A romániai magyar közösség számára a népszámlálás minden esetben létkérdés, és ez különösen így van 2022-ben, amikorra jelentős mértékben csökkent Románia lakossága, ezzel együtt az itt élő magyarok száma is. Ezért is aggasztó, hogy a várakozásokkal ellentétben a magyar vezetésű települések jelentős részében nagyon alacsony a részvétel az összeíráson.
A folyamatban levő romániai népszámlálás félidős részvételi eredményeiről és a felmerülő problémákról Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője és Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke beszélt. A szakértők szerint nagy kockázatot jelent a népszámlálási kérdőív megválaszolásával megvárni a második szakaszt, a hagyományos összeírást, mivel a számlálóbiztosoknak nem lesz kapacitásuk arra, hogy mindenkihez eljussanak. Rendkívül fontos tehát, hogy a következő három hétben a lehető legtöbben töltsék ki az online kérdőívet, amelyre május 15-ig van lehetőség.
A népszámlálás ötödik hete után, az online szakasz félidejében mintegy négymillió kérdőív érkezett be az Országos Statisztikai Intézethez. A romániai magyarok összeírását elősegítő, tájékoztató és támogató kampány alapfelülete a Népszámlálás.ro becslései szerint a romániai magyarok érdeklődése enyhén meghaladja az országos átlagot, eddig mintegy 265 ezren élhettek az önkitöltés lehetőségével. A becsült országos részvételi arány 20,8%-os az április 17-i hivatalos adatközlés alapján. A megyék magyarságaránya alapján becsült magyar részvétel 21,6%-os lehet.
A Népszámlálás.ro kiemeli, hogy egyelőre a kitöltött kérdőívekre vonatkozó adatok közt lehetnek csak részben kitöltött, nem validált kérdőívek, másodlagos lakások űrlapjai, illetve másodpéldányok is. A népszámlálás végső eredményeiben azonban csak az elfogadott, validált kérdőívek fognak számítani. Ezért nagyon fontos, hogy a kérdőív beküldését követő 7 nap után a dovrec.insee.ro oldalon ellenőrizzék, hogy a válaszaikat elfogadták-e.
A hét erdélyi, jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül Bihar, Szilágy, Szatmár, Maros, Kolozs és Kovászna átlagon felüli, Hargita átlagon aluli teljesítménnyel rendelkezik. A szórványmegyék közül Brassó, Arad, Beszterce-Naszód, Szeben és Máramaros átlagon felüli, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény, Fehér és Bákó átlagon aluli – viszont ez már keveset árul el a feltételezett magyar részvételről.
Az alacsony részvétel egyik oka, hogy tízből kilenc ember nem rendelkezik azokkal a digitális kompetenciákkal, amelyek szükségesek a kérdőív online kitöltéséhez, ezért nagyon nehéz lesz városokon legalább 35-40, falvakon 50 százalékos részvételt elérni május 15-ig ahhoz, hogy a második, a hagyományos összeírás szakaszában a számlálóbiztosok hiánytalanul össze tudják majd írni a fennmaradt lakosságot.
„Május 15-től a kisebb településeken csak egy számlálóbiztos fog dolgozni egyetlen tablettel, így egy-egy számlálóbiztosnak 450-550 lakás is juthat, ami naponta 7-9 család összeírását jelentené. Ezt majdnem lehetetlen lesz teljesíteni. A megszámolatlanul maradt lakosság – akárcsak 2011-ben – adminisztratív nyilvántartásokból lesz beemelve, etnikum, anyanyelv és felekezet nélkül. Ezt még elkerülhetjük, ha a fennmaradt három hétben részt veszünk az online szakaszban. A nagyvárosi, fiatalabb, képzettebb lakosságot arra kérjük, töltse ki interneten a kérdőívet. Polgármestereinket, önkormányzati képviselőinket pedig arra szólítjuk fel, hogy vegyék nagyon komolyan a települési összeírópontok megszervezését és érjék el a kitűzött célszámokat” – nyilatkozta Horváth Anna, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője.
Azok, akik elakadnak a kitöltésben a nepszamlalas.ro oldalon kérdéseket tehetnek fel, szintén itt oktatóvideó, kitöltési útmutató, a települési összeírópontok listája és sok hasznos információ várja az érdeklődőket. Ezek mellett nagyon hatékonyan működik a 0371 900 172-es számú magyar telefonos tudakozó, illetve sokan felkeresik Botit, a népszámos chatbotot is.
A szervezők arra is felhívták a figyelmet, hogy bármilyen módon is válaszol a lakosság a népszámlálási űrlapra, mindig ellenőrizni kell, hogy az etnikumra, anyanyelvre, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdések legyenek kitöltve, mielőtt mi magunk vagy a számlálóbiztos lezárja és beküldi a kérdőívet.
A romániai magyarok számára a népszámlálás nem a statisztikáról szól, a kisebbségi érdekérvényesítésben a román állammal való párbeszédhez erő kell. Ebben a zűrzavaros időszakban sokak számára a népszámlálás jelentősége eltörpül a járványhelyzet okozta nehézségek, a szomszédunkban kitört háború mellett, azonban mindannyiunknak meg kell értenünk azt, hogy a jövőnk, a romániai magyarság érdekeinek érvényesítése múlik azon, hogy hogyan veszünk részt a jelenleg zajló népszámláláson.
2022.04.25. Hegedüs Csilla