Petri Bernadett, az Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője az üzbég közszolgák delegációjának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában bemutatta Magyarország 2024-es EU elnökségének főbb célkitűzéseit, elért eredményeit, tette mindezt egy jövőbemutató szakpolitikai kitekintéssel.
Magyarország második alkalommal töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024. július 1. és december 31. között. Az elnökség különösen összetett geopolitikai és gazdasági környezetben zajlott, amelyet az orosz-ukrán háború, az energiaválság, az infláció, valamint az EU intézményi átalakulása is meghatározott. A magyar elnökség egyik legfontosabb feladata volt, hogy napirendre tűzze az unió számára meghatározó kérdéseket, valamint előmozdítsa az elhúzódó ügyek tárgyalásait.
Az elnökség időszaka alatt összesen 300 szakmai konzultációt folytattak érintett szereplőkkel, 39 hivatalos tanácsi ülést és 14 informális miniszteri találkozót tartottak. 57 tanácsi következtetés született, és 9 jogalkotási dokumentumot fogadtak el.
Az elnökség hét fő prioritás mentén dolgozott: az európai versenyképesség növelése, a védelempolitika megerősítése, az uniós bővítés folytatása, az illegális migráció megállítása, a kohéziós politika támogatása, a gazdaközpontú mezőgazdaság elősegítése és a demográfiai kihívások kezelése.
A versenyképesség területén Magyarország kezdeményezte az új Európai Versenyképességi Megállapodást („New European Competitiveness Deal”), amely célja az unió gazdasági teljesítményének javítása a termelékenység növelése, a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a zöld és digitális átállás elősegítése révén. Ennek egyik mérföldköve volt a Budapest Nyilatkozat, amelyet 2024. november 8-án fogadtak el az Európai Tanács informális budapesti ülésén. A dokumentum 12 kulcsfontosságú területet jelölt meg, köztük az iparpolitikai megújulást és az innováció finanszírozásának megerősítését.
A védelempolitika terén Magyarország kiemelt figyelmet fordított az EU védelmi képességeinek növelésére, különösen a védelmi innováció ösztönzésére és az európai katonai képességek erősítésére. Az elnökség számos magas szintű találkozót szervezett, amelyeken a védelmi együttműködés előmozdítása volt a fő cél.
A bővítési politika kapcsán Magyarország aktívan támogatta a Nyugat-Balkán uniós integrációs folyamatának felgyorsítását. Az elnökség ideje alatt előrelépés történt Albánia és Montenegró csatlakozási tárgyalásaiban, Szerbia EU-integrációs folyamata is előrehaladt, és Moldova is aktívan bekapcsolódott a bővítési tárgyalásokba.
Az illegális migráció megállítására Magyarország az uniós külső határok védelmét és a harmadik országokkal való együttműködés erősítését helyezte előtérbe. A budapesti Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozója kiemelt figyelmet szentelt az illegális migráció elleni közös fellépésnek, amelynek részeként az elnökség európai szintű intézkedéseket kezdeményezett az emberkereskedelem visszaszorítására.
A kohéziós politika terén Magyarország az uniós régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentésére helyezte a hangsúlyt. Az elnökség ideje alatt sikerült előmozdítani a régiók fejlesztési lehetőségeit támogató intézkedéseket, és biztosítani, hogy a kohéziós források továbbra is a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést szolgálják.
Az agrárpolitika területén a magyar elnökség elérte, hogy az uniós mezőgazdasági miniszterek támogassák a gazdaközpontú agrárstratégia koncepcióját. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelők számára biztosítani kell az innovatív technológiákhoz való hozzáférést, miközben fenntartható termelési módszereket alkalmaznak.
A demográfiai kihívások kezelésére Magyarország 2024 novemberében megszervezte az első informális EU demográfiai miniszteri találkozót, amelynek célja az volt, hogy az Unió országai közösen keressenek megoldást Európa népességcsökkenésére és az öregedő társadalmi szerkezet problémáira.
Az elnökség egyik kiemelt eredménye volt Románia és Bulgária teljes jogú Schengen-tagságának elérése, amely 2025. január 1-jén lépett hatályba.
A magyar elnökség alatt született megállapodás az EU 2025-ös költségvetéséről, amelyet az Európai Parlament 2024. november 27-én hagyott jóvá. Emellett megkezdődtek az előkészületek a többéves pénzügyi keret (MFF) 2028 utáni tervezésére, amely meghatározza az EU hosszú távú költségvetési irányait.
Az intézetvezető a jövőbeli kilátásokra is kitért, különös tekintettel a szociálpolitikára és az egészségügyre. Kiemelte, hogy jelenleg a magyar uniós biztos felel az egészségügyi portfólióért az Európai Bizottságban, amelynek egyik kiemelt célja a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítása – ezek ugyanis a vezető halálozási okok közé tartoznak Európában.
Petri Bernadett végezetül hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség alatt sikerült jelentős eredményeket elérni az uniós politikaformálás terén. A magyar tárgyalódelegációk számos szakpolitikai területen előrelépést értek el, és Magyarország aktív szerepet vállalt az Európai Unió jövőjének alakításában.