2024. január 17-én került sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet által szervezett 2024-es magyar uniós elnökségre készülő workshop sorozat bővítéspolitika témájú eseményére.
Az Európa Stratégia Kutatóintézet 2023 szeptemberétől folyamatosan szervez workshop sorozatokat felkészülve a 2024-es magyar uniós elnökségre, amelynek keretében a kutatók saját szakpolitikai kutatási területeiken szakpolitikai javaslatokat készítenek (policy paper), amelyben bemutatják a terület lehetőségeit és kihívásait, javaslatait reflektálva a 2011-es magyar elnökség szakpolitikai eredményeire. A szakpolitikai javaslatok a kutatóintézet munkatársaival és meghívott szakértőkkel, felkért szakmai hozzászólókkal kerül megvitatásra.
A workshop témája az EU bővítéspolitikája volt, a policy paper szerzője az intézet megbízott kutatója, Miszlivetz Áron James.
Az eseményen felkért bírálóként vett részt a Külgazdasági és Külügyminisztériumból Dux László a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Közös-Kül és Biztonságpolitika Főosztály főosztályvezetője, valamint Rada Csaba a Nyugat-Balkán Főosztály főosztályvezetője. Emellett szintén részt vett Orosz Anna a Magyar Külügyi Intézet kutatója és Zsivity Tímea az EUStrat Kutatócsoport munkatársa. A szakpolitikai javaslatra dr. Christopher Walsch a Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének docense írásos véleményt adott.
Miszlivetz Áron ismertette a policy paper fő megállapításait, többek között kitérve a 2011-es magyar elnökség eredményeit a horvát csatlakozás véglegesítése terén. A policy paper kitért a legfőbb geopolitikai kihívásokra az EU szomszédságában, amelyek közvetlen hatással vannak a Nyugat-Balkán régió tagjelöltjeire. A bővítési fáradtság helyett új politikai és társadalmi párbeszédre van szükség, többek között a Belgrád-Pristina párbeszéd kapcsán. Bár a legújabb Eurobarométer felmérések szerint az EU támogatottsága a legtöbb tagjelölt országban magas, a társadalmak számára több kézzel fogható gyakorlati reformokra van szükség, akár a közös piaci, a munkavállalás és letelepedés szabadság, a mobil- vagy közlekedési infrastruktúra fejlesztése.
A migráció és illegális fegyver- és emberkereskedelem mellett a nagyhatalmi vetélkedés is komoly akadályokat jelent az EU külső fellépése szempontjából. Emellett a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségek együttélése tekintetében szükség van a történelmi traumák feldolgozására, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a régió történelmi sebei begyógyuljanak. A javaslatcsomag többek között tartalmazza a “mini-Schengen” kibővítését, a hatékony határvédelmi együttműködést, valamint a közép-európai tudástranszfert a csatlakozási tárgyalások tekintetében. Emellett sok lehetőség van a közvetlen EU-s források jobb kihasználására és az európai befektetések (kkv-k) bevonására a zöld- és digitális területeken, amelyek egyben az EU versenyképességét is növelnék.