Összefoglaló
Az Európa Stratégia Kutatóintézet 2022-2024 időszakra vonatkozó munkaterve
A kutatási minőséggel és teljesítménnyel szemben támasztott elsődleges, kutatóközponti elvárásoknak megfelelően az Európa Stratégia Kutatóintézet az elkövetkezendő három évre intézeti stratégiát és az ahhoz tartozó munkatervet dolgozott ki.
Az Európa Stratégia Kutatóintézet küldetése kétirányú: egyrészt Magyarország megismertetése az Európai Unióban, másrészt pedig az Európai Unió megismertetése Magyarországon. Ennek a kettős feladatnak a metszéspontját jelenti annak vizsgálata, hogy az Európai Unió mint politikai keret és Magyarország mint az Európai Unió tagja hogyan hatnak egymásra, illetve, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák egymáshoz való, és egymással való viszonyukat. Ebbe a vizsgálódásba tartozik az is, hogy feltérképezze, feltárja és elemezze azon nemzetközi jelenségeket, amelyek az Európai Unióra, mint külügyi szereplőre, illetve annak tagállamaira meghatározó hatásúak lehetnek, illetve figyelemmel kövesse az egyéb nemzetközi szereplők (államok, nemzetközi szervezetek: különösen ENSZ és ET) tevékenységeit és az Európai Unió és annak tagállamai ezekre adott reakcióját. A kutatási keretterv célja, hogy azonosítsa azokat a fő kutatási irányokat, amelyek vizsgálata révén megragadható, és mélységében is feltárható ez a viszonyrendszer. Reményeink szerint ezzel egyrészt érthetőbbé válik a magyar döntéshozók számára az Európai Unió működése és jövőbeni dinamikája. Másrészt pedig a lehetőségeken belül racionális cselekvési keretet adhatunk a magyar Európa-politika döntéshozóinak.
1. A 2024. évi uniós magyar elnökség - intézeti kutatás
A kutatási projekt célja az EU Tanácsának 2024. július 1-jén kezdődő soros magyar elnökségének kutatása. A kutatás multidiszciplináris jellegű; a társadalomtudományok területéről a politika-, jog-, állam- és gazdaságtudomány, valamint szociológia módszertanok elemeire épít.
Az Unió soros EU elnöksége kiemelt európai és nemzetközi láthatóságot biztosít a feladatot ellátó tagállamnak. Kutatásunk célja annak elősegítése, hogy a soros elnökség kontextusában a politika világán túl, a nemzetközi tudományos világban is középpontba kerüljenek Magyarország európai uniós célkitűzései. Tanulmánykötetek, napi rendszerességgel megjelenő gyorselemzések és egyéb publikációk, valamint nemzetközi konferenciák szervezése által kívánjuk elősegíteni, hogy az érdeklődő külföldi tudományos közönség könnyebben megértse a magyar uniós prioritások hátterét, az Unió számára ezekben rejlő lehetőségeket és kihívásokat. A soros elnökség alapos elemzése nemcsak a jelenben, hanem közép- és hosszútávon is hasznosul, mivel lehetővé teszi, hogy a magyar EU elnökségről tudományos szempontból is igényesen dokumentált és kommentált források maradjanak fenn az utókor számára.
A kutatás négy szakaszból áll. Az első másfél évben, 2022. július 1-től előzetes kutatás keretén belül vizsgáljuk azokat a szakpolitikai kérdéseket, amelyek hatással lehetnek a magyar elnökségre. A második, féléves szakasz hat hónappal a magyar elnökség kezdete előtt indul, és az elnökségi programot, az arra ható körülményeket elemzi. A kutatás nemzetközi összehasonlításban jeleníti meg az elnökségi triót adó tagállamok programjai közötti összefüggéseket. A harmadik szakasz a magyar elnökség időszakával esik egybe, célja az elnökség figyelemmel követése, illetve az arról szóló tájékoztató nyújtása, valamint a legfrissebb, elnökségi programot érintő uniós fejlemények elemzése. A negyedik szakasz az elnökség végével indul, és az elnökségi program megvalósulásának értékelését szolgálja, a magyar elnökség által kezdeményezett folyamatok továbbélését vizsgálja.
A kutatás során több nemzetközi konferenciára és workshopra kerül sor, amelyek során - vendégfogadás keretén belül - számos külföldi politikus, uniós és nemzeti szakpolitikai szereplő és tisztviselő látogat Egyetemünkre.
A kutatás során a Ludovika.hu-n főszabály szerinti naponta megjelenő blogbejegyzések, kutatóink egyéni kutatási eredményeit bemutató tudományos cikkek és előadások mellett két tanulmánykötet is születik az Európa Stratégia Kutatóintézet szerkesztésében magyar és angol nyelveken.
2. A kutatóintézet munkatársainak egyéni kutatási témái
Kutatási projekt címek:
Gát Ákos Bence: Az uniós jogállamiság-politika alakulása a 2020-as évek első felében, különös tekintettel Magyarország és az Európai Unió viszonyára
Kalas Vivien: Az Európai Tanács döntéshozatalának belső dinamikája és a magyar érdekérvényesítés lehetőségei
Dr. Máthé Réka Zsuzsánna PhD: Az Európai Unió melletti Állandó Képviselet: a magyar nemzeti érdekérvényesítés lehetőségei és kihívásai
Miszlivetz Aron James: The EU’s Strategic Compass as a new concept of security
Pató Viktória Lilla: Az uniós tudományfinanszírozás fejlődése, a tudománypolitika elvi keretrendszere
Schmidt Laura: Az áldozatvédelem és a helyreállító igazságszolgáltatás szerepe az Európai Unió tagállamaiban
Dr. Petri Bernadett: A magyar pártok európai uniós kapcsolatrendszerének alakulása
Dr. Tárnok Balázs PhD: Az emberi és kisebbségi jogi érdekérvényesítés az európai és nemzetközi térben különös tekintettel a határon túli magyarok helyzetére
Dr. Varga Csilla PhD: A magyarországi nemzeti kisebbségek és a határon túli magyar közösségek képviselete és részvétele a kétoldalú kapcsolatokban
Dr. Varga Réka PhD: Az ENSZ-en belüli, nemzetközi jogi relevanciájú szervek és intézmények eredményeinek, illetve ENSZ-en belüli folyamatok hatása az EU, tagállamai és Magyarország külpolitikájára
3. Intézeti kutatócsoportok
Schmidt Laura, Tóth Bettina, Dr. Tárnok Balázs: Az európai polgári kezdeményezések rendszerének vizsgálata (EPK munkacsoport)