2023. szeptember 20-án került sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet által szervezett 2024-es magyar uniós elnökségre készülő workshop sorozat első eseményére, amelynek témája a roma politika volt.
Az Európa Stratégia Kutatóintézet 2023 szeptemberétől kezdőden workshop sorozatot szervez a 2024-es magyar uniós elnökségre készülve. Ennek keretében kutatóink a saját szakpolitikai kutatási területükön egy policy papert készítenek, amelyben bemutatják a területet érintő kihívásokat, a 2011-es magyar elnökség szakpolitikai eredményeit az adott területen, a magyar érdekeket, továbbá javaslatokat is megfogalmaznak. A legfeljebb 20 ezer leütés terjedelmű elemzéseket a havonta megrendezésre kerülő workshopokon vitatjuk meg magyar vagy angol nyelven – minden hónapban egy témát – a kutatóintézet munkatársaival és meghívott szakértőkkel, felkért szakmai hozzászólókkal. Az ott elhangzott javaslatok, kiegészítések beépítésre kerülnek az elemzésbe, amelyet azután a kutatóintézet megjelentet a saját honlapján. A következő kilenc hónap folyamán nyolc workshopra fog sor kerülni, amelyek témái érintik a zöld átállást, kohéziós politikát, jogállamiságot, digitalizációt, bővítéspolitikát, szankciókat, roma stratégiát és az uniós intézményi reformterveket.
Az első workshop témája az EU roma politikája volt, a policy paper szerzője az intézet megbízott vezetője, Tárnok Balázs.
Az eseményen felkért hozzászólóként vett részt Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, Rixer Ádám, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára, Antal István, a KINCS - Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért munkatársa, Kovács Dezdemóna, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, a Roma Női Hálózat tagja, valamint Lopussny András Dániel, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének szociális, roma és társadalmi felzárkózási ügyekért felelős szakdiplomatája (utóbbi online formában).
Tárnok Balázs ismertette a policy paper fő megállapításait, valamint Magyarország Kormánya, az Európai Unió intézményei, valamint a civil és tudományos szféra részére megfogalmazott javaslatait. Tárnok Balázs elmondta: a 2011 első felében megvalósuló magyar EU-elnökség egyik legnagyobb eredménye az EU (első) roma keretstratégiájának elfogadása volt. 2020-ban elfogadták a 2020-2030 közti időszakra vonatkozó második roma stratégiai keretrendszert, így a 2011-eshez hasonló léptékű eredmény a 2024-es magyar elnökség során nem reális elvárás. 2024 júliusától, a magyar EU-elnökség kezdetétől továbbá jelentős intézményi ciklusváltás fog végbe menni az uniós intézményekben, ami jelentős mértékben megnehezíti a magyar elnökség számára a jogalkotási dossziék és nem jogalkotási stratégiai dokumentumok előmozdítását. Ennek ellenére érhetőek el eredmények a roma politika terén a 2024-es elnökség ideje alatt is. A romák társadalmi felzárkóztatása mellett a magyar EU-elnökségnek kiemelt figyelmet kell szentelnie a romák kulturális sokféleségének, a roma kultúra, nyelv és identitás megőrzésének. A magyar elnökségnek 2024-ben a roma politika vonatkozásában a puha eszközök alkalmazására kell összpontosítania, így például az informális és kulturális rendezvények megvalósítására, a roma kultúra megőrzésére irányuló intézmények életre hívására, a roma szakértőknek és civil szervezeteknek pedig hatékonyabban kell kihasználniuk az uniós keretek adta érdekérvényesítési lehetőségeiket, valamint az országra irányuló, a magyar elnökség jelentette európai figyelmet.
Ezt követően a felkért hozzászólók fogalmazták meg a policy paperrel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat, majd az Európa Stratégia Kutatóintézet további munkatársainak részvételével diskurzus alakult ki arról, hogy a 2024 második félévében esedékes magyar elnökség adta lehetőségeket hogyan kellene kihasználni az EU roma politikájának előmozdítására.
Szöveg: Tárnok Balázs
Fotó: Schmidt Laura