Szlovákiában az elmúlt majdnem két hónapban kormányválságnak lehetünk tanúi, amelynek legfőbb oka az SaS (Szabadság és Szolidaritás) pártelnöke, Richard Sulík, és az OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) pártelnöke, Igor Matovič pénzügyminiszter közti személyes ellentét, illetve az utóbbi által kidolgozott intézkedési javaslatcsomag, melyet a SaS nem támogat. A liberálisok Igor Matovič kabinetből való távozását követelik, illetve a SaS korábban azt az ultimátumot adta, hogy ha feltételeiket nem teljesítik, akkor minisztereik augusztus végén elhagyják a kormányt.
A liberális SaS már a nyár elején tájékoztatott arról, hogy a kormánykoalícióban való maradását a pénzügyminiszter menesztésétől teszik függővé, melyre az augusztus 31-ig határidőt adták meg, elsődlegesen abból az okból, mert a liberálisok nem értenek egyet a Matovič által ajánlott válságkezelő intézkedéscsomaggal. Matovič és Eduard Heger miniszterelnök a nyár folyamán jelezték, hogy Matovič csak abban az esetben távozik, ha a SaS támogatja az energiaválság kezelésére összeállított programjukat. Ennek része, többek között, hogy emelnék a családi pótlék és az adóbónusz összegét, a SaS-nak támogatnia kellett volna az állami költségvetés elfogadását és a költségvetési felelősségről szóló törvény, illetve a nyugdíjrendszer stabilitását garantáló törvény elfogadását. Emellett a SaS nem adhatott volna be az államháztartást érintő törvényjavaslatokat a koalíciós tanács jóváhagyása nélkül. A javaslatcsomagban szintén szerepelt, hogy átalakítanák az alkoholra és a szerencsejátékra vonatkozó adót, új adót vetnének ki az orosz olajra és annak tranzitjára, megemelnék a monopolhelyzetben lévő szolgáltatókra vonatkozó adókat és az ezekből befolyó pénzt az energiaválság lakosságot érintő következményeinek enyhítésére fordítanák. Az OĽaNO javaslatai befagyasztanák az elektromos áram árát minden háztartás számára, a földgáz beszerzésére kedvező szerződéseket kínálnának a háztartásoknak, 2023-ban 250 millió euró értékben támogatnák a háztartások földgáz és távhőbeszerzését, illetve idén ősszel 150 millió eurót osztanának szét a nyugdíjasok között.
Ahogyan a válság kiváltó okairól és esetleges kimeneteleiről nemrégiben intézeti honlapunkon Dr. Tárnok Balázs összefoglalója is tájékoztatott, néhány hete még több forgatókönyv merült fel a válság megoldásával kapcsolatban, ami mostanra némileg beszűkült.
Újabb fejlemény a szlovák kormányválság jelenlegi, csaknem kéthónapos történetében, hogy e héten hétfőn, pozsonyi sajtótájékoztatójukon bejelentették lemondásukat a négypárti szlovák kormánykoalíció nagyobb liberális pártjának, a Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) még hivatalban lévő miniszterei, név szerint Ivan Korčok külügyminiszter, Mária Kolíková igazságügyminiszter és Branislav Gröhling, az oktatásügyi tárca vezetője, így a kormánykoalíció hárompárti marad, Eduard Heger kormánya pedig elveszíti többségét a pozsonyi parlamentben. Fentiek mellett Richard Sulík, az SaS elnöke, gazdasági miniszter már a múlt héten lemondott posztjáról. A miniszterek lemondását követően Eduard Heger szlovák kormányfő elmondta, hogy a továbbiakban kisebbségi kormányzásra készülnek, és a távozó miniszterek helyére nem politikai jelöltek, hanem párton kívüli szakértők kerülnek majd, azonban egyelőre nem közölte a leendő miniszterek nevét, ez valószínűsíthetően a jövő hét folyamán válik majd nyilvánossá.
A kormánykoalíciónak, mely eddig alkotmányozó többséggel rendelkezett, így 68 képviselője maradt a 150 fős pozsonyi parlamentben, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban kisebbségi kormányzásra kényszerül majd. A kormányválsággal összefüggésben szeptember elején a sajtóban azt is kiemelték, hogy ez a jelenleg is zajló negatív folyamat félmilliárd eurótól foszthatja meg Szlovákiát 2022-ben. A szlovák helyreállítási tervet az Európai Bizottság elfogadta, de a kormányválság miatt előfordulhat, hogy Szlovákia nem tudja teljesíteni a vállalt kötelezettségeit és így, a politikai és gazdasági bizonytalanságok miatt a támogatások kiutalása is megakadhat. Ez jelentős mértékben befolyásolná és visszahatna a kormánypártokra és az előreláthatólag október végén megrendezésre kerülő önkormányzati választásokra, azonban előfordulhat az is, hogy erre a kormányzásképtelenség miatt nem is kerülne sor.
A jelenlegi helyzetben a szlovák kormány az EU-s támogatások szempontjából némi időt nyerhet, mivel az EP még nem hagyta jóvá az összes ezzel kapcsolatos és szükséges törvényt, így a közeljövőben láthatóvá válik majd, milyen módon sikerül működtetni a gyakorta labilissá váló szlovákiai kormányzati rendszert.
2022.09.09. Dr. Varga Csilla PhD