Sűrűn indul az Európai Parlament nyári szünet utáni első plenáris hete, és mint cseppben a tenger, előrevetíti, hogy mire számíthatunk az egész politikai idényben.
Az Európai Parlament őszi ülésszaka Sanna Marin finn miniszterelnök performanszával kezdődik szeptember 13-án, aki a nyáron elhíresült party-mozdulatai helyett ezúttal politikai ékesszólásával bűvölheti el a közönséget a nem túl fantáziadúsan „Ez Európa” címet viselő vitán. A finn miniszterelnök asszony ezúttal azonban csak az előzenekar szerepét töltheti be, másnap tartja ugyanis az Unió helyzetét értékelő éves beszédét Ursula von der Leyen, ami várhatóan elviszi a show-t.
A Von der Leyen-beszéddel kapcsolatban nagyok a várakozások, a sajtó már találgat, milyen bejelentésekre készülhet az Európai Bizottság elnöke az energiaárak, az ellátóláncok irányítása és általában véve a háborús helyzet okozta válság kapcsán. Magyar füllel, mint az elmúlt években már megszokhattuk, a „jogállamiság”, „közös értékeink”, „szolidaritás” kulcsszavakra is érdemes lesz különösen odafigyelni – ezek azok a kifejezések, amelyeket gyakran követnek Magyarországgal és más „renitens” közép-európai országokkal szemben megfogalmazott többé-kevésbé burkolt, rosszalló mondatok. Kiderül az is, hogy a jogállamisági kondicionalitással és az EU-s pénzek Magyarországnak történő kifizetésével kapcsolatban elhangzik-e majd bármilyen üzenet, amit figyelembe kell venni a Bizottság és Magyarország között jelenleg is zajló tárgyalások során.
A jövő heti plenáris azokat az érdeklődőket sem hagyja cserben, akik kizárólag a Magyarországot „diktatúrázó” egypercesek miatt követik a Parlament tevékenységét. Von der Leyen beszédét követően délután az „Unió alapját képező értékek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű kockázata” című vita tekinthető meg 3D-s, sok nyelven beszélő változatban. Mint ismeretes, a magyar belpolitika megvitatása immár állandó programpont egy magára valamit is adó EP plenáris ülésen. A Magyarországot kritizáló rigmusok eleinte rétegzene jelleggel jelentek meg a zöldek, liberálisok és szocialisták színpadjain, mára azonban a mainstream felkapta a műsorszámot, amely így nagyszínpados produkcióvá nőtte ki magát.
A magyar vitáról a közönség ezúttal sem megy haza üres kézzel, a vita után a tervek szerint Magyarországot elítélő állásfoglalást is elfogadnak. A szavazati arányokra a bukmékereknél lehet fogadást kötni – a könnyű kiszámíthatóság miatt azonban túl nagy nyereményre nem kell számítani.
Az állásfoglalás-tervezet szövege már elérhető az interneten, az anyagból pedig jól látható, hogy az Európai Parlament „magyarságszakértője”, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield „megdolgozik a fizetéséért”. Elődje, a holland zöldpárti Judith Sargentini magasra tette a mércét azzal, hogy a magyar kormányzattal szemben valaha megfogalmazott összes kritikából kompilált európai dokumentumot készített 2018-ban. Ezt a politikai vádiratot kellett a francia utódnak gondosan frissítenie az elmúlt négy év „bűneivel”. Természetesen nem magányos feladatról van szó, a képviselő számíthatott az EP-hez 2019-ben csatlakozó, a konzervatív vezetésű országokkal szemben egyre radikálisabban fellépő képviselők segítségére. A 2010 óta összegyűlt jogi és politikai ügyek nagy részében egyébként a „vádlott” nézőpontja is ismert, műkedvelőknek továbbra is elérhető az a 2019-ben kiadott, 180 oldalas dokumentum, amelyben a kormány tételesen cáfolja a Magyarországgal szemben felhozott vádakat. A kormányzat az azóta megfogalmazott újabb és újabb kritikákra is igyekezett egyesével válaszolni, de talán a magyar cáfolatokat tartalmazó dokumentum bővített kiadására szintén megérik lassan a helyzet.
Az európai parlamenti állásfoglalás-tervezetet végig olvasva érdekes új elemekre is bukkanunk a jogállamiság magyarországi helyzetét kifogásoló uniós vita kapcsán. Megtudhatjuk például, hogy Magyarország elítélését az is indokolja, hogy hazánk „blokkolja az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseket a Tanácson belül, amely aláássa az uniós értékek védelmére irányuló uniós erőfeszítéseket az EU-n belül és kívül, és biztonsági problémát jelent az Európai Unió számára.” [sic] Ebből egyértelmű válik, hogy az EP azt is a jogállam megsértéseként értelmezi, hogy Magyarország a tagállamok minisztereiből álló tanácskozásokon a többi országhoz hasonlóan megfogalmazza álláspontját és kiáll nemzeti érdekei mellett, például, hogy az Unió ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek megbénítanák az ország működését.
Más tanulságos kijelentés is szemet szúrhat az állásfoglalásban. A Magyarországnak járó uniós források kifizetése körüli perpatvarban ellentmondásos információk láttak napvilágot arról, hogy a gyermekvédelmi törvény milyen mértékben befolyásolja a brüsszeli intézmények álláspontját. Tavaly még mindenki a törvényre mutogatott, idén már cáfolatokat is hallhattunk, de az EP úgy néz ki, továbbra is nagy hangsúly fektet a kérdésre. Az állásfoglalás-tervezetben a képviselők egyértelműen fogalmaznak arról, hogy többek között miért kell a lehető leggyorsabban és legnagyobb szigorral fellépni Magyarországgal szemben. Kifogásolják, hogy az Országgyűlés „elfogadott egy eredetileg a pedofília elleni küzdelemre irányuló törvényt, amely […] olyan záradékokat tartalmaz, amelyek megtiltják a homoszexualitás és a nemátalakítás kiskorúaknak történő ábrázolását; [sic] valamint hogy a törvény tiltja, hogy a homoszexualitással és a nemátalakítással a szexuális felvilágosító órák keretében foglalkozzanak, és kiköti, hogy ilyen órákat ezentúl csak bejegyzett szervezetek tarthatnak.”
Az első plenáris ülés napirendje alapján megállapítható, hogy a most kezdődő politikai idénynek sem tiszta lappal vágnak neki Brüsszelben. Folytatódnak a betokosodott viták és ellentétek. Unatkozni egészen biztosan nem fogunk, lesz itt akció, dráma és tragikomédia bőven.
2022.09.07. Gát Ákos Bence