A Visegrádi Együttműködés országainak elnökei október 11-én, kedden találkoztak másfél év után Pozsonyban. Zuzana Čaputová szlovák államfő házigazdaként a Prímási palotában fogadta Miloš Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel és Novák Katalin magyar államfőt. A találkozón az országok vezetői elsősorban az ukrajnai háborúról és annak hatásaival összefüggő biztonságpolitikai, gazdasági és energetikai kérdésekről, az atomenergiáról, a tömeges illegális migrációról, valamint a lehetséges megoldásokról, további irányvonalakról is tárgyaltak.
A találkozón a négy államfő mindegyike kifejtette álláspontját a fenti témakörökkel kapcsolatosan. Novák Katalin magyar államfő szerint őszintén tudott tárgyalni a négy ország egymással, ami rendkívül fontos, hiszen közösen, összetartva tudnak ezek az államok még erőteljesebben fellépni Európában és a világban. Az államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország elítéli Ukrajna megtámadását, illetve a civil célpontok elleni támadásokat, a négy ukrán megye elszakítását, illetve kiemelte, hogy erőfeszítéseket kell tenni a nukleáris eszkaláció megelőzése érdekében. Magyarország nem küld fegyvereket Ukrajnába, de humanitárius segítséget biztosít, támogatva több százezer ukrán menekültnek, illetve kiáll amellett, hogy igazságos béke szülessen megőrizve Európa biztonságát. Novák Katalin az energiaválsággal kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország igyekszik alternatív forrásokat találni, szeretne energetikailag függetlenné válni, illetve visszafogja a fogyasztását, ugyanakkor a rezsicsökkentés jelenlegi szintjét a továbbiakban is fenn kívánja tartani. Az államfő szerint elfogadhatatlanok az Északi Áramlat gázvezeték elleni közelmúltbeli támadások, amelyeket mielőbb ki kell vizsgálni a további hasonló jellegű merényletek elkerülése érdekében. Novák Katalin kiemelte azt is, hogy az illegális bevándorlás továbbra is valós fenyegetést jelent és közös fellépést igényel. Magyarországon idén eddig kb. 200 ezer illegális bevándorlót kellett megállítani a határoknál.
Miloš Zeman cseh elnök is hasonló következtetéseket fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy a V4 már bizonyította működőképességét különböző területeken, így az illegális bevándorlás elleni küzdelemben is. A cseh államfő javasolta a Visegrádi Együttműködés Szlovéniával való kibővítését is, illetve annak fontosságát, hogy a V4 közösen lépjen fel a jelenlegi helyzetben a nukleáris konfliktus elkerülése érdekében. Az energiaválsággal kapcsolatban elmondta, hogy abban természetesen érezhető az ukrajnai háború hatása is, azonban fő oka a zöld megállapodás, valamint többek között a megújuló energiaforrások bizonytalansága. A cseh elnök önmagában egyetértett a környezetvédelemi célokkal és fontosnak tartja a klímaváltozás kezelését, de elsősorban a Földön élő emberek megóvását helyezné a középpontba. A cseh államfő számára azért is volt fontos a találkozó, mivel hat hónap múlva ér véget 32 éves politikai pályafutása, ahogyan ezt beszédében kiemelte.
Andrzej Duda lengyel államfő főként az ukrajnai háborúra és annak hatásaira tért ki. A háború hatalmas kockázatokat jelent és reálissá vált a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés. A lengyel államfő kiemelte, hogy Oroszország számára nyilvánvalóvá kell tenni, hogy nukleáris fegyverek bevetésével minden határt átlépne, és teljes elszigetelődés várna rá, illetve nem engedhető meg, hogy az orosz agresszió a V4-országok irányába terjedjen tovább, tehát Lengyelország a végsőkig támogatni fogja ennek érdekében Ukrajnát. Hangsúlyozta azt is, hogy az Ukrajna elleni hétfői rakétatámadások háborús bűncselekménynek számítanak, melynek következtében Lengyelországba több millió menekült érkezett, melyek közül kétmillióan maradtak az országban, és akik támogatásához az Európai Bizottság semmilyen módon nem csatlakozik. Lengyelország kiadott egy nyilatkozatot, amelyhez eddig tizenegy államfő csatlakozott elítélve az ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek. Az Ukrajnának nyújtott támogatásról elmondta, hogy mindenki úgy és annyit segít Ukrajnának, ahogyan és amennyit tud, és amennyire azt megfelelőnek látja, és Lengyelország eddig is, illetve a továbbiakban is segíteni fogja az ukránokat a győzelemig.
Zuzana Čaputová szlovák államfő házigazdaként a jelenlegi rendkívüli helyzetben fontos találkozónak minősítette a V4 találkozóját, melynek keretében az államfő szerint sikerült konstruktív párbeszédet folytatni. Azt is kiemelte összegzésképpen, hogy a V4 államfői között egyetértés volt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, illetve abban, hogy szükséges békét teremteni, és hogy a vezetők elítélték az ukrajnai civil célpontokat sújtó orosz rakétatámadásokat. Ezeket Čaputová, a lengyel államfőhöz hasonlóan a nemzetközi jog megsértésének nevezett és véleménye szerint szintén igazságos békére van szükség, melyhez elég lenne, ha az orosz katonák elhagynák Ukrajna területét. Hozzátette, hogy az igazságtalan béke csak egy ideiglenes tűzszünetté válhat. A szlovák államfő kifejezte azt is, hogy tiszteletben tartja, hogy Magyarország nem küld fegyvereket Ukrajnának. Čaputová az energiaválsággal kapcsán összeurópai megoldást szeretne elérni, és úgy vélte, a szankciók lakosságra gyakorolt anyagi terheit csökkenteni kellene.
A V4 országok találkozóján tehát az országok egységes álláspontot képviselve ítélték el az orosz agressziót, a négy megszállt ukrán megye orosz bekebelezését és a civil célpontok támadását. Emellett összegezték, hogy a négy ország közül csak Magyarország nem nyújt katonai segítséget Ukrajnának, azonban az államok tiszteletben tartják az eltérő álláspontokat.
2022.10.14. Dr. Varga Csilla PhD
Kép: https://ujszo.com/kozelet/megkezdodott-pozsonyban-a-visegradi-allamfok-csucstalalkozoja