Az intézményi ciklusváltás során szerzett korábbi elnökségi tapasztalatokról, valamint az intézményi ciklusváltás jelentette lehetőségekről, kihívásokról és teendőkről osztotta meg gondolatait Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Ódor Bálint nagykövet, Magyarország EU melletti állandó képviselője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESKI) által szervezett rendezvényen május 2-án, az NKE-n.
2011 után idén júliustól fél éven át újra hazánk tölti be az Európai Unió (EU) Tanácsának soros elnöki pozícióját – kezdte megnyitóbeszédét az NKE rektora. Deli Gergely kiemelte, hogy ez a tisztség mindig fontos szerepet játszik az aktuális európai és globális kérdések kezelésében. „A magyar elnökség időszaka azonban nemcsak a megoldásra váró nehézségekről, hanem az uniós intézményi megújulásról is szól majd. Így a kitűzött stratégiai célok és szakpolitikai irányvonalak nagy hatást gyakorolhatnak a teljes következő költségvetési ciklusra” – tette hozzá. Deli Gergely hangsúlyozta, hogy az NKE-re fontos szerep és feladatok hárulnak az elnökség előkészítésében és sikeres lebonyolításában. „Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumával kötött stratégiai együttműködésünk alapján oktatási és kutatási kapacitásainkkal járulunk hozzá a kormányzati célkitűzések megvalósításához” – fogalmazott a rektor.
Deli Gergely megemlítette az ESKI által gondozott, a Ludovika Egyetemi Kiadónál megjelent A 2024-es magyar EU-elnökség című kötetet. Az angol és magyar nyelven is elérhető kiadvány „kiváló alapossággal mutatja be a 2024-es elnökségre való felkészülést, a várható kihívásokat és lehetőségeket, illetve a magyar szempontból legfontosabb szakpolitikai kérdéseket” – mondta. A magyar nyelvű kiadvány bemutatója május 10-én, a Ludovika Fesztiválon lesz.
Navracsics Tibor felidézte, hogy 2011-hez képest az idei elnökség teljesen más lesz hazánk számára, noha megfigyelhetők bizonyos átfedések, például a miniszterelnök személyét illetően, de Navracsics Tibor is tagja volt az akkori kormánynak. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az európai parlamenti választások után néhány héttel várhatóan jelentős politikai változások következnek be az Európai Parlament (EP) összetételében, ami szükségessé teheti a jelenlegi politikák újraértékelését.
Az új összetételű EP közreműködésével az Európai Bizottság (EB) elnökének és tagjainak megválasztásával telik majd az első időszak. Ez már önmagában is egészen másfajta elnökségi környezetet jelent, mint amilyen 2011-ben volt. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy minél kevésbé ideologikus egy elnökség, annál sikeresebb lesz. Sok múlik azon, milyen bizalommal viseltetnek az elnökséget ellátó tagállam iránt, semlegességet várnak el tőle, hosszú távon sokat számít, hogy hazánk mennyire tudja kiérdemelni ezt a bizalmat.
Bóka János a magyar elnökség lebonyolításáért lesz felelős, az intézményi ciklusváltás lehetőségeiről szólva úgy fogalmazott, az NKE e téren betöltött szerepvállalása rendkívül fontos volt, amiért köszönetet mondott. Utalva a Navracsics Tibor által elhangzottakra, a miniszter elmondta, hogy intézményi szakpolitikai kihívásokkal kell szembenéznünk, a magyar elnökség ugyanis az épp felálló EP-vel és az Európai Bizottsággal kell, hogy együtt dolgozzon, ami sajátos kihívást jelent. Hazánk határozott Európa-politikát képvisel, ami belpolitikai vitákkal is összekapcsolódott, és ami így éles ellentéteket szült az EP-vel. Hangsúlyozta, hogy a mostani elnökségi ciklus kritikus médiakörnyezetben fog telni.
