Bemutatták a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent, A 2024-es magyar EU-elnökség című kötetet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen május 10-én. A Ludovika Fesztivál részeként megtartott esemény panelbeszélgetésén a kötet szerzői – Győri Enikő európai parlamenti képviselő, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár – osztottak meg részleteket a teltházas hallgatósággal az idei soros magyar elnökség feladatairól és programjairól.
Gazdasági szempontból nagyon rossz helyzetben volt Magyarország, amikor 2010-ben megalakult az új kormány, amelynek néhány hónapja volt csak a felkészülésre – emlékeztetett Győri Enikő európai parlamenti képviselő. A 2011-es uniós elnökség szakpolitikai felelőse kiemelte: hazánk infrastrukturális szempontból is jobb helyzetben van most, mint korábban, a kormány tagjai közül pedig többen is rendszeresen részt vesznek tanácsüléseken. A politikus felidézte: 2011-ben a gazdasági helyreállítás volt a legfontosabb cél, emellett meg kellett alkotni egy szabályrendszert az eladósodás ellen, ugyanakkor szerették volna megmutatni, mit jelent a „közép-európaiság”, illetve előkészítették Horvátország csatlakozását.
„Magyar ízt próbáltunk adni annak, ami Európa érdeke is volt” – jelentette ki Győri Enikő, aki hangsúlyozta: a szakpolitikákat nézve a kontinens jelenleg nagyon komoly versenyképességi problémákkal küzd, ezért most a magyar elnökség elsődleges feladata a versenyképesség megerősítése és a meglévő akadályok lebontása lesz. „Nekünk is az az elsődleges érdekünk, hogy az európai gazdaság jobban működjön” – tette hozzá. Fontos feladatnak nevezte még a nyugat-balkáni térséggel kapcsolatos bővítési politikát, valamit a kohéziós és az agrárpolitikát is.
A mostanihoz hasonló intézményi ciklusváltás a Lisszaboni szerződés 2009-es hatályba lépése óta nem volt – mutatott rá Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Kifejtette, hogy a korábbiak közül a 2009-es svéd, a 2014-es olasz, illetve a 2019-es finn elnökség lehet iránymutató számunkra. A politikus részletesen beszélt a június 9-i európai parlamenti választások után megvalósuló intézményi átmenet folyamatáról, amelynek része egyebek mellett az új parlament megalakulása, valamint az Európai Bizottság új elnökének és a biztosok megválasztása is.
„Minél pragmatikusabb, ideológiamentesebb, rugalmasabb egy elnökség, és minél nagyobb bizalmi szinttel rendelkezik az elnökséget ellátó tagállam a többiek és az uniós intézmények irányába, annál nagyobb a valószínűsége, hogy sikeres lesz az intézményi megújulás – jelentette ki Navracsics Tibor. Hangsúlyozta: még a Magyarországgal ellentétes nézeteket vallók sem kérdőjelezik meg hazánk hozzáértését a szakpolitikai kérdésekhez, de ezek eredményességét is nagyban befolyásolja majd a bizalmi szint.
„Meg akarjuk teremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a szakpolitikai célkitűzések elérhetők” – fogalmazott Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. A 2024-es elnökség operatív feladatainak előkészítésért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte: a magyar elnökség végleges rendezvénynaptára, a logó és a szlogen is elkészült már, de ezeket csak az elnökség kezdete előtt hozzák nyilvánosságra.
A politikus elmondta, hogy a legtöbb rendezvény helyszíne a Várkert Bazár lesz, de a Bálnát is igénybe vesztik erre a célra. A részletekről elmondta: a 176 rendezvényből 16 miniszteriális szintű, informális találkozó, kettő pedig csúcstalálkozó lesz. A kulturális események közül kiemelkedik az október 23-ra tervezett hazai és brüsszeli nagyszabású rendezvénysorozat – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a szakpolitikai feladatokat Brüsszelben végzik a kollégák, akiknek létszámát bővítették, de többen segítik a munkájukat itthonról is.
A magyar és angol nyelven megjelent, 35 szerző és 37 szakmai lektor közreműködésével összeállított, 28 tanulmányt tartalmazó kötet a Ludovika Kiadó oldalán regisztráció után ingyenesen letölthető – emelte ki a panelbeszélgetés moderátora, Tárnok Balázs. Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője kifejtette: a mű célja, hogy átfogóan ismertesse a 2011-es magyar uniós elnökség tapasztalatait, valamint beszámoljon az idei elnökségre való felkészülésről, illetve annak kihívásairól és lehetőségeiről. Kitért arra is, hogy a könyv első részében található tíz tanulmány politikusok tollából származik, a második részben pedig a magyar elnökség számára fontos szakpolitikák (versenyképesség, demográfia, kohézió, védelem- és bővítéspolitika, migráció) kaptak helyet, de érintik az agrár- és energiapolitika, a Duna régió, vagy a roma stratégia kérdését is.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes