Ez elmúlt húsz év alatt néhány ázsiai országgal különösen erős gazdasági kapcsolatok alakultak ki.
A Eurostat a napokban tette közzé az Európai Unió nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb tendenciáit, a kimutatás az elmúlt 20 év statisztikai adatait összesíti.
Az EU exportjának és importjának értéke részben tükrözi az olajárak alakulását. 2012 és 2016 között az EU-n kívüli import értéke csökkent, miközben az uniós export értéke növekedett. 2016 után az import értéke újra növekedésnek indult - akárcsak az olaj áraké, és 2019-ben elérte az 1941 milliárd eurós csúcsot. Ugyanebben az évben az export 2132 eurót ért el. 2020-ban, nagyrészt a COVID-19 világjárvány miatt, úgy az import, mint az export értéke jelentősen visszaesett - előbbi 11,5, míg utóbbi 9,3 százalékot. Ugyanebben az évben zuhant le az olaj világpiaci ára is. 2021-ben azonban mindkét mutató meghaladta a válság előtti értéket, így az export 2181 milliárd eurót míg az import 2119 milliárd eurót ért el.
Az elmúlt évtizedek alatt az EU-n kívüli kereskedelmi kapcsolatok legfontosabb szereplői nem a megszokott partnerek közül kerültek ki. Igaz ugyan, hogy az EU cserearány-mutatója az Egyesült Államokkal és Kínával is jelentős (9,2, illetve 15,6 pontos) értékű növekedést mutat 2002-2021 közötti időszakban, ugyanakkor több, korábban jelentős kereskedelmi partnerrel csökkent a cserearány-index. Ez különösen szembetűnő azok a kereskedelmi partnerek esetében, amelyektől az EU energiahordozókat, ásványi anyagokat és nyersanyagot vásárolt. Ilyenek partnerek például Oroszország, Ukrajna, Szaúd-Arábia vagy Brazília is. Ezen túlmenően, az EU kereskedelmi partnereinek fontossági ranglistáján olyan tagállamok is vesztettek korábban vezető helyükből, mint például az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada vagy Dél-Afrika.
Jelentős javulást, vagyis kétszámjegyű növekedést figyelhetünk meg három ázsiai ország esetében. Az elmúlt húsz év alatt Dél-Korea, Szingapúr és Hongkong vált az EU legfontosabb kereskedelmi partnerévé, amennyiben az uniós cserearány-indexeket vesszük figyelembe. A leglátványosabb javulás Hongkong esetében látható: 44,5 százalékpontos növekedést mutatott ki az Eurostat.
Az ázsiai országokkal ilyenszerűen megnövekedett kereskedelmi kapcsolatok is egyre inkább a távoli kontinens növekvő potenciálját és gazdasági erejét hangsúlyozzák. Kína továbbra is meghatározó szerepet játszik a térségben, de Hongkong, Szingapúr és Dél-Korea kereskedelmi helyzetének látványos növekedése egyfajta ellenpólusként való fellépésre utalhat. Magyarország már régen felismerte az ázsiai és kelet-ázsiai országokkal való partneri kapcsolatok erősítésének fontosságát, ez a lépés azonban nem volt feltétlenül üdvözölve sem belföldön, sem külföldön. Az Eurostat adatai azonban arra utalnak, hogy más tagállamok is különösen fontosnak tartják az ázsiai kontinens országaival kialakított gazdasági kapcsolatokat.
2022.07.08. Dr. Máthé Réka Zsuzsánna PhD