A Bóka János szintén kiemelte az együttműködés fontosságát az EU-ban, hiszen a tagállamok ez által erősebbé válhatnak. Magyarország „tisztességes közvetítőként fog eljárni” – mondta. A tárcavezető azt is kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség során a legfontosabb cél az Unió intézményi tevékenysége folytonosságának zökkenőmentes biztosítása. Rávilágított arra, hogy az EU ma számos kihívással és válsággal küzd, amelyekre Brüsszel az elmúlt öt évben sikertelen válaszokat adott. „Az intézményi átmenet azzal jár, hogy politikai iránymutatást kell adni a következő öt évre” – emelte ki a politikus. Ehhez erős szakpolitika, a kihívásokra pedig konszenzusos válaszadás szükséges.
Az EU folyamatosan veszít gazdasági versenyképességéből, amely folyamatot vissza kell fordítani – hangzott el. Az Uniónak elsősorban Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnia. Ehhez meg kell erősíteni az európai biztonság- és védelempolitikát, a külső határok védelmi prioritást élvez. Továbbá helyre kell állítani a keleti és a nyugati bővítés közötti „egyensúlytalanságot”. „A politikai mozgásterünket szélesíteni tudja, ha meg tudunk felelni e szempontoknak. Magyarország mozgásterének növekedés az EU versenyképességének növekedéséhez járul hozzá – mutatott rá Bóka János.
A Brüsszelből videóüzenetben bejelentkező Ódor Bálint az elnökség operatív munkamenetéről beszélt. Az intézményi ciklusváltás jelentette brüsszeli politikai és szervezési feladatokról szólva úgy fogalmazott: Magyarország fogja elnökölni a Tanácsot, a napirendet ő fogja meghatározni. E szerint 1500-2000 ülés lesz az elnökség idején, az ülések napirendjének részletes programja az első három hónapra már megvan, amelynek ismertetése a Ludovika Fesztiválon lesz. A nagykövet kiemelte: további feladat lesz az Európai Tanács álláspontjának kialakítását végigkísérni, majd az elfogadott álláspontot az EP-vel folytatandó tárgyalásokon képviselni. Ezenkívül a harmadik országokkal való csúcstalálkozók és a válsághelyzetek kezelését is teendők közé sorolta.
A rendezvény részeként megtartott kerekasztal-beszélgetésen, amelynek Tárnok Balázs, az ESKI vezetője volt a moderátora, a politikusok arról is beszéltek, hogy nagy nyomás nehezedik a megújuló intézményekre. Pragmatikus és közvetítő szereppel lehet sikeres az elnökség. A jogállamisági kérdés például megkerülhetetlen napirendi pont, amivel foglalkoznia kell a magyar elnökségnek. Bóka János szerint állandó provokációnak leszünk kitéve. Az új összetételű parlamentben sem lesz e téren drámai változás. Folyamatos nyomás alatt leszünk, hogy negatív értelemben vett ideologikus elnökséget folytassunk. Navracsics Tibor erre reflektálva megjegyezte, hogy lehetnek olyan politikai erők az EP-ben, amelyek szeretnék, ha a magyar elnökség idején nem állna fel az új EB.
Szó esett az iparpolitikáról is, amely „a következő elnökségi ciklus nagy kihívása”. Az elnökség során olyan kérdéseket kell eldönteni e téren, hogy akarjuk-e azt, hogy valamilyen integrált európai védelmi piac jöjjön létre, akarjuk-e valamilyen módon a védelmi fejlesztéseket, beruházásokat, megrendeléseket koordinálni, vagy akarunk-e valamilyen innovatív finanszírozási platformot biztosítani ahhoz, hogy ezek a fejlesztések megvalósuljanak. Prioritás lesz továbbá a demográfiai kihívások azonosítsa és az arra történő „forgatókönyv” javaslása.
A politikusok rávilágítottak arra, hogy bár Magyarország tapasztaltabban vág neki a soros elnöki feladatoknak, ám az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet, az infláció, a súlyosbodó migrációs helyzet következtében a tapasztalat önmagában nem elég egy sikeres elnökségi időszakhoz. Kreativitás, innováció és a hazánkhoz fűződő bizalom erősödése szükséges ahhoz, hogy Magyarország sikeresen oldja meg 2024 második félévében a rá háruló feladatokat.
A teljes kerekasztal-beszélgetés IDE kattintva megtekinthető.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes