A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2024. április 03-án került sor az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet által szervezett, a 2024-es magyar uniós elnökségre készülő workshop-sorozat „Biztonságpolitikai kihívások a Nyugat-Balkán felől” témájú eseményére.
Az Európa Stratégia Kutatóintézet 2023. szeptemberétől folyamatosan szervez workshop-sorozatot a 2024-es magyar uniós elnökségre készülve, amelynek keretében az intézmény kutatói saját kutatási területeiken szakpolitikai javaslatokat (policy paper) készítenek. Ezekben bemutatják a terület lehetőségeit és kihívásait, valamint javaslataikat. A szakpolitikai javaslatokat a kutatóintézet munkatársaival és meghívott szakértőkkel, felkért szakmai hozzászólókkal vitatják meg.
A mostani eseményen felkért bírálóként vett részt Fülöp Dóra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról és Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgató Iroda főtanácsadója. Emelett szintén részt vett Takács Dániel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar munkatársa. A szakpolitikai javaslatra Dr. Szász Gábor, a Gábor Dénes Főiskola professzor emeritusa írásos véleményt adott.
Zsivity Tímea ismertette a policy paper főbb megállapításait, valamint a soros elnökség számára megfogalmazott javaslatait. Elmondta: az Európai Unió fő elvárása a nyugat-balkáni országaival szemben a 23. és 24. csatlakozási fejezetnek való teljes körű megfelelés, ezzel együtt a szervezett bűnözés és korrupció felszámolása, valamint a közösség kül-, biztonság- és védelempolitikájához való igazodás. Ezek képezik a csatlakozási tárgyalások alapját. Az EU-tagjelöltekkel folytatott tárgyalások üteme főként a jogállamisági reformok végrehajtásának menetétől függ. A policy paperben a biztonságpolitika fogalma szűkebb értelemben lett használva. Biztonságpolitikai kihívások alatt a rendészeti jellegű biztonsági kockázatok kezelése, kiszűrése, megelőzése lett értve. Hivatkozva a témával foglalkozó tudományos szakirodalomra és az Európai Bizottságnak a régió országairól szóló éves jelentéseiben foglaltakra kiderül, hogy a szervezett bűnözéssel és korrupcióval összefüggő problémák egyértelműen késleltetik az európai integrációt. A térség országainak a: kábítószer-és fegyverkereskedelem, a migrációval szorosan összefüggő emberkereskedelem és az egyre inkább elterjedt kiberbűnözés okozta nehézségekkel kell megküzdeniük.
A policy paper továbbá kitért azokra a geo- és biztonságpolitikai kockázatokra, amelyek a Nyugat-Balkán országainak EU-n kívül maradásában rejlenek. Ilyen kockázati tényezők a szervezett bűnözés és korrupció mellett, a migráció kérdése, a dezinformációk terjesztése, illetve Kína, Oroszország, Törökország, valamint az Öböl-menti országok térnyerése a régióban.
A már meglévő feszültségek és ellentétetek kiélezése helyett új politikai és társadalmi párbeszédre van szükség. A nyugat-balkáni országoknak érdemi segítségnyújtásra van szükségük a szervezett bűnözés és korrupció elleni harc terén. A probléma kezeléséhez régió-specifikus stratégiákat kell kidolgozni. Továbbá a régió stabilitásának és biztonságának megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a nemzeti-etnikai feszültségek oldása és Belgrád-Pristina közötti párbeszéd folytatásának ösztönzése, a felek együttműködésre való késztetése.
Az elnökség ideje alatt Magyarországnak elsősorban szimbolikus és megalapozó intézkedésekre nyílik lehetősége. Fontos viszont, hogy párbeszédet kezdeményezzen, és saját 2004-es csatlakozási tapasztalatait felhasználva javaslatokat fogalmazzon meg a Bizottság számára azzal kapcsolatban, hogy milyen átmeneti szabályokkal lehetne segíteni a Nyugat-Balkán integrációját úgy, hogy az érintett országokkal szemben támasztott versenyképességi kritériumok megmaradjanak.
Ezt követően a felkért hozzászólók, majd az Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársai mutatták be javaslataikat, észrevételeiket a policy paperrel kapcsolatosan.