Az Ukrajnában zajló háború évtizedek óta nem látott módon helyezte a figyelem középpontjába a súlyos nemzetközi bűncselekmények elszámoltatását.
Ez különösen igaz az Egyesült Államokra, ahol a nemzetközi jogi erőfeszítésekkel szemben általában szkeptikus jogalkotók sorra veszik a kongresszusi határozatokat, hogy felelősségre vonják az orosz tisztviselőket az Ukrajnában elkövetett állítólagos visszaélésekért, valamint a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) való szorosabb együttműködés is felmerül.
Az egyik jelentős kétpárti és kétkamarás erőfeszítés az ’igazságszolgáltatás a háborús bűnök áldozataiért’ törvény. Az 1996-os háborús bűnökről szóló törvényhez képest jelentős különbség lenne, hogy a külföldön elkövetett háborús bűnökben érintetteket, akiket az Egyesült Államokban fognak el, akkor is bíróság elé lehessen állítani, ha ők vagy áldozataik nem az Egyesült Államok állampolgárai vagy az Egyesült Államok fegyveres erőinek tagjai (amely feltételek az 1996-os törvény előírásai). A törvényjavaslat egyik megalkotója szerint ez a törvény fogja tudni biztosítani majd azt, hogy az Egyesült Államok ne váljon „háborús bűnösök biztonságos menedékévé”. A törvényjavaslatot idén májusban terjesztették elő, és várhatóan kétpárti támogatást fog kapni.
Az Egyesült Államokban már régóta szó van a külföldön elkövetett háborús bűncselekmények joghatóságának megteremtéséről, mely független az állítólagos elkövető vagy áldozat állampolgárságától. Az ukrajnai konfliktus lehet a katalizátor, annak ellenére, hogy számos más súlyos nemzetközi bűncselekmény is lehetett volna (pl. a szíriai vagy a palesztin konfliktusok). Milyen egyéb lépéseket tehet tehát az Egyesült Államok, hogy következetesen támogassa a nemzetközi igazságszolgáltatást? Fontos lépés lenne például, hogy a Kongresszus átgondolja az általa korábban elfogadott jogalkotási akadályoknak eltávolítását annak érdekében, hogy az Egyesült Államok konstruktívan támogatni tudja az ICC működését.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a törvénytervezetnek nincs visszamenőleges hatálya, így az ukrajnai helyzetet nézve például a törvény nem terjedne ki a konfliktus kezdetétől a törvényjavaslat elfogadásáig elkövetett háborús bűnökre.
A Szenátus Igazságügyi Bizottsága szeptember 28-án tartott meghallgatást az új törvényjavaslatról, melyen két tanú, az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Belbiztonsági Minisztérium egy-egy vezetője tartott előadást arról, hogy az új törvényjavaslat segítségével milyen hiányosságokat lehetne pótolni.
2022.09.29. Schmidt Laura
Kép: pixabay.com