Demokrácia és jogállamiság

Politikai csörtéből intézményközi harc: mulasztási per indulhat a Bizottság ellen jogállamiság-ügyben

2021.10.19. Dr. Petri Bernadett

Az Európai Bíróság előtt mérkőzik meg egymással az Európai Parlament és a Bizottság a Parlament jogi ügyekért felelős szakbizottságának (JURI) múlt csütörtöki döntése alapján. A zárt ülésen a JURI bizottság tagjai nagy többséggel amellett határoztak, hogy a Parlament indítson mulasztási pert (EUMSZ 265. cikk) a Bizottsággal szemben. A per tárgya, hogy a Bizottság mindezidáig nem alkalmazta azt a jogállamisági kondicionalitás rendelet szerinti eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, amely végül az uniós források felfüggesztését is jelentheti a két tagállam számára. Ha a Bizottság november 2.-ig intézkedik, elkerülheti a pert. A mechanizmus aktiválása, bár nem szerepel a hivatalos napirenden, az e héten sorra kerülő uniós csúcson is szóba kerül.

Tovább az elemzésre.

Parlament kontra Bizottság - perben álló EU intézmények a jogállamiság nevében

2021.09.03. dr. Petri Bernadett

Mulasztási perrel fenyegeti az Európai Parlament a Bizottságot, amiért az nem alkalmazza azonnali hatállyal a jogállamisági kondicionalitás rendeletet Magyarország és Lengyelország ellen és nem vonja meg hozzáférésüket az uniós forrásokhoz. A Bizottság érvelése szerint jelenleg nincs helye intézkedésnek a rendelet alapján, mivel a két tagállam az Európai Bíróság előtt támadta meg a kondicionalitás rendeletet. A tavaly decemberi európai csúcson született politikai egyezség alapján addig nem alkalmazható a rendelet, míg a Bíróság nem dönti el, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal a közösségi forrásokhoz való hozzáférés jogállamisági feltételekhez kötése. Míg az EP eredeti szándékaival ellentétben végül nem támadta meg a csúcson született politikai megállapodást, most esély van rá, hogy mulasztási pert indít a Bizottsággal szemben, amiért az, az EP érvei szerint, annak ellenére nem vonja meg a forrásokat Magyarországtól és Lengyelországtól, hogy annak minden feltétele fennáll. Négy héttel a szövetségi választások előtt a perindításról szóló döntés a német belpolitikára is kihatással lehet.

Tovább az elemzésre.

Az Európai Bíróság szerepvállalása az uniós jogállamiság-politikában

2021.05.11. - Gát Ákos Bence

Az Európai Unió Bírósága kezdetekben nem vett részt aktívan az uniós jogállamiság-politika építésében, az utóbbi években azonban ez látványosan megváltozott. Sorra születnek a tagállami bírói függetlenségre vonatkozó ítéletek, melyeken keresztül az uniós bírók is síkra szállnak a jogállamisági vitában.

Tovább a bejegyzésre.

Vajúdtak a hegyek és egeret szültek – az uniós lobbi átláthatóvá tételének újabb felvonása

2021-05-03 – Dr. Tárnok Balázs

Az Európai Parlament plenáris ülése 2021. április 27-én elfogadta a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodást. A dokumentum a Tanács formális megerősítése után várhatóan nyár elején lép hatályba. A mostani megállapodás nóvuma, hogy a rendszerből immár az uniós intézmények is kötelező jelleggel kiveszik a részüket, valamint egyes lobbitevékenységek csak regisztrációt követően lesznek végezhetőek. A megállapodás gyakorlati érvényesülése ugyanakkor számos kérdést felvet.

Tovább a bejegyzésre.

Jogellenes próbálkozás Magyarország és Lengyelország megbüntetésére

2021-03-09 - Gát Ákos Bence

Kijátszanák az uniós alapszerződéseket, hogy Magyarországot és Lengyelországot könnyebben meg lehessen büntetni a jogállamisági eljárásokban – derült ki egy közelmúltbeli online konferencián. A két országot az ellenük folyó eljárások összevonásával, jogellenesen fosztanák meg szavazatai joguktól.

Tovább a bejegyzésre.

Az EU Alapjogi Chartája – a kiforgatott instrumentum?

2021-02-09 - Gát Ákos Bence

Az Unió Alapjogi Chartája eredetileg nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben követelt alapjogi garanciákat. Ezen változtatna az uniós politikai fősodor, amely a Chartát is a tagállamok számonkérésére használná.

Tovább a bejegyzésre.

