Nem ez az első konfliktus, amelyet a közösségi médiában közvetítenek, de Oroszország Ukrajna elleni támadása vízválasztó pillanatnak tűnik abban, ahogy a világ a háborúra tekint.
Az orosz-ukrán háború az első olyan fegyveres ütközet, amelyet TikTok-on is követhetünk. Míg a Facebook felhasználói igyekeznek segítségnyújtással kapcsolatos információkat megosztani a háborús menekültek helyzetének javítására, a Twitteren a politikai nyilatkozatok sorakoznak, addig a dezinformáció is előretört a digitális térben. Noha láttunk már hasonló információ dömpinget és közösségi összefogást a digitális térben különböző környezeti katasztrófák bekövetkeztekor, illetve a pandémia megjelenésekor, háborút Európában most követünk először élőben.
Harminc évvel ezelőtt a háborúban szenvedő ártatlan családok történeteit nagyrészt profi fotósok és riporterek szemüvegén keresztül mesélték el. Manapság már mindenki elmondhatja saját történetét egy kattintással, ahogy ezt bizonyítják azok az ukrán véleményvezérek, akik megmutatták, milyen gyorsan változott meg az országban az élet.
A közösségi média is életmentő eszközzé válik, mintegy teljes kommunikációs modell, ahol a felhasználók információkat cserélnek. Kvalitatív, és kvantitatív viselkedési kutatások is azt sugallják, hogy a közösségi média hasznos és nagy szolgálatot tett a természeti katasztrófák idején is.
Véleményvezérek a digitális térben
Romanticizált emlékezetünkben a hosszú hónapokon vagy éveken át, szeretteikkel levelező katonák képe él, azonban ma már akár Tiktok hírességgé is válhat az, aki szeretné humorral megfűszerezni a kiszámíthatatlanság övezte háborús körülményeket, sőt még pénzt is kereshet családjának, miközben az ukrán influenszerek is dacolnak az előrenyomuló hadsereg támadásainak kockázatával, hogy dokumentálják az európai szárazföldi háborút. A közösségi média befolyásolóit gyakran érik vádak hiábavalóságuk miatt, de ahogy az orosz hadsereg átvonul Ukrajnán, Oroszország legnagyobb digitális véleményvezérei közül néhányan az ellenállás jelzőfényévé váltak. A TikTok még a 2014-ben nem létezett a Krím-félsziget orosz annektálásakor, most viszont a felhasználók videóin keresztül példátlanul közeli képet kínál a frontvonalról.
Úgy látszik az orosz digitális térben is felszólalnak a háború ellen. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin sajtótitkárának lánya „Nem a háborúra” üzenetet tett közzé Instagram történetében, bár az csak rövid ideig volt elérhető. A 9,4 milliós követői bázissal bíró Max Galkin, Alla Pugacsova férje, Oroszország egyik legnagyobb híressége, fekete négyzetet tett közzé az Instagramon, „nem a háborúra!” üzenettel. Ilja Varlamov független orosz újságíró rendszeresen közzétesz fényképeket és videókat, amelyek kiemelik az orosz brutalitást, és az erőszak megszüntetésére szólítanak fel Ukrajnában. Az orosz befolyásossal bíró emberek, hírességek és újságírók kockázata mindemellett nyilvánvaló, akik nem követik a kormány irányvonalát, azokat letartóztathatják. De ha figyelembe vesszük a követőszámukat, az Instagramon vagy a TikTokon egy jól időzített nyilatkozat jelentős reputációs károkat okozhat az orosz elnök azon állításaiban, hogy egységes az oroszok támogatása a háború mellett.
Dezinformáció elleni küzdelem a háború idején
A fegyveres konfliktusok során a félretájékoztatás a polgári lakosság számos megkülönböztető sérelmét okozhatja. A háborús félretájékoztatás modern természete nem felel meg a nemzetközi humanitárius jogban (IHL) a megengedett háborús cselekménynek való hagyományos minősítésnek. A nemzetközi humanitárius jogból, a nemzetközi emberi jogból és a nemzetközi büntetőjogból származó védelmek készlete felhasználható a dezinformációs műveletek korlátozására fegyveres konfliktusok során, de a számos hiányosság és kétértelműség aláássa e jogi keret erejét, és további tudományos figyelmet és tisztázást igényel.
Miután hivatalosan is megindult Ukrajna orosz inváziója, a közösségi médiát ellepték a bombatámadást ért épületekről készült fotók, az otthonaikból menekülő ukrán civilek beszámolói, és a harcokban részt vevő katonákról készült videók. A szolgáltatók által ellenőrzött tartalmakon túl több esetben a felhasználóknak kell megválogatniuk, hogy mi lehet valódi, ál, vagy manipulált tartalom, amelynek célja zavarkeltés egy konfliktusban, amely részben propaganda felhasználásával zajlik.
A nem ártalmas álhírekre egy példa, amely csütörtök reggel terjedt el a TikTokon egy több millió embert elért videó, amelyen egy katonát mutattak be ejtőernyővel érkezni a frontra, de a videó eredetileg hét évvel korábban jelent meg az Instagramon. Más esetekben videojátékokból készült klipek vagy régi konfliktusokból készült videók keringtek újra a platformon, azzal a szándékkal, hogy bemutassák, mi történik Ukrajnában. A Twitter vezetői ennek megfelelően egy sor biztonsági protokollt osztottak meg az ukrajnai vagy oroszországi felhasználók számára, illetve Twitter Moments elnevezésű összefoglalót készítenek, amely a megbízható forrásokból származó legfrissebb valós híreket tartalmazza. A Twitter egy olyan funkciót is bevezetett, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy érzékeny tartalomra vonatkozó figyelmeztetést helyezzenek el az általuk közzétett fényképeken és videókon, pénteken pedig felfüggesztette a hirdetéseket Oroszországban és Ukrajnában, „hogy biztosítsa a kritikus információk magasabb közbiztonsági szintjét”.
