Demokrácia és jogállamiság

Pegasus vizsgálóbizottság: az Európai Parlament lehetetlen küldetése?

2022.05.10. Dr. Petri Bernadett

Még csak néhány hete működik a Pegasus vizsgálóbizottság, de máris két plenáris vitát és több ülést tud maga mögött az Európai Parlament a kémszoftver kivizsgálásának témájában. Annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági feladatok ellátását az Európai Unió alapszerződései kivételt nem ismerő módon a tagállamok kizárólagos feladatkörébe sorolják, a vizsgálóbizottság céltudatos munkatervet fogadott el egyéves mandátumának idejére. Ennek központjában a tagállamok nemzetbiztonsági célú eszközbeszerzési, adatgyűjtési és adatfelhasználási tevékenysége áll. Az EP vizsgálóbizottságai az eddigiekben mérsékelt sikereket értek el a tényfeltárás terén, ugyanakkor politikai hatásuk nem lebecsülendő. A Panama akták kivizsgálására szakosodott bizottság még az ügyben érintett Joseph Muscat máltai miniszterelnök lemondásában is szerepet játszott. A Pegasus vizsgálóbizottság azonban jogi értelemben biztosan lehetetlen küldetést vállalt azzal, hogy hatásköri felruházás hiányában próbál fogást találni az egyre növekvő számban érintetté váló uniós országok titkos információgyűjtési gyakorlatán. 

Tovább a bejegyzésre.

A francia elnökválasztás magyar és francia szemmel

2022.04.20. Gát Ákos Bence

A francia elnökválasztási kampány során a jelöltek számos szakpolitikai kérdésről folytatnak vitát, Magyarországról szemlélve azonban a választások tétje egyszerűen összefoglalható: hatalomra kerül-e a jobboldal Franciaországban vagy az ország továbbra is balliberális irányítás alatt marad? Vajon a franciák is így látják ezt a kérdést?

Tovább a bejegyzésre.

Szép az, ami érdek nélkül tetszik – európai bizottsági javaslat a fenntartható vállalatirányításról

2022.04.08. Dr. Petri Bernadett

Heteken belül megkezdi munkáját az Európai Parlament Jogi Bizottsága a fenntartható vállalatirányításról és a vállalatok elvárható gondosságáról szóló európai bizottsági jogalkotási javaslattal kapcsolatban. Az európai baloldali pártok által már évekkel ezelőtt beharangozott, azonban az Európai Bizottság által végül csak év elején bemutatott javaslat értelmében a vállalatok kezeskedni kötelesek unión kívüli és azon belüli üzleti partnereik magatartásáért az emberi jogok, éghajlatváltozás és környezetvédelem terén. Az európai vállalkozások feladata e téren nem merül ki annyiban, hogy felismerjék az ilyen jellegű jogsértéseket és adott esetben értesítsék erről a hatóságokat, hanem feladatuk megelőzni, megszüntetni, számonkérni, sőt, orvosolni is a vélt vagy valós emberi jogi és környezetvédelmi kihágásokat üzleti partnereik körében. A javaslat késedelmének hátterében ezúttal nem politikai fenntartások vagy szakmai aggályok álltak, hanem a Bizottság saját jogalkotási kapuőr szerve, a Szabályozási Ellenőrzési Testület által bemutatott elutasító értékelés.

Tovább a bejegyzésre.

Tíz éves az európai polgári kezdeményezés

2022.03.31. Dr. Tárnok Balázs

2012. április 1-én lépett hatályba az európai polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet, így a holnapi napon tízéves fennállását ünnepeli az Európai Unió részvételi demokráciájának Lisszaboni szerződéssel bevezetett új eszköze. Mit hozott az elmúlt tíz év az európai polgári kezdeményezés (EPK) terén az Európai Unióban és Magyarországon, és mennyire lett sikertörténet az első transznacionális napirend-kezdeményezés?

Tovább a bejegyzésre.

Borítékolható választási győzelem?

2022.03.21. Gát Ákos Bence

Az áprilisi köztársaságielnök-választás után Emmanuel Macron folytathatja mandátumát a közvélemény-kutatások szerint. Az első és a második fordulóban is nagyarányú győzelmet jósolnak a regnáló francia elnöknek.

Tovább a bejegyzésre.

Aki nem lép egyszerre...

2022.02.15. Dr. Petri Bernadett

Úton-útfélen olvashatunk róla, hogy az Európai Bíróság tájékoztatása szerint február 16-án hirdetnek ítéletet az úgynevezett jogállamisági feltételességről szóló perben. Holnap arról születik majd döntés, hogy megfelel-e az uniós jognak az a jogállamisági feltételességről szóló rendelet, amely alapján meg lehetne vonni az uniós forrásokat azoktól az országoktól, amelyek sértik a jogállamisági elveket. Lényegesen kisebb nyilvánosságot kapott azonban az Európai Bíróság egy másik, precedens nélküli ítélete, amelyet éppen egy héttel korábban, február 9.-én hirdetett ki a Törvényszék, pedig nem kevésbé fajsúlyos, mint a sokak által várva várt jogállamisági döntés. 

Tovább a bejegyzésre.

Kis államok az ENSZ-ben

2022.02.03. Dr. Varga Réka

Az ENSZ Alapokmány 1945-ös elfogadása óta egyre több kis állam jött létre, mára számuk majdnem négyszeresére nőtt. Ma az ENSZ tagságának több, mint fele kis állam. Örök kérdés általánosságban a nemzetközi és különösen a multilaterális kapcsolatokban, hogy milyen érdekérvényesítő képessége és fóruma lehet a kis államoknak?

Tovább a bejegyzésre.

Páneurópai civil szervezetek szuperpozícióban

2022.02.02. Dr. Petri Bernadett

Az Európai Parlament februári plenáris ülésén vitázik, majd szavaz a határokon átnyúló európai szövetségek és nonprofit szervezetek alapvető szabályairól szóló jelentéstervezetről. Jelentéstevője a német zöldpárti Szergej Lagodinsky, ugyanaz a politikus, akinek jelentése alapján a Parlament néhány hónappal ezelőtt beperelte a Bizottságot amiatt, hogy az késlekedik a jogállamisági kondicionalitás rendelet alkalmazásával, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A kezdeményezést a jelentéstevő saját bevallása szerint a magyar civiltörvény, illetve egészen pontosan az Európai Bíróság arra vonatkozó, 2020. június 18.-i ítélete ihlette. Lagodinsky megállapítása szerint a határokon átnyúló tevékenységet folytató NGO-k védelmére nézve nem áll rendelkezésre jelenleg megfelelő uniós jogi keretszabályozás, a helyzet kezelésére pedig két, igencsak ambiciózus jogalkotási javaslattal állt elő.

Tovább a bejegyzésre.

Jogállamisági elvárások és átláthatóság – az európai pártcsaládok működésének reformja

2021.11.23. dr. Petri Bernadett

Novemberi brüsszeli plenáris ülésén szavazott az Európai Parlament az európai politikai pártok és alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló jelentéséről. A jelentés új, a Bizottságnak címzett javaslatokat tartalmaz az európai pártok működésének feltételeiről. Az átláthatóság növelése mellett ahhoz a feltételhez kötné az európai pártcsaládok finanszírozását, hogy azok tagpártjai tiszteletben tartják a jogállamisági feltételrendszert. Tizenkét nappal a szavazás után, vagyis a mai napon az Európai Bizottság egy demokrácia csomagot terjeszt elő, amelynek az európai pártok szabályozásának reformja is részét képezi.

Tovább az elemzésre.

Ellentmondásos rendelettel vonná el Brüsszel az uniós forrásokat

2021.11.16. Gát Ákos Bence

Brüsszeli híresztelések szerint az Európai Bizottság a napokban küldhet levelet egyes tagállamoknak az uniós források felhasználásával kapcsolatban. Egy olyan rendelet alkalmazásának kapujában állunk, amely súlyos jogi ellentmondásokat hordoz.

Tovább az elemzésre.

Politikai csörtéből intézményközi harc: mulasztási per indulhat a Bizottság ellen jogállamiság-ügyben

2021.10.19. Dr. Petri Bernadett

Az Európai Bíróság előtt mérkőzik meg egymással az Európai Parlament és a Bizottság a Parlament jogi ügyekért felelős szakbizottságának (JURI) múlt csütörtöki döntése alapján. A zárt ülésen a JURI bizottság tagjai nagy többséggel amellett határoztak, hogy a Parlament indítson mulasztási pert (EUMSZ 265. cikk) a Bizottsággal szemben. A per tárgya, hogy a Bizottság mindezidáig nem alkalmazta azt a jogállamisági kondicionalitás rendelet szerinti eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, amely végül az uniós források felfüggesztését is jelentheti a két tagállam számára. Ha a Bizottság november 2.-ig intézkedik, elkerülheti a pert. A mechanizmus aktiválása, bár nem szerepel a hivatalos napirenden, az e héten sorra kerülő uniós csúcson is szóba kerül.