Az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést

2021-01-15 - Dr. Tárnok Balázs

Az Európai Bizottság 2021. január 15-én tette közzé a Minority SafePack nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéssel kapcsolatos közleményét. A brüsszeli testület teljes egészében elutasította javaslatcsomagot, annak kilenc eleme közül egyik vonatkozásában sem indítja meg az uniós jogalkotási eljárást. Ezzel a döntéssel a Bizottság nem csupán a Minority SafePack-et aláírásukkal támogató több mint 1,1 millió polgár akaratát hagyta figyelmen kívül, ezzel az út szélén hagyva mintegy 50 millió, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó polgárát, de az unió demokráciáját is aláásta a részvételi demokrácia eszközének teljes eljelentéktelenítésével, mélyítve és szélesítve az uniós polgárok és az EU brüsszeli bürokrata vezetése között tátongó szakadékot.

Tovább a bejegyzésre.

Az Európai Unió 2020-ban VIII. – A jogállamiság-politika előretörése

2021-01-06 - Gát Ákos Bence

A koronavírus-járvány sem hozott szünetet a jogállamiság körül kialakult európai politikai küzdelemben 2020-ban, sőt, a jogállamiság témája még inkább előtérbe került. A jogállamiság stratégiai szerepet játszott az MFF-ről és a helyreállítási alapról folytatott költségvetési tárgyalásokban is, míg a Bizottság elkészítette első jelentését, amelyben minden uniós tagállamban megvizsgálta a jogállamiság helyzetét.

Tovább a bejegyzésre.

Közérdek vagy önérdek? - Az Európai Parlament választási reformról szóló javaslata

2020-12-03 - Kalas Vivien

Az Európai Parlament november végén tett javaslatot arra vonatkozóan, miképpen lehetne demokratikusabbá tenni az Uniót, valamint, hogy hogyan lenne növelhető a polgárok európai parlamenti választáson való részvétele. Az erre irányuló intézkedések azonban legfőképpen az intézmény szerepének erősödését eredményeznék.

Tovább a bejegyzésre.

Beszéd az Európai Unió állapotáról

2020-09-16 - Dr. Navracsics Tibor

Ursula von der Leyen első beszédét mondja ma az Európai Unió állapotáról. Az EU helyzetéről és a jövőre vonatkozó tervekről szóló beszéd hagyományának megteremtésének célja az EU demokratikus legitimációjának erősítése volt.

Tovább az elemzésre.

Egyelőre mégsem bomlik a szlovák kormány

2020-07-08 - dr. Tárnok Balázs

Az új szlovák kormány alig több, mint három hónapja lépett hivatalba, máris komoly veszélybe került a koalíció egysége. A szlovák parlament kedden szavazott arról, hogy maradhat-e tisztségében a plágiumbotrányba keveredő házelnök, Boris Kollár, aki egyben a kormányzó Sme Rodina (Család vagyunk) párt elnöke is. A Nemzeti Tanács keddi ülésére Kollár maga kezdeményezte a bizalmi szavazást, előrebocsátva, hogy annak sikertelensége esetén pártja kilép a kormánykoalícióból. Kollár marad a parlament elnöke, azonban súlyos problémák mutatkoznak az új szlovák kormány stabilitását és jövőbeli kilátásait illetően.

Tovább az elemzésre.

EYE 2020 – az Európai Ifjúsági Rendezvény és a részvételi demokrácia

2020-05-29 - Pató Viktória Lilla

Az Európai Ifjúsági Rendezvény 2020-as kiadása, Strasbourg helyett az online térbe helyezte át programjait. Vajon az Európai Parlament 2014-ben elindított, kétévente összehívott ifjúsági egyeztető fóruma növeli a tagállamok fiataljainak európai integrációba vetett bizalmát? A fiatalok aktuális uniós kérdésekre adott reflexiói eljutnak a döntéshozókig, és valóban hallathatják hangjukat a Parlamentben?

Tovább az elemzésre.

A koronavírus hatása az európai polgári kezdeményezésekre – kitolja a Bizottság a határidőket?

 2020-04-28 - dr. Tárnok Balázs

A koronavírus nemcsak mindennapjainkat, de az európai politikai és jogi folyamatok egy részét is teljesen felforgatta. A rendkívüli helyzet a két magyar kötődésű, a nemzeti kisebbségek jog- és érdekvédelmére irányuló európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack és nemzeti régiókról védelméről szóló kezdeményezéseket is jelentős mértékben érinti. Előbbi jelenleg az uniós intézmények előtti eljárás, utóbbi pedig az aláírásgyűjtési szakaszában tart. A Bizottság még nem hozta meg a koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzetre reagáló döntéseit, jelen elemzés e döntések prognosztizálására tesz kísérletet.

Tovább az elemzésre.

Münchhausen báró a mocsárban – Az Európai Parlament áprilisi távolsági plenáris ülése a koronavírus elleni küzdelemről

16-04-2020 - dr. Petri Bernadett

Mint ismeretes, Münchhausen báró az egyik kalandja során lovával mocsaras vidékre érkezett, ahol a ló süllyedni kezdett a mocsárban. A báró, aki nemcsak briliáns elme és mindenre elszánt hős volt, de hatalmas izomerővel is rendelkezett, nem tétlenkedett: erősen megragadta a tarkójánál saját haját, és annál fogva kirántotta önmagát a mocsárból, sőt, lábai közé szorítva még hűséges lovát is kimenekítette a bajból.

