Biztonság és védelempolitika

Az orosz-ukrán háború megváltoztatja-e az Európai Unió politikai mindennapjait?

Oroszország megszállta Ukrajnát, az Európai Unió keleti határainál háború zajlik. Az első pár nap tanulságai alapján a konfliktus kimenetele kiszámíthatatlan. Bár a józan ész az eszkaláció elkerülése mellett szól, a helyzet egyre súlyosbodik, ami minden korábbinál nagyobb nyomás alá helyezi Európát. Milyen hatással lehet ez az Unió mindennapjaira?

Tovább a bejegyzésre.

Orosz-ukrán konfliktus 3: a háború alapvető szabályai, nemzetközi és nemzeti felelősségre vonási lehetőségek

2022.03.02. Dr. Varga Réka

Az orosz-ukrán háború új szakaszba lépett Oroszország Ukrajna ellen csütörtök hajnalban megindított támadásával.

Tovább a bejegyzésre.

Orosz-ukrán feszültség és a nemzetközi jog alapelvei: van még jelentőségük?

2022.02.17. Dr. Varga Réka

Minden korszak hajlamos a sajátját különlegesnek tekinteni, ám azt talán senki nem vitatja, hogy mostanában külpolitikai – globális biztonsági értelemben valóban fontos és meghatározó események árnyékában élünk.

Tovább a bejegyzésre.

Mi lesz veled, Ukrajna?

2022.02.04. Dr. Varga Csilla PhD

A közelmúlt ukrajnai eseményei nem kevés aggodalomra adnak okot. 2021 novemberétől Oroszország újabb katonai csapatokat vezényelt az ukrán határ közelébe, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre, orosz tájékoztatás szerint azonban ez nem hadgyakorlat céljából történt. Azóta, 2022. január végi hírek szerint több mint 100 000 katona tartózkodik az ukrán határnál, illetve Oroszország csapatokat és fegyvereket szállít Fehéroroszországba gyakorlatokra is. Moszkva és a NATO között egyre erősödik a feszültség, illetve az európai gázszállításra is jelentős hatást gyakorolhat az ukrajnai állapot. 

Tovább a bejegyzésre.

A kazah konfliktus nemzetközi jogi szemmel: a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének beavatkozása

2022.01.20. Dr. Varga Réka

Az idei év felütéseként zavargás, forradalom, összehangolt terrorcselekmények – ki hogy aposztrofálta – tört ki Kazahsztánban, látszólag a folyékony gáz hatósági árának eltörlése és az ezután következő növekedése miatt, igazából – megint csak interpretációnként eltérően– a régi rezsim elleni elégedetlenségből, vagy külföldi, vagy belföldi terrorista csoportok befolyásától indítottan.

Tovább a bejegyzésre.

Belorusz-lengyel határ-incidens

2021.12.02. Dr. Varga Réka

Az elmúlt hetekben több ezer olyan személy torlódott fel a belorusz-lengyel (illetve litván és lett) határnál, akik a híradások szerint Fehéroroszország aktív közreműködésével érkeztek oda és nyugat felé igyekeznek.

Tovább a bejegyzésre.

Destabilizálódó szomszédok: Kényszerhelyzetben az Unió

2021. 11. 12. Miszlivetz Áron James

Az Unió történetében nem alakultak ki ilyen gyors és széleskörű válságövezetek saját szomszédságában, mint most. Több olyan esemény is harapófogóba szorítja az Európai Uniót, amelyből nagyon nehéz a kiút, viszont a tagállamok elemi érdeke, hogy szolidárisan forduljanak egymáshoz, mivel az EU külső határainak destabilizálása a belső biztonságot és egységet fenyegeti. A lengyel-belorusz válságra, valamint a Bosznia-Hercegovinában fellépő belpolitikai krízisre és az északír határ kérdése kapcsán akut és hosszú távú megoldásokra van szükség.

Tovább a bejegyzésre.

Elnöki ügyek: transzatlanti partner vagy védelmi szövetséges?

2020-11-12 - Miszlivetz Áron James

Az új amerikai elnök megválasztásával a pandémiás helyzetben átalakuló hatalmi rendet újabb komoly átalakulások érik. Amíg a korábbi elnök a járvány eredőjének Kínát tette felelőssé és teljesen elhidegült a transzatlanti viszony, sok európai vezető reménykedik, hogy most enyhülés jöhet az USA-EU kapcsolatok terén. Míg korábban az „America first” jelszó alatt Európa stratégiai partnere teljesen kivonta magát a nemzetközi együttműködésekből (Párizsi klímaegyezmény, START szerződés, JCPOA, NATO) addig az új elnök az újrakezdés és megbékélés politikáját hirdette meg. Milyen hatással lehet az új elnök megválasztása az EU-USA védelmi együttműködés terén? Mennyire reális a franciák által is támogatott stratégiai autonómia kérdése és ez hogyan férne bele a kétoldalú kapcsolatok normalizálásába?

Tovább a bejegyzésre.

A Bizottság bemutatta a migrációs paktum új tervezetét – továbbra is a migráció menedzselése, és nem annak megállítása a cél

2020-09-25 - dr. Tárnok Balázs

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 23-án közzétette a Migrációs és Menekültügyi Paktumról szóló új javaslatát. A javaslatcsomag a hatályos, de a gyakorlatban a 2015-ös migrációs válság kezdete óta nem működő dublini rendszert egy olyan új mechanizmussal kívánja felváltani, amely számos pozitív elmozdulást tartalmaz (ideértve a kötelező kvóták elvetését, a rugalmas szolidaritás elvének bevezetését, a menedékre nem jogosultak hazaszállítására vonatkozó eljárások hatékonyabbá tételét vagy az Unió határain kívül történő ellenőrzések megkezdését), azonban elvi megközelítésében nem eredményezett paradigmaváltást. A javaslat ugyanis továbbra is erőforrásként tekint a bevándorlásra, annak kezelésére, és nem a megállítására törekszik, mivel támogatni kívánja a legális migrációt, kiemelt védelmet biztosítva a menedékre jogosultaknak, elősegítve az eljutásukat az Európai Unióba. Ennek okán nem várható, hogy az Unió eddigi migrációs politikájának ellenzői különösebben el lesznek ragadtatva a Bizottság által előterjesztett javaslattól.

Tovább az elemzésre.