Hónapok óta áll a magyar nyilvánosság figyelmének középpontjában az európai uniós források folyósításának kérdése. Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások valamikor 2021 nyarán, a politikai kapcsolatok hűvössé válásának következtében kerültek holtpontra, így a 2022 nyarán hivatalba lépő kormánynak gyakorlatilag elölről kellett kezdenie a tárgyalásokat. A tegnapi bizottsági döntés azt jelzi: a folyamat, ha rendkívül nehéz körülmények között is, de eredményesen haladt előre.
A Bizottság november 30-án elfogadott döntése a magyar nemzeti újjáépítési terv elfogadását javasolja a Tanácsnak. A tegnap nyilvánosságra hozott lépés a legfontosabb és eddigi legkedvezőbb eleme az, hogy a magyar kormány számára megnyílik az uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetősége. Azáltal ugyanis, hogy a jogállamisági feltételességi eljárás nyitva tartása mellett a brüsszeli testület elfogadásra javasolja a tagállamok miniszterei számára a magyar nemzeti tervet, azt is lehetővé teszi, hogy a kormány a kohéziós pénzek folyósításának szerkezetében is megállapodjon a Bizottsággal, és aláírhassák a finanszírozást lehetővé tevő partnerségi megállapodást.
A bizottsági döntés értékét növeli, hogy maga a tárgyalássorozatra az elmúlt időszakban hatalmas politikai nyomás nehezedett részben egyes uniós intézmények, részben egyes tagállamok részéről. A sajtóhírek szerint 2021 nyarán a magyar kormány még abban a helyzetben volt, hogy a Bizottság az elsők között fogadta volna el a nemzeti helyreállítási tervet, és hasonlóan jól haladtak az operatív programok elfogadásával kapcsolatos tárgyalások is. A folyamat akkor a gyermekvédelmi törvény elfogadása után akadt meg, és gyakorlatilag egy éves patthelyzet következett, amely már-már veszélyeztette azt is, hogy a magyar kormány hozzájusson az egyébként az országot megillető uniós forrásokhoz.
A Bizottság részéről érkező politikai nyomást fokozta és a viszonyt tovább rontotta, hogy közvetlenül a magyar országgyűlési választások után, 2022. április 5-én Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben bejelentette, hogy a Bizottság megindítja Magyarország ellen a jogállamisági feltételességi eljárást. Így a 2022 júniusában hivatalba lépő magyar kormány azzal a helyzettel szembesült, hogy miközben egy éve gyakorlatilag szüneteltek a tárgyalások a források megszerzéséről, az új eljárás elindítása könnyen meg is hiúsíthatta a tárgyalások újbóli megindítását is.
Az egész nyáron folytatott tárgyalások eredményeként szeptember közepére a Bizottság és a magyar kormány között létrejött egy olyan megállapodás, amelynek alapját a kormány részéről tett tizenhét vállalás végrehajtása jelentette. A kompromisszum részeként elfogadott intézkedési menetrend nemcsak az év hátralévő részére, de a jövő év első felére is feladatot szabott meg a kormány számára. A Bizottság az eredetileg rendelkezésre álló egy hónapos teljesítési határidőt a Tanács felé további két hónappal javasolta meghosszabbítani, amely – a Tanács támogatása következtében – december 19-ig adott cselekvési idő a kormánynak azzal, hogy időközben értékelik a folyamatot.
A Bizottság mostani döntése ennek az értékelésnek az eredménye. A bizottsági álláspont elkészítésének időszakában egyes tagállamok – baloldali többségű – parlamentjei fogadtak el olyan határozatot, amely meg akarja tiltani kormányának, hogy bármilyen formában is támogassa Magyarország uniós forrásokhoz jutását. Hasonlóképpen, az Európai Parlament is – egy plenáris vitát követően – állásfoglalásában tiltotta meg a Bizottságnak, hogy bármilyen formában is megállapodjon a magyar kormánnyal.
A Bizottság Tanácshoz intézett javaslata gyakorlatilag azonos maradt a szeptember közepén nyilvánosságra hozott változattal, így nagy meglepetést nem okozott. Voltak ugyan időszakok, amikor úgy nézett ki, hogy az egyébként pontosan és menetrend szerint zajló végrehajtási folyamat enyhítésre bírja a Bizottságot. November végére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Bizottság nem tud – vagy nem mer – szembeszállni az Európai Parlament álláspontjával, így a legkevesebb kockázatot jelentő eredeti változat fenntartása mellett döntöttek.
Az a tény ugyanakkor, hogy a Bizottság – első alkalommal a tárgyalások során – hivatalosan is elfogadásra javasolja a Tanácsnak a magyar nemzeti újjáépítési tervet, óriási előrelépés. Ez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy az év végéig megszülessenek azok a megállapodások, amelyek hozzáférést biztosítanak az uniós forrásokhoz. Ugyanakkor a javaslat elfogadása a Tanács részéről megszabadítja Magyarországot a rá leselkedő veszélytől, a forrásvesztéstől. Az uniós források megnyílásának lehetősége pedig arra is alkalmat ad, hogy a Bizottság a jövő évben – meggyőződve a magyar kormány végrehajtási folyamatának eredményességéről – megszüntetheti az uniós források felfüggesztését.
2022.12.01. Dr. Navracsics Tibor
Kép: Portfolio