2022. szeptember 28-án az Európai Bizottság javaslatot tett a digitális korhoz, a körforgásos gazdasághoz, valamint a globális értékláncokhoz illeszkedő felelősségi szabályok meghatározására. A előterjesztés a jogbiztonság erősítése érdekében, a meghibásodott, digitális technológiával készülő termékek kapcsán meghatározható felelősségi szabályok korszerűsítését, valamint a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti felelősségi szabályok célzott harmonizációját javasolja. A javaslatok értelmében a károsultak méltányos kártérítésben részesülnének, egy kiszámíthatóbb és objektívebb rendszer szerinti kevésbé bürokratikus működésben.
Az előterjesztések összhangban állnak a 2020-ban bemutatott Mesterséges Intelligencia Fehér Könyvvel, kiegészítve a 2021-ben előterjesztett Mesterséges Intelligencia jogszabálycsomag javaslatot a bizalomépítés szempontjából fontos védelmi intézkedések tervezett bevezetésével. A cél továbbra is az, hogy a fogyasztók ugyanolyan jogi védelmet élvezzenek az MI termékek piacán, mint a hagyományos technológiájú termékek vonatkozásában.
A mesterséges intelligencia felelősségéről szóló irányelv javaslat (AILD) célja a belső piac működésének javítása az okozott kárért való szerződésen kívüli polgári jogi felelősség egyes vonatkozásaira alkalmazandó egységes szabályok megállapításával az MI rendszerek esetén. A javaslat előterjesztését több szakértői csoport jelentés is megelőzte, amelyek közül az egyik legjelentősebb a 2020-ban az Európai Bizottság által kiadott, a mesterséges intelligencia, a IoT és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól szóló jelentés, amelynek alapját a Bizottság által 2018-ban publikált az Európai Mesterséges Intelligenciáról szóló állásfoglalás képezte. Utóbbiban a Bizottság hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszakban nagyobb érdeksérelem nélkül alkalmazhatók a hatályos felelősségi szabályok a digitális termékek piacán is, de korszerűsítésüket sürgeti.
Az új termékfelelősségi irányelvek a zöld és digitális kornak való megfelelőséget hivatottak biztosítani, korszerűsítve és megerősítve a nem biztonságos termékek által okozott személyi sérülések, anyagi károk vagy adatvesztések megtérítésére vonatkozó, a gyártók szigorú felelősségén alapuló szabályokat. Noha a javaslatok, a fogyasztók védelmére többlet szabályokat rónak a vállalkozásokra, kiszámíthatóságukkal az egész piac érdekeit szolgálják hosszútávon. A körforgásos gazdaság üzleti modelljében például a felelősségi szabályok részletes tisztázása szükséges a termékek lényegi módosításakor. A digitális kor gyártmányai tekintetében, a digitális termékek (robotok, drónok vagy intelligens otthoni rendszerek a szoftverfrissítések, mesterséges intelligencia vagy a termék működéséhez szükséges digitális szolgáltatások) által okozott esetleges károk kezelésére is fel kell építeni az átlátható és egyértelmű felelősségi rendszert, amely azért is fontos, mert a gyártók gyakran nem tudják kezelni a kiberbiztonsági sebezhetőséget.
A javaslatok az EU globális piaci kapcsolataira is utalnak, egyenlő versenyfeltételek kívánnak teremteni az uniós és az EU-n kívüli gyártók között úgy, hogy az Unió import termékei által okozott károk esetében meghatározza, hogy az importőrhöz vagy a gyártó uniós képviselőjéhez fordulhatnak a sértettek kártérítésért. Az egyenlőség elve alapján a fogyasztók és a gyártók egyenrangúvá tételére is törekszik a javaslat, amely kártérítési kérelem esetén a fogyasztó bizonyítási terheinek csökkentését, rugalmasabb időbeli korlátozásokat ír elő.
A mesterséges intelligencia felelősségéről szóló irányelv célja, hogy egységes szabályokat állapítson meg az információhoz való hozzáférésre és a bizonyítási teher enyhítésére az MI-rendszerek által okozott károkkal kapcsolatban, szélesebb körű védelmet biztosítva az áldozatok számára (legyen szó magánszemélyekről vagy vállalkozásokról), valamint az MI előmozdítása, garanciák növelésével. Kiemelten védendő terület az MI Jogszabálytervezet által bevezetni kívánt magas kockázatú mesterséges intelligencia által okozott károkkal szemben a jogi jóvátétel igénylése.
Az előterjesztés két fontos változást vezetne be az eddigi termékfelelősségi irányelvbe. Egyszerűsödik az áldozatok jogi eljárása a károkozás bizonyítására vonatkozóan, ha olyan körülmények között állapítanak meg releváns hibát, amikor ésszerűen valószínűnek tűnik a mesterséges intelligencia teljesítményével való okozati összefüggés. Ezt a kauzalitás vélelmének nevezik, amely abban segíti a sértetteket, hogy nem szükséges részletesen elmagyarázniuk a kár keletkezését, hiszen az nehezen értelmezhető a komplex MI rendszerek által okozott sérelem esetén. A másik nóvum a fogyasztók számára, a bizonyítékokhoz való hozzáférés jogának bevezetése, azokban az esetekben, amelyekben magas-kockázatú mesterséges intelligencia is érintett. Ennek értelmében az áldozatok több eszközzel fognak rendelkezni a jogi jóvátételre.
A digitális korhoz illeszkedő, átdolgozott Termékfelelősségi Irányelv bevezetésére tett javaslatot a Bizottság, amely a belső piac sarokköve volt az elmúlt négy évtizedben a hagyományos technológiájú termékek esetében. Időszerűvé vált azonban a módosítása, hiszen a szabályozási keretet a digitális valósághoz szükséges igazítani. Thierry Breton, belső piacért felelős biztos szerint a fogyasztói bizalom az innováció elengedhetetlen feltétele, ezért szükséges a módosítás bevezetése, amelynek megfelelően a tervezet egyensúlyt kíván teremteni a fogyasztók védelme és az innováció ösztönzése között. A Bizottság javaslata az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának vizsgálati szakaszába lép.
2022.10.03. Pató Viktória Lilla
Kép: Flickr