2023 januárjában Európa egyik legnagyobb kihívása az energiaválság, amely a svéd elnökség négy fő prioritása között hangsúlyosan megjelenik. Európa Digitális Évtizedében a svéd program homályos képet fest digitális törekvéseiről, a folyamatban lévő jogszabályok kapcsán szemléletéről keveset sejtet. A programról azonban elmondható, hogy a piaci verseny ösztönzésére törekszik, és Európa geopolitikai szerepvállalását több szemszögből vizsgálja.
2022. december 14-én Svédország miniszterelnöke bemutatta a kormányzat 2023-as év első felére vonatkozó tanácsi elnökségi prioritásait. Ahogy az korábbi elemzésünkben megjelent, Ulf Kristersson kiemelte, hogy négy prioritás mentén fűzték fel a svéd programot, amelyek Európa legsürgetőbb kérdéseiben igyekeznek fejlődést elérni, nevezetesen a biztonságpolitikai, versenyképességi, energiaügyi és jogállamisági kihívások terén. A fő irányvonalakon belül több szakpolitikai terület jelenik meg párhuzamosan. Kiemelten igaz ez a versenyképesség témakörére, ahol a gazdaság, a piaci versenyszabályok, a fenntarthatóság, valamint a digitális szakpolitikák érvényesülnek az ellenállóbb, és a globális versenyben szuverenitását erősítő Európai Unió formálására. A program megfogalmazása során három kritériumot mindenképp érdemes betartania a tagállamoknak, hogy az [1] összhangban álljon a folyamatban lévő uniós törekvésekkel, [2] illeszkedjen az aktuális kihívásokhoz globális viszonylatokban, valamint [3] megfeleljen a korábban közösen megalkotott elnökségi trió célkitűzéseinek.
Svédország elnökségi programja megfelel a kritériumoknak, ám a digitális szakpolitika érvényesülésének súlyát több kritika is érte az elmúlt két hétben. A digitalizáció a versenyképesség fejezetéhez tartozik leginkább, ahol a szabad versenyen, a befektetések és digitális fejlődésen alapuló nyitott gazdaság feltételeinek javítása fogalmazódik meg célként. Fontos kiemelni, hogy 2023-ban, amikor harmincadik születésnapját ünnepli az EU közös piaca, a digitális átállás a belső piac fejlesztési törekvéseinek fontos pillérévé válik.
A digitális átállást a program egy része összeköti a fenntarthatóság, klímasemlegesség fogalmakkal, ösztönözve a kétoldalú megállapodásokon nyugvó digitális kereskedelmet, az eCommerce irányelv rendelkezései szerint, továbbá az adószabályok digitális korhoz rendelésének munkáit is folytatni kívánja. Az elnökség a kereskedelmi szabályok között a digitális euróra és fogyasztóvédelemre vonatkozó bizottsági javaslatok tárgyalását is napirendre tűzi. Az európai elektronikus személyazonosítási és digitális tárca rendszert a belső piac reformjának legfontosabb pontjának tartja a program, így az eID jogszabály tervezettel kapcsolatos egyeztetéseket is előmozdítaná.
A digitális szolgáltatások útján végrehajtott bűncselekmények elleni fellépéshez a svéd elnökség szorgalmazza az elektronikus bizonyítékok és adatok megosztását a bűnüldöző hatóságokkal, ugyanez vonatkozik a határellenőrzés során alkalmazott adatbázisok összehangolására. A kiberfenyegetések csökkentésére az elnökségi program az EU külső, kiberdiplomáciai erejét szeretné integrálni az általános külpolitikájába, egyúttal elkötelezett az EU kibervédelmi politikai javaslatainak kidolgozásában, a Kiber Reziliencia Törvény megalkotásában. A digitális térben megvalósuló bűnüldözésen túl az igazságügyi együttműködések digitális fejlesztésére vonatkozó kezdeményezésben is szeretne előrelépést elérni.
A versenyképesség növelési prioritásban megfogalmazottak alapján a svéd elnökség csak a versenyképes vállalatok útján látja garantálhatónak a fenntartható fejlődést, a zöld és digitális átállást, a gazdasági ellenállási képesség, és Európa geopolitikai befolyásának növekedését. A belső piac fejlődési irányaként korábban is használatos volt a digitális egységes piac kifejezés, a prioritások között megbújik az erre való törekvés, amely szerint a digitális és szolgáltatási szektorban élénkíteni szükséges a versenyt Európa globális pozíciójának javítására. A programban az elnökség ígéri, hogy egyeztetést kezdeményez egy jövőbeli irányelvi javaslatra a digitális eszközök és folyamatok alkalmazására a vállalti jogban.