Tovább az elemzésre.

Parlament kontra Bizottság - perben álló EU intézmények a jogállamiság nevében

2021.09.03. dr. Petri Bernadett

Mulasztási perrel fenyegeti az Európai Parlament a Bizottságot, amiért az nem alkalmazza azonnali hatállyal a jogállamisági kondicionalitás rendeletet Magyarország és Lengyelország ellen és nem vonja meg hozzáférésüket az uniós forrásokhoz. A Bizottság érvelése szerint jelenleg nincs helye intézkedésnek a rendelet alapján, mivel a két tagállam az Európai Bíróság előtt támadta meg a kondicionalitás rendeletet. A tavaly decemberi európai csúcson született politikai egyezség alapján addig nem alkalmazható a rendelet, míg a Bíróság nem dönti el, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal a közösségi forrásokhoz való hozzáférés jogállamisági feltételekhez kötése. Míg az EP eredeti szándékaival ellentétben végül nem támadta meg a csúcson született politikai megállapodást, most esély van rá, hogy mulasztási pert indít a Bizottsággal szemben, amiért az, az EP érvei szerint, annak ellenére nem vonja meg a forrásokat Magyarországtól és Lengyelországtól, hogy annak minden feltétele fennáll. Négy héttel a szövetségi választások előtt a perindításról szóló döntés a német belpolitikára is kihatással lehet.

Tovább az elemzésre.

Az Európai Bíróság szerepvállalása az uniós jogállamiság-politikában

2021.05.11. - Gát Ákos Bence

Az Európai Unió Bírósága kezdetekben nem vett részt aktívan az uniós jogállamiság-politika építésében, az utóbbi években azonban ez látványosan megváltozott. Sorra születnek a tagállami bírói függetlenségre vonatkozó ítéletek, melyeken keresztül az uniós bírók is síkra szállnak a jogállamisági vitában.

Tovább a bejegyzésre.

Vajúdtak a hegyek és egeret szültek – az uniós lobbi átláthatóvá tételének újabb felvonása

2021-05-03 – Dr. Tárnok Balázs

Az Európai Parlament plenáris ülése 2021. április 27-én elfogadta a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodást. A dokumentum a Tanács formális megerősítése után várhatóan nyár elején lép hatályba. A mostani megállapodás nóvuma, hogy a rendszerből immár az uniós intézmények is kötelező jelleggel kiveszik a részüket, valamint egyes lobbitevékenységek csak regisztrációt követően lesznek végezhetőek. A megállapodás gyakorlati érvényesülése ugyanakkor számos kérdést felvet.

Tovább a bejegyzésre.

Jogellenes próbálkozás Magyarország és Lengyelország megbüntetésére

2021-03-09 - Gát Ákos Bence

Kijátszanák az uniós alapszerződéseket, hogy Magyarországot és Lengyelországot könnyebben meg lehessen büntetni a jogállamisági eljárásokban – derült ki egy közelmúltbeli online konferencián. A két országot az ellenük folyó eljárások összevonásával, jogellenesen fosztanák meg szavazatai joguktól.

Tovább a bejegyzésre.

Az EU Alapjogi Chartája – a kiforgatott instrumentum?

2021-02-09 - Gát Ákos Bence

Az Unió Alapjogi Chartája eredetileg nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben követelt alapjogi garanciákat. Ezen változtatna az uniós politikai fősodor, amely a Chartát is a tagállamok számonkérésére használná.

Tovább a bejegyzésre.

Az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést

2021-01-15 - Dr. Tárnok Balázs

Az Európai Bizottság 2021. január 15-én tette közzé a Minority SafePack nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéssel kapcsolatos közleményét. A brüsszeli testület teljes egészében elutasította javaslatcsomagot, annak kilenc eleme közül egyik vonatkozásában sem indítja meg az uniós jogalkotási eljárást. Ezzel a döntéssel a Bizottság nem csupán a Minority SafePack-et aláírásukkal támogató több mint 1,1 millió polgár akaratát hagyta figyelmen kívül, ezzel az út szélén hagyva mintegy 50 millió, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó polgárát, de az unió demokráciáját is aláásta a részvételi demokrácia eszközének teljes eljelentéktelenítésével, mélyítve és szélesítve az uniós polgárok és az EU brüsszeli bürokrata vezetése között tátongó szakadékot.

Tovább a bejegyzésre.

