Vasárnap, azaz április 10-én rendezték meg Franciaországban a köztársasági elnök-választást. Az államfő közvetlenül a választópolgároktól szerez felhatalmazást, mandátuma öt évre szól. Ahhoz, hogy egy jelölt már egy fordulót követően elnökké válhasson, a leadott szavazatok abszolút többségét kell birtokolnia. A tegnapi napon ez nem sikerült egyik aspiránsnak sem, így második fordulóra kerül majd sor.
A nem hivatalos eredmények szerint a vasárnapi választáson a regnáló elnök, Emmanuel Macron kapta a voksok legnagyobb hányadát, több mint 27,5 százalékot. A második helyen a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke, Marine Le Pen végzett valamivel több mint 23 százalékkal. A részvételi arány - mintegy 75 százalékos - a legutóbbi, 2017-es választásénál alacsonyabbnak bizonyult, az eredmények azonban senkinek sem okozhattak meglepetést. Noha az elmúlt hetekben egyre közelített egymáshoz Macron és Le Pen támogatottsága, a hatalomban lévő államfő győzelmére lehetett számítani, a szavazás eredményeképpen pedig a vártnál nagyobb különbség - négy százalékpontos - alakult ki kettejük között, szemben a 2017-es 2,7 százalékpontossal.
Az orosz-ukrán háború a kampánytevékenységekkel kapcsolatban is éreztette hatását. A háború ugyanis Macron részéről a kampányról a hangsúlyt a válságkezelésre helyezte. Annak ellenére, hogy a hivatalban lévő elnök volt az utolsó, aki hivatalosan bejelentette indulását - tette ezt is csupán márciusban -, több kampányeseményt is lemondott, energiáját és figyelmét helyette Oroszországra és Ukrajnára fordította. Marine Le Pen ezzel szemben hosszú hónapok óta a kampányára fókuszál, és az országot járva a polgárok mindennapi nehézségeire - legfőképpen a megélhetési gondokra - reflektált, ígért rájuk megoldást.
Tekintettel arra, hogy Franciaország az Európai Unió egyik legmeghatározóbb, legbefolyásosabb állama, az EU vezetői és más uniós országok is érdeklődve kísérik figyelemmel, ki lesz Franciaország új köztársasági elnöke. Amennyiben a második forduló is hasonlóképpen alakul és Emmanuel Macron győzedelmeskedik, úgy nem kell radikális változásokra számítani a franciák Európa-politikájában. Macron elkötelezett az Európai Unió egységének és szuverenitásának megerősítése mellett. Ezzel szemben, ha Marine Le Pen tovább tudja növelni támogatottságát a két forduló között, majd első helyen végez, akkor egy másfajta, sokkal konfrontatívabb politikára kell felkészülnie az Unió vezetésének. Le Pen szuverenista nézeteket vall, az erős nemzeteken nyugvó Európát tartaná jónak.
A francia elnökválasztás második fordulójára két hét múlva, április 24-én kerül sor.
2022.04.11. Kalas Vivien
Kép: France Bleu