Ursula von der Leyen 2022 szeptemberében tett, a kritikus nyersanyagokról szóló jogszabálytervezet megalkotásának kijelentését ugyan megemlíti a program, de az erről szóló egyeztetések élénkítésére nem vállalkozik. Ugyanakkor az Európai Chip Törvényt úgy értékeli, hogy új diverzifikációs lehetőségeket nyit a digitális gazdaság előtt Európa félvezetői ökoszisztémájának szélesítésével, így az ezzel kapcsolatos munkát is előmozdítaná az elnökség.
A kutatás és innováció eredményességének növelése terén a digitális átállás szükségessége szintén felmerül, amely kapcsán az elnökség a nyitottabb tudás- és adatcserét ösztönzi, üdvözítendő, hogy a nyílt tudomány és a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés lehetőségének bővítésére is törekszik. Utóbbiban Svédország elől jár, hiszen 2021 márciusában a svéd felsőoktatási intézmények szövetsége elfogadta a nyílt tudomány nemzeti ütemtervét, amely kiegészíti a kormányzat „Kutatás, szabadság, jövő – Tudás és innováció Svédország számára” (Prop. 2020/21:16) című kutatási és innovációs törvényben foglalt célokat, miszerint 2021-re a közfinanszírozott tudományos publikációkat azonnal nyilvánosan hozzáférhetővé teszik, illetve legkésőbb 2026-ig a kutatási adatok a lehető legnyilvánosabban hozzáférhetővé válnak.
A parlamenti egyeztetés alatt álló Mesterséges Intelligencia Jogszabályt is említi a program, amely tárgyalási folyamatokban előrelépést kíván tenni, hiszen a mesterséges intelligencia technológiák fejlesztése a versenyképesség szempontjából elengedhetetlen, ugyanakkor szabályozott környezetben kell zajlania.
Az adat, mint stratégiai erőforrás fontossága elvitathatatlan, főleg akkor, amikor Európa digitális szuverenitásának megerősítése stratégiai szinten egyre inkább megjelenik. Az Adattörvénnyel, a Hálózati Infrastruktúra Törvénnyel (Connectivity Infrastructure Act), valamint az uniós és tagállami infrastruktúrák összehangolását célzó Átjárható Európa Törvénnyel (Interoperable Europe Act) kapcsolatos tárgyalásokhoz és az Európai Adat Stratégia végrehajtásához is szeretne hozzájárulni az elnökség.
Az oktatás, ifjúság, kultúra és sport fejezet szemrevételezése azért is fontos, mert míg 2022 az Ifjúság Európai Éve volt, 2023-ban a készségek, illetve azok fejlesztése kapja a főszerepet. A digitális átálláshoz kötődő célok megvalósítására a digitális készségfejlesztés kiemelt fontosságú, amelyet az Unió már az elmúlt években is ösztönzött, 2023-ban még több forrást különíthetnek el erre a célra. Jóllehet, a svéd program a versenyképesség növelésének elengedhetetlen feltételeként írj le a piaci igényeknek megfelelő készségfejlesztést, azonban ezzel egyidőben a piaci folyamatok digitalizációjáról és az infrastruktúrák kiépítéséről sem szabad megfeledkezni, hiszen egy alacsony digitális érettségi szintű piaci közegben a készség igények nem a digitális fejlődés felé irányítják az oktatással szemben állított követelményeket.
A francia-cseh-svéd elnökségi trió záróakkordjaként vizsgálva a svéd programot elmondható, hogy a digitális átállás megjelenik, noha kevésbé hangsúlyosan, mint elődeinél. Egyre inkább az látható, hogy a digitális szakpolitika a többi politikát átszövő közeggé válik, így az egyes területek pótolhatatlan kísérőjeként jelenik meg. A már megkezdett, digitális fejlődést érintő törvényjavaslatok tárgyalási folyamatait tovább kell vinnie a svéd elnökségnek, azonban a program túlnyomórészt homályos nyelvezetet alkalmaz azzal kapcsolatban, hogy mit kíván elérni a törvények szintjén. COVID utóhatásként az Európai Egészségügyi Adattérről szóló szabályozás a legfontosabb digitális prioritás, az egyeztetés alatt álló további jogszabályok említésén túl a tárgyalások során képviselni kívánt prioritások aligha mutatkoznak meg, a verseny ösztönzésére és az adatok védelmére vonatkozó elvek azok, amelyek sejtethetik velünk, hogy milyen tengelyen fogja a tárgyalásokat alakítani a 2022-ben alakult svéd kormánykoalíció.
2023.01.11. Pató Viktória Lilla
Kép: OpenAI DALL-E