Az Európai Unió 2020-ban VIII. – A jogállamiság-politika előretörése

2021-01-06 - Gát Ákos Bence

A koronavírus-járvány sem hozott szünetet a jogállamiság körül kialakult európai politikai küzdelemben 2020-ban, sőt, a jogállamiság témája még inkább előtérbe került. A jogállamiság stratégiai szerepet játszott az MFF-ről és a helyreállítási alapról folytatott költségvetési tárgyalásokban is, míg a Bizottság elkészítette első jelentését, amelyben minden uniós tagállamban megvizsgálta a jogállamiság helyzetét.

Tovább a bejegyzésre.

Közérdek vagy önérdek? - Az Európai Parlament választási reformról szóló javaslata

2020-12-03 - Kalas Vivien

Az Európai Parlament november végén tett javaslatot arra vonatkozóan, miképpen lehetne demokratikusabbá tenni az Uniót, valamint, hogy hogyan lenne növelhető a polgárok európai parlamenti választáson való részvétele. Az erre irányuló intézkedések azonban legfőképpen az intézmény szerepének erősödését eredményeznék.

Tovább a bejegyzésre.

Beszéd az Európai Unió állapotáról

2020-09-16 - Dr. Navracsics Tibor

Ursula von der Leyen első beszédét mondja ma az Európai Unió állapotáról. Az EU helyzetéről és a jövőre vonatkozó tervekről szóló beszéd hagyományának megteremtésének célja az EU demokratikus legitimációjának erősítése volt.

Tovább az elemzésre.

Egyelőre mégsem bomlik a szlovák kormány

2020-07-08 - dr. Tárnok Balázs

Az új szlovák kormány alig több, mint három hónapja lépett hivatalba, máris komoly veszélybe került a koalíció egysége. A szlovák parlament kedden szavazott arról, hogy maradhat-e tisztségében a plágiumbotrányba keveredő házelnök, Boris Kollár, aki egyben a kormányzó Sme Rodina (Család vagyunk) párt elnöke is. A Nemzeti Tanács keddi ülésére Kollár maga kezdeményezte a bizalmi szavazást, előrebocsátva, hogy annak sikertelensége esetén pártja kilép a kormánykoalícióból. Kollár marad a parlament elnöke, azonban súlyos problémák mutatkoznak az új szlovák kormány stabilitását és jövőbeli kilátásait illetően.

Tovább az elemzésre.

EYE 2020 – az Európai Ifjúsági Rendezvény és a részvételi demokrácia

2020-05-29 - Pató Viktória Lilla

Az Európai Ifjúsági Rendezvény 2020-as kiadása, Strasbourg helyett az online térbe helyezte át programjait. Vajon az Európai Parlament 2014-ben elindított, kétévente összehívott ifjúsági egyeztető fóruma növeli a tagállamok fiataljainak európai integrációba vetett bizalmát? A fiatalok aktuális uniós kérdésekre adott reflexiói eljutnak a döntéshozókig, és valóban hallathatják hangjukat a Parlamentben?

Tovább az elemzésre.

A koronavírus hatása az európai polgári kezdeményezésekre – kitolja a Bizottság a határidőket?

 2020-04-28 - dr. Tárnok Balázs

A koronavírus nemcsak mindennapjainkat, de az európai politikai és jogi folyamatok egy részét is teljesen felforgatta. A rendkívüli helyzet a két magyar kötődésű, a nemzeti kisebbségek jog- és érdekvédelmére irányuló európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack és nemzeti régiókról védelméről szóló kezdeményezéseket is jelentős mértékben érinti. Előbbi jelenleg az uniós intézmények előtti eljárás, utóbbi pedig az aláírásgyűjtési szakaszában tart. A Bizottság még nem hozta meg a koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzetre reagáló döntéseit, jelen elemzés e döntések prognosztizálására tesz kísérletet.

Tovább az elemzésre.

Münchhausen báró a mocsárban – Az Európai Parlament áprilisi távolsági plenáris ülése a koronavírus elleni küzdelemről

16-04-2020 - dr. Petri Bernadett

Mint ismeretes, Münchhausen báró az egyik kalandja során lovával mocsaras vidékre érkezett, ahol a ló süllyedni kezdett a mocsárban. A báró, aki nemcsak briliáns elme és mindenre elszánt hős volt, de hatalmas izomerővel is rendelkezett, nem tétlenkedett: erősen megragadta a tarkójánál saját haját, és annál fogva kirántotta önmagát a mocsárból, sőt, lábai közé szorítva még hűséges lovát is kimenekítette a bajból.

Képes-e arra az Európai Parlament, hogy maga is így tegyen és megteremtse saját működésének jogi feltételeit, vagy éppen ebben a kritikus helyzetben sodorja veszélybe saját legitimitását, hitelességét és döntéseinek érvényességét?