Képes-e arra az Európai Parlament, hogy maga is így tegyen és megteremtse saját működésének jogi feltételeit, vagy éppen ebben a kritikus helyzetben sodorja veszélybe saját legitimitását, hitelességét és döntéseinek érvényességét?

Tovább az elemzésre.

Az Európai Unió és a jogállamiság: az elmúlt évtized trendje

2020-03-30 - Gát Ákos Bence

Az Európai Unió intézményei az elmúlt évtizedben módszeresen építették ki a tagállamok fölötti általános uniós politikai kontrollt elősegítő jogállamiság-politikát. Az alábbi elemzés logikus sorrendbe helyezi a főbb mérföldköveket és röviden vizsgálja a kialakult trendet.

Az első jogállamiság ellenőrző jelentést 2020-ban teszi közzé a Bizottság, de az idei év nem csak ebből a szempontból tartogat érdekes kérdéseket a jogállamiság-politika tekintetében. Jelenleg is zajlanak az Európai Unió többéves költségvetéséhez kapcsolódó tárgyalások, s vannak arra irányuló törekvések, hogy a jogállamiság kérdését összekapcsolják az európai uniós költségvetési forrásokkal, azaz hogy a jogállamiság sérelmére hivatkozva egyes tagállamoktól uniós forrásokat vonhassanak meg. A Bizottság még 2018. május 2-án tett javaslatot az úgynevezett „jogállamisági kondicionalitás” bevezetésére. A pénzügyi szankciós elem kétség kívül még hiányzik abból az elmúlt évtizedben kialakított intézkedéscsomagból, amelyet 2013-ban a fentebb említett négy külügyminiszter levele előirányzott. Kérdés azonban, hogy a költségvetési tárgyalássorozatban, amelyben minden tagállam befizető, és minden tagállam vétójoggal rendelkezik, sikerülhet-e bármilyen pénzügyi szankciós mechanizmust összekötni egy, az elmúlt évtized tapasztalatai alapján láthatóan politikai szempontokat követő, jogilag kiszámíthatatlan uniós jogállamiság-politikával.

Az elmúlt évtized trendje világos, a jogállamiságra hivatkozva egyre inkább nőtt az uniós intézmények tagállamok feletti kontrollját lehetővé tevő uniós eszköztár. De vajon meddig folytatódhat a trend? Létezik-e olyan jogi, politikai, lélektani határ, amelyet az Európai Unió nem léphet át?

Az elemzés letölthető PDF formátumban.

Demokrácia és járvány

2020-03-28 - Dr. Navracsics Tibor

Nyersen fogalmazva, minél központosítottabb egy állam, annál hatékonyabban tud szembeszállni a koronavírus-járvánnyal. Minél kevesebbet kell foglalkozni az emberi jogi dilemmákkal, minél kevésbé kell tekintettel lenni az emberi méltóságot és a közösségi részvételhez fűződő jogokat biztosító garanciákra, annál gyorsabban és összeszedettebben tud szembeszállni a vírussal. Minél egyszerűbb a területi hatalommegosztás szerkezete, annál hatékonyabb a kormányzati szervek cselekvése.

Mindez persze fordítva is igaz. Minél bonyolultabb és decentralizáltabb egy politikai rendszer, minél több demokratikus eljárás és felhatalmazási kényszer köti meg a hatalmon lévők kezét, annál lassabban és nehézkesebben tud reagálni egy állam. Ezek alapján tehát felállítható az összefüggés: minél kevésbé demokratikus és összetett egy állam, annál hatékonyabban reagál a járványra. Azaz, annál nagyobb biztonsággal meg tudja védeni a polgárait.

Mindebből akkor az következik, hogy a centralizált, nem demokratikus rendszerek hatékonyabbak a polgáraik megvédésében? Zavarbaejtő kérdés, amire nem egyszerű hitelesen válaszolni. Miközben ugyanis a hétköznapi logika igenlő választ sugall erre a kérdésre, a helyzet az, hogy az ilyen jellegű válságokba a nem demokratikus rendszerek sokkal gyakrabban buknak bele, mint a demokratikus rendszerek.

Az elemzés letölthető PDF formátumban.

Konferencia Európa jövőjéről: ma még több a kérdés, mint a válasz

2020-03-13 - Kalas Vivien

Régóta érik bírálatok az Európai Uniót a demokratikus legitimáció hiánya miatt. Ezen kíván majd enyhíteni az Európa jövőjéről szóló konferencia, melynek megrendezésére Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke tett ígéretet. Az előkészületek folyamán azonban máris kirajzolódni látszanak az érdekellentétek, és a polgároknak szánt szerep sem egyértelmű.

Tovább a bejegyzésre