Pató Viktória Lilla, az Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója részt vett a Central European Lawyers Initiative meghívására egy angol nyelvű kerekasztal-beszélgetésen 2025. november 14-én, amely a mesterséges intelligencia globális szabályozási és technológiai versenyét járta körül Necz Dániel, Domokos Márton beszélgetőtársakkal, Rachida Roukiaoui moderálásában.
A hallgatóság – elsősorban CELI mentorprogramban részt vevő és Stipendium Hungaricum ösztöndíjas diákok – aktív részvételének köszönhetően a beszélgetés élénk szakmai vitává alakult, amelyben a résztvevők a mesterséges intelligencia geopolitikai, jogi és gazdasági következményeit is megvizsgálták.
A panelbeszélgetés középpontjában az EU, az Egyesült Államok és Kína eltérő MI-stratégiái álltak. Az Európai Unió továbbra is az „ethics-driven, regulation-first” modell mellett köteleződik el: a kockázatalapú AI Act és a jogvédelmi garanciák révén az EU célja, hogy megbízható, jogilag kiszámítható környezetet teremtsen, és a „Brussels effect” révén globális normákat alakítson. Az Egyesült Államok ezzel szemben az „innovation-first” logikát követi, ahol a gyors kísérletezés, a rugalmas szabályozási környezet és a magántőke dominanciája határozza meg a fejlődés irányait. A kínai megközelítés a kettő kombinációját mutatja: központosított állami irányítás mellett rendkívül gyorsan skálázó, nagyvállalati MI-ökoszisztéma működik, amely ugyan hatalmas fejlesztési kapacitással rendelkezik, de átláthatósági és jogi szempontból jelentős kihívásokat vet fel.
A beszélgetés kitért a globális MI-befektetések átrendeződésére is. A friss State of AI 2025 jelentés szerint az Európai Unió idén 8 milliárd dollárnyi privát MI-befektetést vonzott, amellyel megelőzi Kínát, ám továbbra is jelentős távolság választja el az Egyesült Államoktól. Ez arra utal, hogy Európa fokozatosan építi versenyképességi pillérét, miközben megőrzi szabályozási fókuszát.
A kerekasztal időszerűségét növeli, hogy Magyarország 2025. december 1-jén lépteti hatályba saját mesterséges intelligencia törvényét, miközben az Európai Bizottság új digitális csomagot javasolt a szabályozási környezet egyszerűsítésére és az innováció ösztönzésére. Kutatónk a beszélgetésben is hangsúlyozta: a magyar és európai modell akkor lehet versenyképes alternatíva, ha a szabályozottság mellett valódi innovációs kapacitások is kiépülnek. Erről szól Pató Viktória Lilla „Három út az MI-hez: verseny, kontroll, koordináció” című elemzése is, amely bemutatja az USA gyors, piacvezérelt modelljét, Kína államilag koordinált rendszerét és az EU tudatosan felépített „harmadik útját”, és rámutat azokra a dilemmákra, amelyekkel a magyar MI-környezetnek is szembesülnie kell.
A témáról bővebben a Ludovika blogon érhető el kutatónk írása: https://www.ludovika.hu/blogok/ot-perc-europa-blog/2025/12/01/harom-ut-az-mi-hez-verseny-kontroll-koordinacio/