Svédország, Finnországgal közösen tavaly, az orosz-ukrán konfliktus kirobbanását követően kérte felvételét a NATO-ba, ami azóta még nem valósult meg, mivel ezt a kérelmet mind 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia. Bár jelenleg a felvételhez már csak két ország jóváhagyása hiányzik, Törökország részéről az utóbbi időben is megerősítésre került, hogy míg Finnország csatlakozását jóváhagyná, Svédország vonatkozásában erre egyelőre nem kerülhet sor.
Ulf Kristersson, svéd miniszterelnök azonban továbbra is Svédország NATO csatlakozásában reménykedik, amit múlt heti nyilatkozatában is megerősített, kiemelve, hogy Erdogan török elnök „sosem azt mondta, hogy bezárult minden ajtó”, illetve az is pozitív fejlemény lehet számukra, hogy csatlakozásukkal kapcsolatban Törökországra a NATO-tagországok nagy része is nyomást gyakorolhat. A svéd kormány és Ankara között a csatlakozással kapcsolatosan zajló viták azonban már régebb óta, illetve jelenleg is zajlanak.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a csatlakozással összefüggésben szintén a múlt hét során úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem látja értelmét egy török-svéd-finn háromoldalú találkozónak, illetve megemlítette, hogy Svédországtól bizonyos feltételek teljesülését várják. Bár nem fejtette ki részletesen, a török kormány nem titkolt módon a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként például egyes, terroristának nyilvánított emberek, a nemzetközileg is terrorszervezetnek számító PKK ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. Erdogan elnök január végén ismételten elmondta, hogy Svédország nem számíthat Ankara támogatására a csatlakozással kapcsolatban, miután Törökország stockholmi nagykövetségének épülete előtt szombaton egy dán aktivista vezetésével elégették az iszlám vallás szent könyvét, a Koránt. Emellett az elmúlt hetekben Svédországban több utcai provokáció is történt, az előbbi mellett például az említett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, ami nemcsak visszaveti a török jóváhagyást Svédország csatlakozásával kapcsolatban, de a két ország közötti viszony kezd egyre jobban elmérgesedni.
A török vezető azonban a héten jelezte azt is, hogy ellentétben a svéd csatlakozással, Finnország NATO-csatlakozását jóváhagyná, tehát más az üzenet a két ország felé, és Törökország szerint a felvételnél meg kell különböztetni a problémás és kevésbé problémás országokat. A „gyalázatos” Korán-égetés után kizárt, hogy Svédország NATO-csatlakozását Törökország támogassa, illetve kiemelte azt is, hogy ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, ez a jövőben sem fog megvalósulni.
A finn külügyminiszter eheti hétfői sajtótájékoztatóján Helsinkiben azonban a fenti török nyilatkozatok ellenére optimista kijelentéseket tett, közölte, hogy Finnország továbbra is Svédországgal együtt szeretne csatlakozni a NATO-hoz, és ezt legkésőbb a 2023 júliusi vilniusi csúcstalálkozón, illetve találkozóig tenné meg. Pekka Haavisto meg van győződve arról, hogy a tagállamok legkésőbb az említett NATO-csúcson elfogadják majd a két ország jelentkezését. A Törökország által meghatározott feltételek teljesítésére, azok megvalósítására vagy elutasítására nem tért ki, így a következő időszakban érdemes lesz figyelemmel követni az országok esetleges elmozdulásának irányait a csatlakozással összefüggésben.
2023.02.03. Dr. Varga Csilla PhD
Kép: euractive.com