Hat hónappal azután, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (ET MB) egyhangú döntést hozott arról, hogy az ET Statútumának 8. cikke alapján megindított eljárás keretében 2022. március 16-án, 26 év után, azonnali hatállyal megszüntette Oroszország ET-tagságát, szeptember 16-án az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) sem részese többé az Orosz Föderáció, mely nagy valószínűség szerint hosszútávú következményeket von maga után.
Az ET Statútum 8. cikke kimondja, hogy amennyiben az Európa Tanács egy tagállama súlyosan megsérti a 3. cikk rendelkezéseit (a jog uralmának elvét és azt az elvet, hogy a joghatósága alá tartozó minden személy részesül az emberi jogokban és az alapvető szabadságokban), képviseleti joga felfüggeszthető, és a MB felkérheti, hogy a 7. cikkben foglaltak szerint jelentse be kilépését, vagy ennek elmulasztása esetén a Bizottság elhatározhatja, hogy az illető állam tagsága a Bizottság által megállapított időpontban megszűnik. Erre az Orosz Föderáció esetében 2022. március 16-án került sor, bár az orosz Külügyminisztérium már 2022. március 10-i nyilatkozatában közölte, hogy az ET-statútum 7. cikkének értelmében a továbbiakban nem kívánnak részt venni az Európa Tanácsban.
Ekkor azt is kimondták, hogy a szabályozás alapján az Emberi Jogok Európai Egyezményének, illetve a Emberi Jogok Európai Bíróságának a következő fél évben még tagja marad Oroszország, ami szeptember 16-án szintén megszűnt. Ki kell emelni, hogy a Bíróság továbbra is illetékes azokban az ügyekben, illetve elé kerülhetnek azok az ügyek, amelyeket illetően az Egyezményben foglalt jogok megsértésére vagy jogi mulasztásokra került sor Oroszország részéről 2022. szeptember 16-ig. Jelenleg 17 450 Oroszország ellen benyújtott kereset van a Bíróság előtt.
A Miniszteri Bizottság a továbbiakban is felügyeli az Oroszországgal kapcsolatos bírósági ítéletek és békés rendezések végrehajtását, a szervezetben azonban Oroszország márciusi kizárása óta nincs orosz bíró. Jelenleg 2129 ítéletet és döntést kellene Oroszországnak végrehajtania, melyek továbbra is függőben vannak a Miniszteri Bizottság előtt.
Oroszország már 2022. március 16-tól nem részese az Európa Tanács tagállamainak fenntartott, ún. zárt egyezményeknek és jegyzőkönyveknek, illetve például a Pompidou Csoportnak, A korrupcióellenes államok Csoportjának (GRECO, Group of States against Corruption), a Velencei Bizottságnak, illetve a Történelem Oktatási Obszervatóriumnak sem. Az Emberi Jogi Egyezménnyel kapcsolatos részessége pedig az elmúlt fél évre vonatkozott, ennek most szeptemberi megszűnése nyomán a további időszakban az Oroszország ellen jogsértések esetén nem indíthatók ügyek az EJEB előtt.
Az Orosz Föderáció az Emberi Jogi Egyezményt 1998 májusában ratifikálta, és az Oroszország elleni első ügyben megszületett döntés 2022-ben valósult meg. A Bírósághoz az eddigiekig a következő ügyekben fordultak: élethez való jog (az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikke alapján), a tisztességes eljáráshoz való jog (az Egyezmény 6. cikke alapján), a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma (3. cikk), a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog (5. cikk), a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog (8. cikk), a véleménynyilvánítás szabadságához való jog (10. cikk), a hatékony jogorvoslathoz való jog (13. cikk) megsértése, illetve a Bírósággal való együttműködés kötelezettségével (38. cikk) kapcsolatban. Ez a lehetőség a továbbiakban megszűnik, kivéve a szeptember 16-i időszakban elindított ügyeket, azonban a az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása, fejlesztése és tiszteletben tartása, az igazság és a béke alapjainak megerősítése, a hatékony politikai demokrácia fenntartása érdekében 1950-ben létrehozott Egyezmény, illetve az e jogok és kötelezettségek betartatására kialakított bírósági rendszerből való kilépés egyrészt példátlan, másrészt jelentős és messzemenő negatív következményekkel járhat.
2022.09.22. Dr. Varga Csilla PhD