Budapest a kohéziós vita középpontjában – így készül Európa az új MFF-re
2025. október 21-én Budapesten került megrendezésre egy kulcsfontosságú esemény az EU költségvetéséről, versenyképességéről és kohéziójáról, a Cohesion Summit II: What will the next Multiannual Financial Framework look like? címmel. Az eseményt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézete szervezte a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium partnerségében.A délutáni eseményt a közép-kelet európai kohéziós miniszterek egyeztetése előzte meg, amelyet Navracsic Tibor miniszter hívott össze Magyarország V4-es elnökségének idején.
A rendezvény a kohéziós politika jövőjére koncentrált a közelgő MFF tükrében, különösen arra, hogyan lehet Európában egyensúlyt teremteni a versenyképesség és a szolidaritás között a régiók számára. A csúcstalálkozót élőben közvetítették, és most újranézhető az egyetem hivatalos YouTube-csatornáján.
Magyarország kohéziós és versenyképességi álláspontjáról és az intézetünk által szervezett eseményről az Euractiv-on is beszámoltunk: Safeguarding Cohesion in a Competitive Europe: Hungary’s Vision
A csúcstalálkozó kiemelt előadói között szerepelt Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium minisztere aki hangsúlyozta, hogy a kohéziós politikának a következő MFF-ben megfelelő költségvetéssel kell rendelkeznie céljainak eléréséhez. Kiemelte a területi megközelítés védelmét, a „maradáshoz való jogot” és a kohézió és versenyképesség kapcsolatát. Álláspontja szerint a kohézió a versenyképességen keresztül hajtja a növekedést, míg a versenyképesség kohézió nélkül figyelmen kívül hagyja az egyes régiók fejlődési igényeit.
Beszédében a Régiók Európai Bizottságának elnöke, Tüttő Kata felidézte, hogy a Régiók Bizottsága az előző héten egyhangúlag elfogadott egy határozatot, amelyben arra szólítja fel az EU-t, hogy a kohéziós politika maradjon az uniós politikák középpontjában, és hosszú távú, stabilizáló befektetési eszközként szolgáljon minden régió számára, nem csupán a kevésbé fejlett területeknek, felismerve, hogy minden régió átmeneti állapotban van — Romániától és Magyarországtól Franciaországig és Hollandiáig. Beszédét felhívással zárta az európai fejlesztési utak sokszínűségére és alkalmazkodóképességére: Európának el kell kerülnie, hogy polgárait a „folyamatos gyorsításban” kimerítse, és a politikáknak a helyi valóságokra kell épülniük a közbizalom fenntartása érdekében.
Aleksander Jevšek, Szlovénia fejlesztési, stratégiai projektek és kohéziós minisztere kiemelte, hogy bár az EU-s finanszírozási eljárások egyszerűsítése gyakran szóba kerül, a gyakorlatban minden kohéziós periódus növelte a papírmunkát és a bürokráciát. Javasolta, hogy a jövőbeli reformok az alapvető tapasztalatokra épülve a forráskezelés egyszerűsítésére és demokratizálására összpontosítsanak. Hangsúlyozta, hogy Szlovénia erősen támogatja az EU kohéziós politikáját, és továbbra is együtt fog működni más, a kohéziót támogató országokkal annak sikeressége érdekében.
Dragoș Pîslaru, Románia európai befektetésekért és projektekért felelős minisztere a következő MFF-et az EU országai számára döntő pontnak nevezte, amely lehet „áldás vagy átok”. Hangsúlyozta, hogy azok az országok tudnak leginkább nyilatkozni a kohézióról, amelyek a legtöbbet nyertek belőle, és sikeresen alkalmazták a kohéziós politikát. Pisaru a közös párbeszéd mellett érvelt az Európai Bizottsággal, kiemelve a bizalmat kulcsfontosságú tényezőként, annak érdekében, hogy a következő többéves pénzügyi keret “áldássá válhasson”.
Ezt követően Molnár Balázs Péter, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Európa-politikáért felelős helyettes államtitkára a magyar álláspontot ismertette a 2028 utáni MFF-ről: Magyarország olyan pénzügyi keretet támogat, amely valóban megfelel a mai kihívásoknak, és tiszteletben tartja minden tagállam igényeit. Kiemelte, hogy a bevált eszközök, mint a kohéziós politika, maradjanak prioritások, mivel segítik a régiók közötti különbségek csökkentését, és biztosítják, hogy senki ne maradjon le az EU fejlődésében. Ezek mellett hangsúlyozta azt is, hogy az új feltételrendszerek, köztük az alapvető jogokhoz kapcsolódó „horizontális elv”, politikai eszközökké válhatnak az objektív pénzügyi garanciák helyett.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezető közgazdásza, Zúgó Liliána kiemelte, hogy közös célunk Európa megerősítése, ezért az Európai Bizottság következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata ambiciózus, és azt a célt szolgálja, hogy Európát közösen erősítse. Hangsúlyozta, hogy ezt a javaslatot a Tanácsban és az Európai Parlamentben, valamint a Régiók Bizottságában és az érintett szereplőkkel is tárgyalják. Bemutatta a struktúrát, amelyet hét helyett négy fő irányba szerveztek át, lehetővé téve a könnyebb pénzeszköz-átcsoportosítást a prioritások között, valamint az Európai Versenyképességi Alapot, amely összesen 451 milliárd eurót tartalmaz, és célja az innováció támogatása és gyorsítása az EU egész területén.