A Facebook az ukrajnai háborút még nem jelenítette meg „válságreagálás” oldalán, mint olyan eseményt, ahol a felhasználók jelölhetik saját biztonsági helyzetüket, a cég azonban kifejlesztett egy új funkciót, amely lehetővé teszi az ukrajnai felhasználók számára, hogy zárolják profiljukat további adatvédelem és a biztonság érdekében. Pénteken az orosz kormány úgy döntött, hogy "részlegesen korlátozza" a Facebook hozzáférését az országban, miután törvénytelen cenzúrával vádolta meg a platformot. Az orosz kommunikációs minisztérium azt állította, hogy a Facebook "megsértette az orosz állampolgárok jogait és szabadságait", amikor a közösségi hálózat csütörtökön állítólag több orosz médiát is visszaszorított platformján. Nick Clegg, a Meta globális ügyekkel foglalkozó elnöke válaszul a vádakra azt mondta, hogy Oroszország utasította a vállalatot, hogy „züntesse meg a független tényellenőrzést és címkézést, erre volt válaszlépés a megszorítás. Az Instagram figyelmeztetéseket jelenít meg a háborús övezetben élő felhasználók számára, hogyan védhetik meg fiókjukat.
Az Európai Bizottság biztosa, Thierry Breton a digitális térben megjelenő fenyegetésekre válaszul vasárnap felkérte a Google és a YouTube vezérigazgatóit, hogy tiltsák le a háborús propaganda fiókokat a dezinformáció megállítását célzó intézkedések részeként Oroszország ukrajnai inváziója után, hiszen a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a háborús propagandára. A Russia Today és más orosz állami médiumok tartalmait viszont az algoritmusok ajánlott tartalomként javasolták korábban. A Google szóvivője kifejezte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet és már eddig is több lépést tettek az Ukrajnával kapcsolatos dezinformáció megállítására, a háborús propagandát népszerűsítő fiókok letiltása azonban problémás lehet, mivel nehéz meghatározni, hogy mi minősül propagandának, és kinek a szemszögéből. A vállalatok egy nappal korábban már letiltották az orosz állami tulajdonú RT média és egyéb csatornák pénzkereseti lehetőségét platformjaikon. Breton szerint a vállalatok felhasználóira vonatkozó feltételeit ki kell terjeszteni a háborús propagandára, ami lehetővé teszi számukra a szabálysértők letiltását.
Josep Borell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a 2015 óta működő East StratCom Taskforce kezdeményezés fontosságára is felhívta a figyelmet, mint az EU dezinformáció ellen küzdő platformja, amely megnövelt erővel törekszik a háborús álhírek kiszűrésére. Az Európai Bizottság elnöke is bejelentette az orosz médiumok betiltását az Unión belül, így az állami tulajdonban lévő Russia Today és a Sputnik, valamint leányvállalataik nem terjeszthetik tovább a háborút támogató álhíreiket Európában, és erre különböző eszközök kifejlesztésére tett ígéretet Von der Leyen, míg két nappal korábbi nyilatkozatában a technológiai (félvezetők) korlátozásokról számolt be Oroszország irányában.
Ukrajna miniszterelnök-helyettese és digitális átalakulásáért felelős minisztere, Mikhajlo Fedorov, arra kérte az Oroszországban is működő, webbiztonsági vállalat, a CloudFlare vezérigazgatóját, hogy blokkolja az Orosz Föderáció webhelyeit, mivel Ukrajnának szüksége van a technológiai óriáscégek támogatására a háborúban. A vezérigazgató Twitter bejegyzésében közzétette a csökkenő tendenciát mutató folyamatokat.
1. ábra Matthiew Prince, a Cloudflare vezérigazgatójának Twitter bejegyzése az oroszországi közösségi médiák használatáról. (2022.02.28.)
Ukrajna digitális átalakulásért felelős miniszterhelyettese, Alex Bornyakov interjújában elmondta, hogy Ukrajna „IT hadsereget” szervez az orosz kibertámadások ellen, amelyek főleg Ukrajna konnektivitását célozzák, és jelezte, hogy együtt dolgoznak a világ közösségi média szolgáltatóival, hogy az orosz dezinformációs hullámokat visszaszorítsák.
Még nem volt olyan, Európát közvetlen háborúval fenyegető ütközet, amely a digitális forradalom során jelentkezett. Épp ezért számos új tapasztalat és a technológia segítő vagy akár manipulatív oldala nyilvánult meg. A közösségi média platformok felhasználói szinte másodpercenként jutnak új információhoz a frontok alakulásáról, a politikai fellépésekről, az Európai Unió és egyes tagállamainak válaszáról, valamint a polgári összefogás keretében felajánlható adományok gyűjtőhelyéről és kezdeményezésekről. Az információáradat hosszútávon veszélyeztetheti a mentális egészséget és a nem tudatosan használt digitális platformokon keresztül beáramló hírek további káros hatással bírhatnak, főleg, ha azok nem megfelelő forrásból származnak. Az Európai Uniónak minden lehetőséget meg kell ragadnia a visszaélések visszaszorítására, együttműködve a nagy tech vállalatokkal.
2022.03.01. Pató Viktória Lilla