Az uniós napirenden sokak számára a háborús és gazdasági hírek vezetik a toplistát, ennek ellenére kisebb, de annál fontosabb döntések világítják meg a nyugat-balkáni hatok egyes tagjainak további európai integrációját.
A tagállamok Európa-ügyi miniszterei megállapodtak, hogy zöld utat adnak Bosznia-Hercegovina számára, megadva nekik az EU-s tagjelölti státuszt. Minderre a december 15-i uniós csúcson bólintottak rá az uniós kormány- és államfők. A lépés nem csupán szimbolikusan fontos az országnak, hiszen Koszovó és Bosznia-Hercegovina kivételével már minden nyugat-balkáni ország valamilyen formában tárgyalja a különböző csatlakozási fejezeteket. Az országnak a számos nemzeti kisebbség jelenlétéből fakadó bonyolult jogi és állami berendezkedés miatt több évbe kerülhet, míg a csatlakozási kritériumokat sikerül elfogadnia. A többnemzetiségű és vallású ország számára a törékeny béke megtartása komoly feladatnak jelentkezik, hiszen a demokratikus intézményi működést, a gazdasági és antikorrupciós reformokat, valamint komoly biztonsági követelményeknek való megfelelést kell biztosítaniuk a tagságért cserébe.
Bosznia Hercegovina hosszú utat járt be, hiszen még a 2003-as thesszaloniki csúcson merült fel, mint potenciális tagjelölt, majd számos megállapodás megkötése után az ország 2016-ban jelentkezett hivatalosan az európai uniós tagságra. Ennek ellenére, az EU legrégebbi katonai missziója állomásozik az országban. Az EUFOR/Althea misszió még 2004 decemberében vette át a NATO-tól a békefenntartó szerepét, amelyet máig 1100 fős kontingens tart fenn. Jelenleg komoly többnemzeti, köztük magyar katonai szerepvállalás biztosítja az ország belső békéjét, amelynek bizonyítéka a 2022. október 17. és november 20. között tartott EUFOR Quick Response 2022 katonai gyakorlat, amelyben közel húsz európai nemzet koordináltan vett részt. Bár a horvát kisebbség, a Boszniai Szerb Köztársaság és a boszniai állami szervek között fennálló történelmileg kialakult törékeny viszony fenntartása továbbra is komoly erőfeszítést igényel az EU tagországaitól. A mostani jóváhagyás annak fényében érdekes, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetője Milorad Dodik kijelentette, hogy Koszovót sohasem fogják független államként elismerni. Mindenesetre a kínai és orosz befolyás növekedése a régióban komoly fejfájást okoz az uniónak, ezért is fontos volt, hogy kiterjessze támogatását. Az orosz revizionista törekvések a szerb kisebbséggel való történelmi kapcsolat miatt kezdtek felerősödni, míg Kína komoly gazdasági érdekeltségeket működtet az országban akár az energiaszektort vagy az infrastrukturális projektek finanszírozását nézzük.
Ezért is az EU számára stratégiai és biztonsági kérdésnek mutatkozik az ország (és régió) bevonása a közös katonai missziókba, illetve a külső határvédelembe, csak úgy, mint a schengeni tagság megadása, ezért is esedékes a tagjelöltek mihamarabbi csatlakozása a megfelelő reformok és politikai akarat mellett. Viszont fontos kiemelni Románia és Bulgária kapcsán a napokban meghozott osztrák schengeni vétót, mivel Karl Nehammer osztrá kancellár szerint 20.000 regisztrálatlan menekült érkezett Románián keresztül, közös megoldást sürgetve. Románia és Bulgária a tegnapi uniós csúcson 2023-as csatlakozásra tett utalást, diplomáciai megoldást keresve a megakadt folyamatra. Természetesen egy több mint 30 országot magába foglaló Európai Unió intézményi rendszerét és politikai döntéshozatalát teljesen át kell alakítani, hogy képes legyen hatékonyan működni, hiszen a mindennapi intézményi működés kerülhet veszélybe az intézményi reformok elmaradásakor. A tagállamok egyhangúsága miatt azonban a folyamat számos akadályba ütközhet, így kérdés, hogy az egységes EU mellett nem jönne-e létre egy két- vagy többsebességes Európa? A döntés kapcsán elmondható, hogy az európai integráció újabb állomásához érkezhetünk hamarosan, a kérdés már csak az, hogy milyen formában fog működni és ez milyen hatással lesz saját tagállamai számára. Természetesen csak az idő igazolhatja a döntések helyességét, így mindenképp több év távlatából lesz érdemes szemlélni a régió és az EU viszonyát. Azonban könnyen elmondható, hogy a nyugat-balkáni bővítés nagyobb hatással lesz az EU működésére és jövőjére, mint akár a 2004-es „big bang enlargement” csatlakozás. A további bővítés a külső schengeni határokat erősítené meg, akár a migráció vagy a terrorizmus elleni fellépést nézzük, és Magyarországról válláról óriási terhet venne le, akár a déli határszakaszt nézzük. Egy biztos, hogy a már megváltozott biztonsági környezetben gyorsabb reagálásra van szüksége az intézményi döntéshozóknak. A kérdés már csak az, hogy milyen formában valósulhat meg.
2022.12.16. Miszlivetz Áron James