Pesszimistán ítélik meg helyzetüket az európai polgárok a legújabb Eurobarométer felmérés szerint. A kutatás rávilágít, hogy az európaiak és magyarok nagy többsége is támogatja az EU Ukrajna melletti kiállását, ugyanakkor a szankciós politikáról és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról nem szolgáltat egyértelmű adatokat.
A napokban tették közzé az Európai Parlament részérére készített legfrissebb uniós Eurobarométer felmérést. A Kantar kutatócég közvélemény-kutatása az EU minden tagállamára kiterjed, így általa az országos és összeurópai tendenciákról is képet kaphatunk.
A felmérésből kiderül, az európai polgárok pesszimistán látják jelenlegi helyzetüket és a jövőre sem tekintenek bizakodóan. Az európai polgárok 93%-a jelöli meg toronymagasan első helyen az emelkedő megélhetési költségeket az EU előtt álló legfőbb kihívásként. Ezt követi a szegénység és társadalmi kirekesztés miatti aggodalom 82%-kal. Harmadik helyen áll holtversenyben a klímaváltozás, valamint az ukrajnai háború más országokra történő átterjedése miatti félelem 81%-kal. Az európaiak 74%-a nukleáris incidens kockázatától is tart.
Az Eurobarométer hazánkkal kapcsolatos adatai azt mutatják, hogy a magyarok ezekben a kérdésekben az európai tendenciával megegyezően állítják fel a prioritási sorrendet, és még az EU-s átlagnál is nagyobb aggodalommal töltik el őket a megjelölt problémák.
A magyarok azonban az európai átlagnál elégedettebbek a kormány válságkezelési intézkedéseivel. Az Eurobarométer szerint hazánkban az emberek 41%-a elégedett az emelkedő megélhetési költségek (például a növekvő élelmiszer- és energiaárak) kezelése érdekében tett intézkedésekkel, míg a többi uniós tagállam átlagát tekintve csak a polgárok 33%-a elégedett saját kormányával.
Ami az EU-ról alkotott általános képet illeti, megállapítható, hogy az európai polgárok összességében úgy látják, az európai uniós tagság országuk előnyére vált. Összeurópai szinten az emberek 73%-a vélekedik így, míg Magyarországon ez a szám ennél is magasabb, 78%. A legkevésbé Ausztriában (55%), Bulgáriában (60%), Olaszországban (61%) és Franciaországban (63%) ítélik úgy, hogy az ország előnyére vált az uniós tagság, de még ezekben az országokban is egyértelműen pozitív irányba hajlik a mérleg nyelve.
Arra a kérdésre, hogy miért gondolják, hogy országuk profitál az EU-tagságból, az európaiak az első két helyen azt jelölik meg, hogy az EU segít fenntartani a békét és a biztonságot (36%), valamint az EU tagság segíti a tagállamok közötti együttműködést (35%). Magyarországon az uniós tagság pozitív megítélése mögött húzódó megfontolások eltérőek, inkább gazdasági jellegűek. Hazánkban a válaszadók 40%-a abban látja az EU előnyét, hogy az új munkalehetőségeket nyújt, 38% emeli ki, hogy az EU hozzájárul a gazdasági növekedéshez, és 30% vélekedik úgy, hogy az EU javítja az emberek életszínvonalát.
Ami az EU megítélését illeti, összeurópai szinten a polgárok 47%-a alkot pozitív képet az Európai Unióról, Magyarországon a szám ennél minimálisan kevesebb, 45%. A felmérés kifejezetten kutatja az Európai Parlament népszerűségét is, az e téren kapott eredmények alapján az uniós átlagban az emberek 36%-a alkot pozitív képet az intézményről. Ez alapján megállapítható, hogy az EU egésze általában népszerűbb, mint az Európai Parlament intézménye. Fontos azonban megjegyezni, hogy a felméréshez szükséges mintavételre még az Európai Parlamentet megrengető korrupciós botrány előtt került sor, így a Katar-gate ügy hatása abban nem tükröződik.
Ami az EU orosz-ukrán háborúval kapcsolatos politikáját illeti, a felmérés rámutat, hogy az európaiak 74%-a általában helyesli, hogy az EU Ukrajna orosz megszállását követően segítséget nyújt Ukrajnának. Az Eurobarométerből azonban nem lehet pontos következtetéseket levonni arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg az EU orosz-ukrán háborúval kapcsolatos konkrét politikai intézkedéseit.
Bár az egyik kérdés példálózva felsorolja az EU különféle intézkedései között az orosz kormány elleni szankciókat, valamint a pénzügyi, katonai és humanitárius segélyeket, az eredményt jelentősen torzítja, hogy ezekről az intézkedésekről nem külön kérdésekben, hanem egy és ugyanazon kérdésben kérték ki az emberek véleményét. Az eredmény szerint a válaszadók 73%-a nyilvánult meg pozitívan, ugyanakkor nem tudni, hogy a támogatás valójában melyik intézkedéstípusnak szól. A felmérésből nem lehet megállapítani, hogy a szankciók és a katonai segítségnyújtás mögött pontosan mekkora a támogatás, és a kérdésre adott összességében pozitív választ mennyire befolyásolja az, hogy ugyanebben a kérdésben említették az Ukrajna részére történő humanitárius segítségnyújtást, amellyel kapcsolatban széleskörű konszenzus uralkodik a politikai palettán és a közvéleményben egyaránt.
A kifejezetten az oroszellenes szankciós politikával és a katonai segítségnyújtással kapcsolatos adatok azért is lettek volna érdekesek, mert a Századvég Alapítvány tavaly decemberben és idén januárban közzétett, egész EU-t lefedő közvélemény-kutatási adatai szerint az említett uniós intézkedések mögött korántsem áll akkora támogatottság, mint azt az Eurobarométer felületes olvasata sugallaná. A Századvég felmérése alapján az európaiak mindössze tizede gondolja úgy, hogy a szankciók elsősorban Oroszországnak ártanak. Ezzel szemben 59%-uk úgy vélekedik, hogy nem kell megszüntetni az orosz energiaimportot, hanem más szállítók bevonásával kellene versenyre kényszeríteni az orosz felet. 69%-uk pedig egyetért azzal az állítással, hogy ha az EU betiltja az orosz olajat és gázt, annak több kára lesz, mint haszna az EU-ra nézve.
Mindezek tükrében az Eurobarométer legfrissebb felmérése bár tanulságos, mégis érdemes bizonyos témakörökben más kutatási adatokkal összevetve elemezni.
2023.01.17. Gát Ákos Bence
Kép: Pexels