az orosz reguláris hadsereg egyes egységei jelentek meg Donyeck és Luhanszk régiók egyes területein, magukat „békefenntartóként” aposztrofálva. Elsőként az Egyesült Királyság hozott szankciókat Oroszország ellen, majd Németország bejelentette, hogy leállítja az Északi Áramlat 2 engedélyeztetési eljárását. Később az Egyesült Államok, Japán, valamint az uniós külügyminiszterek is újabb szankciós csomagokat fogadtak el, amely akár Oroszország teljes globális gazdasági és pénzügyi elszigetelődését is maga után vonhatja.
48 órával később, hajnalban Oroszország katonai támadást intézett Ukrajna ellen, amelynek gazdasági, társadalmi és politikai következményei beláthatatlanok lesznek. Von der Leyen a Bizottság elnöke kijelentette, hogy Putyin visszahozta a háborút Európába. Csütörtökre a globális részvények bezuhantak, a dollár, az arany és az olaj ára ugrásszerűen megemelkedett. Ukrajnában az elnök azonnali hatállyal bevezette a hadiállapotot és felkészült az ország védelmére. Az egész nemzetközi közösség, az ENSZ, Európai Unió, NATO és a tagországok válságtanácskozásba kezdtek. Az erősen pacifista Japán miniszterelnöke szerint az Ukrajna elleni orosz katonai invázió a nemzetközi rend alapjait rengeti meg. Európa a második világháború óta nem tapasztalt válságba és háború szélére sodródott. Miközben a nyugati szövetségesek sosem látott szankciókat szavaznak meg Oroszországgal szemben, addig a háború valódi arca Ukrajnában már ártatlan emberéletekbe kerül.
2022.02.25. Miszlivetz Áron James