Az Európa Stratégia Kutatóintézet és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda együttműködésében 2023. november 15-én Brüsszelben, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén mutatták be az „On the Way to the Hungarian EU Presidency” című angol nyelvű kötetet, majd kerekasztal-beszélgetés formájában vitatták meg a kohéziós politika jelenlegi és jövőbeli kérdéseit a szakmai és tudományos résztvevőkkel. Ez az esemény az NKE EU Elnökség Stratégia részeként valósult meg, ezúttal magában foglalta a kutatóintézet havi magyar uniós elnökség workshopsorozatának következő állomását, a kohéziós politikáról szóló policy paper bemutatását és az azt követő tanácskozást.
A rendezvényt Győri Enikő európai parlamenti képviselő nyitotta meg, aki beszédében megosztotta a hallgatósággal a 2011-es EU Elnökség kohézió szempontjából szerzett tapasztalatait. Elmondta, hogy a kohéziós politika céljai nem merülnek ki kizárólag annyiban, hogy a szegényebb régiókon, adott esetben tagállamokon kell segíteni, hanem a tagállamok közötti különbségek enyhítése is a feladata. Véleménye szerint fontos lenne a kohéziós politika modernizálása, illetve egy pozitív kampány segítségével megváltoztatni ez európai vélekedést, ugyanis itt nem pénz pazarlásról van szó, hanem akár digitális, zöld átállást segítő felzárkóztatásról, amely megvalósulása a teljes Európai Unió érdeke.
Modernizáció a kohézióban
A rendezvény megnyitását követően Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója ismertette azt a szakpolitikai javaslatot, amely a kohéziós politika átalakítására vonatkozóan tartalmaz modernizációs lépéseket. Előadásában kiemelte, hogy az Európai Unió intézményeinek tervei, miszerint a kohéziós politika egyes prioritásait a közvetlen források eszközrendszerén keresztül hajtaná végre a jövőben, nem áll összhangban érdekeinkkel, mert a tagállami hatásköröket csorbítja és túl nagy beavatkozási lehetőséget biztosít az uniós intézmények számára. Ehelyett az intézmények felfogását javasolja megfordítani: ahelyett, hogy a kohézió elveiben megjelenítjük a közvetlen források gyakorlatát, inkább a kohézió, a felzárkóztatás elveit jelenítsük meg a közvetlen források kiírásában. Ehhez javasolt a kohéziós politika értékeinek beépítése a közvetlen uniós források kritériumrendszerébe, amely segíteni tudja a lemaradt tagállamokat a fejlődésben, és a közvetlen uniós források kihasználásában, valamint ösztönözné a fejlettebb tagállamokat is abban, hogy együttműködjenek a lemaradt régiókkal és tagállamokkal.
Lehetőség a magyar érdekek becsatornázására
Az első két előadást követő kerekasztal-beszélgetésben elhangzottak történelmi visszatekintések, amelyek okot adtak a kohéziós politika megteremtésére (southern enlargement), később annak fenntartására (eastern enlargement). Kós Balázs a Bluedoor Consulting ügyvezetője kiemelte, hogy célzott megoldások szükségesek a kohéziós politika modernizálása kapcsán, bizonyos megoldások nem lehetnek jók minden tagállam számára. Petri Bernadett kitért a kohéziós politika összetettségére, amely egyszerre több területen segíti a felzárkóztatást: területi és személyi kohézió, szociális és innovációs szakadékok csökkentése. Kiss-Gálfalvi Tamás, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (Centre for European Policy Studies) kutatója és projektfejlesztési osztályvezetője hozzászólásában jelezte, hogy elkezdődött az MFF félidei értékelése, amely most lehetőséget biztosít a magyar érdekek becsatornázására is. Fontos lenne a magyar adminisztratív kapacitások növelése és erősítése az innovatív projektek létrehozás érdekében, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez is. Petri Bernadett ezzel egyetértett – kiegészítve azzal, hogy a kohéziós politika modernizációját segítené egy adatközpontú megközelítés, amely alapján be lehet azonosítani a fejlesztési irányokat: azon eszközöket, amelyek segítik a statisztika javulását, meg kell tartani, amelyek pedig nem járulnak hozzá a sikeres és minél gyorsabb felzárkóztatáshoz, azokat szükséges átalakítani. Ehhez meg kell találni a hasonlóan gondolkodó tagállamokat, és összefogni a közös érdekek képviseletében és becsatornázásában. Továbbá Kiss-Gálfalvi Tamás hozzátette, hogy a kohéziós politika nagyon fontos területe a vidékfejlesztés, nagy hangsúlyt kapnak az agrár és innovációs, valamint a városi régiók fejlesztése.
Kötetek az elnökségről
A kerekasztal-beszélgetést követően Tárnok Balázs, az Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetője, valamint a kötet szerkesztője bemutatta az „On the Way to the Hungarian EU Presidency” című könyvet. Ismertette a tanulmánykötet szerzőit és fejezeteit, valamint tájékoztatást nyújtott a kutatóintézet EU elnökségi tevékenységeiről. A tanulmánykötet 12 tanulmányt tartalmaz, amelyek érintik a területi kohézió politikáját, az orosz–ukrán háború hatásait, a magyar családpolitikát, a nemzeti kisebbségek védelmét, az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókat, az Európa jövőjéről szóló konferenciát, a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárásokat, a digitális szuverenitást, az uniós védelempolitikát, az európai zöld átállást és a resztoratív igazságszolgáltatást. A kötet szerzői túlnyomórészt az Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársai.
Tárnok Balázs elmondta, hogy 2024 májusában újabb, a mostaninál átfogóbb tanulmánykötet megjelenése várható a kutatóintézet gondozásában „A 2024-es magyar EU-elnökség” címmel angol és magyar nyelven, amely célja áttekintést adni a 2011-es és 2024-es elnökséget érintő politikai és szervezeti kérdésekről, lehetőségekről és kihívásokról, valamint átfogó képet adni a magyar szemszögből leginkább releváns politikai kérdésekről. Ez a kötet két nagy részből áll majd: az első rész a 2011-es elnökség szakpolitikai és szervezési tapasztalatait, valamint a 2024-es elnökség előtt álló politikai, szakpolitikai és operatív kihívásokat és feladatokat tárgyalja. A második rész a magyar szempontból legfontosabb szakpolitikák és szakpolitikai kérdések elemzésére irányul, a szerzők az egyes kérdések elismert hazai kutatói, szakértői lesznek.
Szöveg: Zsámba Judit, Magyar Fejlesztésösztönző Iroda, projektmenedzser
Képek: Brüsszel EU ÁK / Ákos László, hír borítókép: Schmidt Laura