Végül Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa a kohéziós és a közvetlenül kezelt uniós programok szoros kapcsolatáról beszélt, hangsúlyozva, hogy ezek kiegészítik egymást, nem versenyeznek. Rámutatott, hogy Európa versenyképessége a regionális kohéziótól függ, mivel az innováció elsősorban helyi szinten történik — városokban és közösségekben, ahol az ötletek cselekvéssé alakulnak. Több intézkedést javasolt az innovációs különbség csökkentésére a kevésbé fejlett és a jól megalapozott, innovatív régiók között, többek között azzal, hogy kapcsolatokat alakítanak ki a fejlettebb régiók innovációs központjai és a kevésbé fejlett területek között, kiegészítve ezt mentorálással és támogató hálózatokkal.
A délután két panelbeszélgetéssel folytatódott. Az első, „A kohézió jövője – milyen feltételek mellett tartható fenn az EU regionális politikája a következő pénzügyi ciklusban – „ a helyben maradás joga” – a regionális politika jövője” címet viselte, és azt vizsgálta, hogy a kohéziós politika képes-e alkalmazkodni az új kihívásokhoz, miközben megőrzi alapvető küldetését, a regionális különbségek csökkentését.
A panelbeszélgetést Pató Viktória Lilla, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója moderálta, Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós forrásokért felelős miniszteri biztosa és az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője, Cseke Bence, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető tanácsadója, valamint Schenk Richárd, az MCC Brüsszel kutatója részvételével.
A beszélgetés a többéves pénzügyi keretről szólt, különös tekintettel a regionális különbségekre és a városi–vidéki kapcsolatok erősítésére. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi regionális különbségek károsak az egységes piac működésére, és az uniós források jelenlegi elosztása tovább fokozhatja ezeket az egyenlőtlenségeket. Petri Bernadett megoldásnak a mentorálási rendszerek és a horizontális programok erősítését tartja, míg Cseke Bence kiemelte a Funkcionális Várostérségek szerepét, ahol a város–agglomeráció együttműködés gazdasági és társadalmi kohéziót teremthet, közép-európai sikeres példák alapján. Schenk Richard bevezette a közönséget a kohéziós politika fejlődéstörténetébe, valamint kifejtette véleményét arról, hogy a föderális berendezkedés milyen hatással van a regionális együttműködések szorosságára.
A beszélgetés résztvevői azt is hangsúlyozták, hogy innováció és a helyben maradás joga nélkül a vidéki elnéptelenedés folytatódni fog. A panel vizsgálta a kohézió és a közvetlenül kezelt uniós források közötti egyensúlyt, kiemelve a szinergiára való növekvő igényét. Magyar szempontból elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése és az innovációs ökoszisztémák megerősítése, miközben a kapacitásbeli hiányosságok akadályozzák a kisebb régiók felzárkózását. A szekció azzal a gondolattal zárult, hogy Európa jövőjét a kiegészítő regionális együttműködésre kell építeni a versengés helyett: „ne versenyezzünk, hanem egészítsük ki egymást, és ezt kell alkalmazni a kohéziós és a közvetlen uniós források közötti viszonyrendszerre is.”
A következő, „Az MFF a versenyképesség szolgálatában az EU-n belül és azon túl” című panelbeszélgetés azt vizsgálta, hogyan alakítható a következő többéves pénzügyi keret annak érdekében, hogy Európa versenyképességét belsőleg és globálisan is erősítse.
A panel résztvevői voltak Kutasi Gábor, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője; Juhász Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezető gazdasági elemzője; Schenk Borbála, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője; valamint Ráczova Orsolya, az Eurasia Group vezető elemzője. A beszélgetést Csepeli Réka, a NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója moderálta.
A beszélgetés a következő többéves pénzügyi keretre összpontosított, különösen annak potenciáljára, hogy erősítse Európa versenyképességét, miközben biztosítja a kohézió egyensúlyát. A panel résztvevői kiemelték, hogy a javasolt MFF ambiciózus, előnyben részesíti az innovációt, a kutatást és a stratégiai befektetéseket, hogy Európa jobban pozícionálja magát a globális gazdaságban. Kutasi Gábor hangsúlyozta, hogy bár a kohézió továbbra is fontos, a források koncentrálása a versenyképességre és az innovációra kihívást jelenthet a régiók közötti homogenitás fenntartásában, ami az EU prioritásainak eltolódását tükrözi.
A panel résztvevői rámutattak az Európát érintő kockázatokra és bizonytalanságokra, beleértve a geopolitikai feszültségeket, az energiafüggőséget és a fiskális nyomást, kiemelve, hogy ezek a kihívások a rugalmasságot és az ellenálló képességet teszik központi elemmé az uniós politikában. Megállapították, hogy az MFF egyszerűsítése és konszolidációja lehetőséget nyújt az uniós források koherensebb, stratégiai felhasználására, bár a bürokratikus akadályok továbbra is fennállnak.
Az innováció kulcstémaként jelent meg: a panel résztvevői szerint az új keret kifejezetten összekapcsolja a kutatást és az innovációt a versenyképességgel, ambiciózus finanszírozással a Horizon Europe következő szakaszában. Ugyanakkor, ahogy Schenk Borbála is aláhúzta, továbbra is fennállnak a különbségek a jól kiépített „non-Widening” és a kevésbé fejlett „Widening” országok között, és e különbségek áthidalásához szükség van mind uniós szintű programokra, mind a tagállamok erőteljesebb bevonására.
A panel optimista hangvétellel zárult, hangsúlyozva, hogy a kohéziós és innovációs források stratégiai felhasználása megerősítheti a regionális kutatóközpontokat, hasznosíthatja a helyi tudást, és biztosíthatja, hogy a kevésbé fejlett régiók is képesek legyenek versenyezni, végső soron támogatva Európa hosszú távú versenyképességét.
A rendezvény levezető házigazdája Rawand Ben Brahim, az Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója volt. Az eseményről az NKE és a Ludovika Blog is beszámolt.
Szöveg: Berki Nikoletta
Fotó: Szilágyi Dénes