Az Európai Bizottság 2020 októberében mutatta be a szennyezőanyag-mentesség elérésére vonatkozó tervét, amelyet most két év múlva újabb szabályokkal egészítettek ki és erősítettek meg annak érdekében, hogy 2050-re környezetünk mentesüljön a különböző szennyező anyagoktól.
Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) egyik kulcselemeként nyilvántartott, „A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességről” szóló uniós cselekvési tervet 2021 májusában fogadta el az Európai Bizottság, amely összefoglalóan az ökoszisztémák és az emberi élet védelmét, minőségi javítását tűzte ki célul a szennyező anyagok, mint például a növényvédő szerek vagy a műanyaghulladékok redukálása, majd kivonása révén. A szennyezőanyag-mentesség 2050-ig történő kialakítása egy soklépcsős folyamat, 2022 első felében például a vegyi anyagokra vonatkozó stratégia ütemtervét ismertette a Bizottság, amelyhez szorosan kapcsolódik a legújabb, a tisztább levegőt és vizet biztosító előterjesztett szabályozás is.
A jelenlegi javaslat a már meglévő szabályozásokra építkezik, azonban meglehetősen szigorúbb standardokat fogalmaz meg, valamint a végrehajtás menetében is újabb elemeket eszközöl. A Bizottság többek között a levegőminőségi előírások rendszeres felülvizsgálatát helyezte kilátásba abból a célból, hogy azok jobban igazodjanak az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásaihoz, amelynek következtében például az egészségkárosult személyek jogosulttá válnak kártérítésre, amennyiben egy adott állam bizonyítottan az uniós levegőminőségi szabályozásokat megsérti. A javaslat továbbá arról is beszél, hogy a standardok elérésének útját a nemzeti hatóságok önállóan alakíthatják majd ki, azonban a Bizottság élhet a kötelezettségszegési eljárás eszközével abban az esetben, ha a követelmények nem teljesülnek megfelelően.
A levegő mellett vizeink megóvására is kiemelt hangsúlyt helyez az új javaslat. Ennek egyik kardinális aspektusa a szennyvízkezelés, amely ezt követően költséghatékonyabbá is válhat. Emellett szigorú előírásokat fogalmaz meg a javaslat például a tápanyagok szennyvízből történő kinyerését illetően, valamint arra is kötelezi az uniós országokat, hogy elérhetővé tegyék mindenki számára a szennyvízelvezető- és tisztító hálózathoz való hozzáférést. A közelmúlt katasztrófáiból (például az Odera folyó halpopulációjának nagymértékű pusztulásából) okulva pedig a felszín feletti és alatti vizekre vonatkozó szigorításokat is eszközölni kíván a Bizottság, mégpedig a vízszennyező anyagok jegyzékének kibővítésével, valamint bizonyos szennyező anyagok koncentrációs értékének maximalizálásával a tudományos eredményekkel összhangban.
Ezek a lépések nemcsak azért szükségesek, hogy sikeres legyen a zöld átállás 2050-ig, hanem azt a célt is szolgálják, hogy javítsanak az emberi élet minőségén, megakadályozzák a szennyezőanyagok túlzott jelenléte okozta elhalálozásokat és csökkentsék a környezet leterheltségét, amelyet legnagyobb arányban még mindig az emberi tevékenységből származó kibocsátás okoz.
2022.11.10. Tóth Bettina
Kép: environment.ec.europa.eu