Tovább az elemzésre.

Az Európai Unió és a jogállamiság: az elmúlt évtized trendje

2020-03-30 - Gát Ákos Bence

Az Európai Unió intézményei az elmúlt évtizedben módszeresen építették ki a tagállamok fölötti általános uniós politikai kontrollt elősegítő jogállamiság-politikát. Az alábbi elemzés logikus sorrendbe helyezi a főbb mérföldköveket és röviden vizsgálja a kialakult trendet.

Az első jogállamiság ellenőrző jelentést 2020-ban teszi közzé a Bizottság, de az idei év nem csak ebből a szempontból tartogat érdekes kérdéseket a jogállamiság-politika tekintetében. Jelenleg is zajlanak az Európai Unió többéves költségvetéséhez kapcsolódó tárgyalások, s vannak arra irányuló törekvések, hogy a jogállamiság kérdését összekapcsolják az európai uniós költségvetési forrásokkal, azaz hogy a jogállamiság sérelmére hivatkozva egyes tagállamoktól uniós forrásokat vonhassanak meg. A Bizottság még 2018. május 2-án tett javaslatot az úgynevezett „jogállamisági kondicionalitás” bevezetésére. A pénzügyi szankciós elem kétség kívül még hiányzik abból az elmúlt évtizedben kialakított intézkedéscsomagból, amelyet 2013-ban a fentebb említett négy külügyminiszter levele előirányzott. Kérdés azonban, hogy a költségvetési tárgyalássorozatban, amelyben minden tagállam befizető, és minden tagállam vétójoggal rendelkezik, sikerülhet-e bármilyen pénzügyi szankciós mechanizmust összekötni egy, az elmúlt évtized tapasztalatai alapján láthatóan politikai szempontokat követő, jogilag kiszámíthatatlan uniós jogállamiság-politikával.

Az elmúlt évtized trendje világos, a jogállamiságra hivatkozva egyre inkább nőtt az uniós intézmények tagállamok feletti kontrollját lehetővé tevő uniós eszköztár. De vajon meddig folytatódhat a trend? Létezik-e olyan jogi, politikai, lélektani határ, amelyet az Európai Unió nem léphet át?

Az elemzés letölthető PDF formátumban.

Demokrácia és járvány

2020-03-28 - Dr. Navracsics Tibor

Nyersen fogalmazva, minél központosítottabb egy állam, annál hatékonyabban tud szembeszállni a koronavírus-járvánnyal. Minél kevesebbet kell foglalkozni az emberi jogi dilemmákkal, minél kevésbé kell tekintettel lenni az emberi méltóságot és a közösségi részvételhez fűződő jogokat biztosító garanciákra, annál gyorsabban és összeszedettebben tud szembeszállni a vírussal. Minél egyszerűbb a területi hatalommegosztás szerkezete, annál hatékonyabb a kormányzati szervek cselekvése.

Mindez persze fordítva is igaz. Minél bonyolultabb és decentralizáltabb egy politikai rendszer, minél több demokratikus eljárás és felhatalmazási kényszer köti meg a hatalmon lévők kezét, annál lassabban és nehézkesebben tud reagálni egy állam. Ezek alapján tehát felállítható az összefüggés: minél kevésbé demokratikus és összetett egy állam, annál hatékonyabban reagál a járványra. Azaz, annál nagyobb biztonsággal meg tudja védeni a polgárait.

Mindebből akkor az következik, hogy a centralizált, nem demokratikus rendszerek hatékonyabbak a polgáraik megvédésében? Zavarbaejtő kérdés, amire nem egyszerű hitelesen válaszolni. Miközben ugyanis a hétköznapi logika igenlő választ sugall erre a kérdésre, a helyzet az, hogy az ilyen jellegű válságokba a nem demokratikus rendszerek sokkal gyakrabban buknak bele, mint a demokratikus rendszerek.

Az elemzés letölthető PDF formátumban.

Konferencia Európa jövőjéről: ma még több a kérdés, mint a válasz

2020-03-13 - Kalas Vivien

Régóta érik bírálatok az Európai Uniót a demokratikus legitimáció hiánya miatt. Ezen kíván majd enyhíteni az Európa jövőjéről szóló konferencia, melynek megrendezésére Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke tett ígéretet. Az előkészületek folyamán azonban máris kirajzolódni látszanak az érdekellentétek, és a polgároknak szánt szerep sem egyértelmű.

Tovább a bejegyzésre