2025. május 9-én a Ludovika Fesztivál adott otthont a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda és az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet együttműködésében megrendezett „Otthon Európában? Lakhatási válság, ifjúság és szakpolitikai válaszok“ című panelbeszélgetésnek. Az eszmecsere Dr. Petri Bernadett, közvetlen uniós források felhasználásáért felelős miniszteri biztos, az Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője, illetve Kardosné Gyurkó Katalin, a generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztos közt zajlott, Berki Nikoletta, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda junior munkatársa moderálásával.
A beszélgetésen elhangzott, hogy lakhatási válságról akkor beszélhetünk, ha a jövedelem 40%-át meghaladja a költség, amit lakhatásra kell fordítani – ennek a kritériumnak pedig Magyarország megfelel (Magyarországon 8 év alatt 127%-kal nőttek a lakhatási költségek, míg a skandináv országokban 5-6%-ról beszélhetünk, habár ez a különbség azért ilyen számottevő, mivel ezekben az országokban egyébként is magasak voltak az árak, hazánkban viszont alacsony volt a bázisérték). Éppen ezért sürgetően fontos az, hogy ez ellen az Európai Unió is intézkedéseket tegyen. Habár ebben a kérdéskörben már rendelkezésre áll egy uniós biztos, és a hozzá tartozó különbizottság, Petri Bernadett szerint még elmaradt a probléma megoldásához tartozó egyik kulcselem – méghozzá az, hogy az Uniónak éppen azoknak a véleményét kellene kikérnie, akiknek erre a legnagyobb szükségük és rálátásuk van, a fiatalokét. Egyik megoldásként az Erasmus+ Key Action 2-t jelölte meg, amellyel azok az ifjúsági szervezetek, amelyek rálátnak a fiatalok problémáira, olyan projekteket állíthatnának össze, amelyek azt célozzák, hogy a fiataloknak jogi információellátást biztosítsanak, és egyfajta határokon átnyúló információcsere is megvalósulhasson. Arra is kitért, hogy akár az oktatásüggyel is össze lehetne kapcsolni ezt a kérdést, és az intézmények Erasmus-szerű ösztöndíjakkal is segíthetnék a tanulmányok utáni talpraállást. Továbbá arra is lehetne kezdeményezés, hogy közösségi terek épüljenek, és a generációkat is összevonják lakhatás céljából, így megkönnyítve a fiatalok és idősebbek közti tapasztalatcserét.
A közvetlen uniós forrásokért felelős miniszteri biztos asszony az önazonosság törvényről is beszélt. Kifejtette, hogy ez az intézkedés azért indokolt, mivel vannak olyan agglomerációs területek, ahová a nagyvárosokból kifelé áramló népesség gyakorlatilag már megváltoztatta a piaci folyamatokat, az árak megemelkedtek, az ott élők életszínvonalát pedig ez befolyásolta. A helyi közösségek védelméért tett intézkedésekből kiindulva esett szó továbbá az Airbnb-k korlátozásáról is, amely abban nyújt segítséget, hogy növelje a lakhatási célú ingatlanok számát. Éppen ezért, a kutatóintézet vezető szerint nemcsak a városiasodást kellene támogatnia az EU-nak, hiszen a közvetlen uniós programok felhívásaiból kimutatható, hogy a legtöbb az 50 ezer főt meghaladó nagyvárosokra vonatkozik, ezzel kiszorítva azokat a kisebb településeket, amelyeknek a fejlődésre mindeközben a legnagyobb szüksége lenne. Petri Bernadett szerint sokan összekeverik a növekedést és a fejlődést, amit nem szabad, mivel éppen a fejlődést lenne szükséges inkább erősíteni, és ha az EU ezt felismerné, akkor tudna megfelelő szakpolitikákat, pénzügyi lehetőségeket teremetni a kérdés köré - fogalmazott. Kardosné Gyurkó Katalin Érd példáján keresztül mutatta be a tendenciát, amely pár év alatt növekedett több tízezer fővel, azonban a betelepülők csak 2-3 évig maradtak, mert a város infrastruktúrája és a szolgáltatásokhoz való hozzájutás nem képes követni a népességszámot. Vannak azonban olyan kistelepülések, mint Nyirád és Móricgát, ahol ingyenes, illetve kedvezményes telket kínálnak az ott letelepedni vágyóknak.
A generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztos a lakhatási válságra kínált magyarországi megoldásokról számolt be a hallgatóságnak. A családi életpályamodell kialakításából adódóan szó esett az édesanyák SZJA-mentességéről, a falusi CSOK-ról, a falusi CSOK+ -ról, és a kisgyermekesek otthonfelújítási programjáról. Tapasztalatai szerint azok a fiatal házasok (mivel a támogatások nekik szólnak), akik gyermeket vállalnak, a nyugodt környezetet részesítik előnyben, ezért kell nekik megteremteni kisebb településeken is a megfelelő támogatást. A gyermeket vállalóknak továbbá lehetőségük van igénybevenni a babaváró hitelt, amely először hitel, de később, ha teljesülnek a feltételek, vissza nem térítendő támogatássá válik. Léteznek a kormány, és az önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyeket érdemes olykor ötvözni is - javasolta a miniszteri biztos. Szó esett a SZÉP Kártya lakhatási juttatásról is, amelyre a figyelemfelhívás még folyamatban van, így a tapasztalatok szerint a munkáltatók nem használják ki, a munkavállalók pedig egyelőre nem merik kérni- fogalmazott.
A panelbeszélgetés végén Petri Bernadett figyelmeztetett, hogy a fiataloknak uniós szinten is érdemes tájékozódniuk a felkínált lehetőségekről. Kardosné Gyurkó Katalin kiemelte, hogy a Csalad.hu megmutatja, hogy az állampolgárok adott helyzetben milyen támogatásokra jogosultak, ugyanakkor, véleménye szerint érdemesebb élethelyzeti praktikum felől megközelíteni a lakhatási kérdést. Úgy véli, hogy a családalapításnak nem szükséges előfeltétele a lakásvásárlás, hiszen a kormányzat több támogatást is kínál, amelynek következtében mindenki megoldásra talál.
Szerző: Szatmári Gréta
Fotók: Vida Balázs