Július 20-án intézetünk szervezésében két panelbeszélgetésre került sor Tusnádfürdőn, a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
A Lőrincz Csaba sátorban „Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben” c. beszélgetést szerveztük, amelyen részt vett Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, az EUstrat tudományos főmunkatársa, Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, Hegedüs Csilla, az európai alapok minisztériumának korábbi államtitkára, az EUstrat kutatója, Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja, valamint a moderátori szerepben Pató Viktória Lilla, intézetünk kutatója.
A beszélgetés során Navracsics Tibor elmondta, hogy az egyetem ma már nem csupán elméleti kutatóközpont, nem a tudás elefántcsonttornya, hanem olyan intézmény, amelynek egyre inkább be kell kapcsolódnia az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe. Hozzátette: az egyetemeknek az adott térségre vonatkozóan specifikus tudással kell rendelkezniük, így gyakorlati szempontból hasznosak tudnak lenni a befektetők számára, és a stratégiakészítésben is segíteni tudnak.
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az egyetemeket összekapcsolják a gazdasági szereplőkkel és a társadalom más szereplőivel. Az államtitkár arra is kitért: fontos, hogy a magyarországi egyetemek csak hiánypótló képzéseket indítsanak határon túl, melyek nem teremtenek konkurenciát a külhoni egyetemeknek. Kovács Levente rámutatott: az egyetemeket azért hozza létre az állam, hogy legfelsőbb szinten leképezzék egy adott régió igényeit. Hozzáfűzte: a modellváltás legnagyobb előnye, hogy az egyetemek be tudnak vonzani gazdasági szereplőket, az egyetemekre vonatkozó szempontrendszerek regionálisan eltérőek, reagálva a régiók eltérő igényeire.
Hegedüs Csilla szerint a magyarországi példa fontos, hiszen Romániában nincs organikus kapcsolat egyetem és állam között, és az észak-erdélyi fejlesztési régió egyik vezetőjeként épp ezen szeretne változtatni. Tonk Márton szerint Székelyföldön van egy masszív elvándorlás Erdély és a világ más régióiba, amit az egyetemmel sikerült csökkenteni. Rávilágított: a Sapientiának egyformán kell figyelnie a Románia-szintű, "makró" célokra, illetve a magyar közösség céljaira, ami „egy mindennapi kötéltánc”, hiszen ezek sokszor ellentétesek.
A teljes beszélgetés visszanézhető itt, az eseményről beszámoló pedig itt olvasható.
A Bornemissza Anna sátorban szerveztük a „Fejlesztéspolitikai lehetőségek a magyar uniós elnökség fényében határon innen és túl” c. beszélgetést, amelyen Navracsics Tibor és Hegedüs Csilla mellett részt vett Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója és intézetünk kutatója, Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke, valamint a moderátori szerepben Tárnok Balázs, Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott vezetője.
Magyarország 2024. július 1-jén veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. A kohéziós politika vélhetően a magyar elnökség kiemelt prioritása lesz, amelyre a spanyol-belga-magyar elnökségi trió programja is kitért. Eszerint az elnökségi trió hozzá fog járulni egy, a kohéziós politika 2027 utáni jövőjére vonatkozó reflexiós folyamathoz.
Navracsics Tibor a beszélgetés elején ismertette a kohéziós politika célját, valamint beszélt a határon átnyúló területfejlesztés fontosságáról, kiemelve a kérdés nemzetpolitikai jelentőségét is. A területfejlesztési miniszter kifejtette, hogy meglátása szerint az EU kohéziós politikája eddig kudarcos volt; amíg a szegényebb régiókat nem sikerült felzárkóztatni, a közép-európai fővárosi régiók azonban elhúztak fejlődésben a többi régió mellett. A magyar elnökség kohéziós politika előmozdításával kapcsolatos lehetőségekkel kapcsolatban Navracsics Tibor figyelmeztetett, hogy a magyar elnökség idején fog zajlani az EU intézmények ciklusváltása az európai parlamenti választásokat követően, ami jelentős mértékben befolyásolhatja a magyar mozgásteret. Hegedüs Csilla ennek kapcsán hozzátette, hogy a fő feladat az lenne, ha a sajátos magyar szempontokat meg kell jeleníteni az elnökség során, be kellene azokat csatornázni a kohéziós politikával kapcsolatos döntések meghozatala során. Az európai alapok minisztériumának korábbi államtitkára beszélt továbbá a román-magyar határon átnyúló fejlesztések sikereiről és fontosságáról, valamint a Közép-Romániai Fejlesztési Régiót érintő kihívásokról.
Petri Bernadett ismertette az MFOI tevékenységét, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy minél több pályázó jusson hozzá a régióból a közvetlen uniós forrásokhoz. Kitért arra is, hogy számos együttműködésük van határon túli önkormányzatokkal, szervezetekkel és vállalatokkal. Az uniós elnökség kapcsán kifejtette, hogy ez egy különleges lehetőség arra, hogy a figyelmet Magyarországra irányítsa, ez pedig előmozdíthatja a sikeres partnerségeket a közép-európai régiókban a közvetlen források lehívásában. Balog Ádám a vállalatok szempontjából nyújtott betekintést a fejlesztési politika működésébe. Bár az átlagos magyar vállalatok számára nem jelent jelentősebb különbséget működésük szempontjából a magyar elnökség időszaka, fontos, hogy a régiós együttműködéseket hatékonyan tudjuk előmozdítani.
Fotók: Gregus Berci