Szomszédság és bővítéspolitika

A bővítéspolitika mint külpolitikai eszköz

2022.03.07. Miszlivetz Áron James

Ukrajna katonai lerohanásával újra előtérbe került a bővítéspolitika, az uniós tagság kérdése. Az elmúlt hetek háborús konfliktusról szóló hírei mellett komoly viták tárgyává vált, hogy Ukrajna majd nem később Grúzia is benyújtotta az Európai Unióhoz való csatlakozás kérelmét. Kérdés, hogy a fejlemények tekintetében milyen hozzáadott értékkel bír a Keleti Partnerség, mint külpolitikai eszköz, s a bizonytalan folyamatok közepette nem válik-e a körülmények áldozatává?

Tovább a bejegyzésre.

Egység a sokféleségben – Erő a sokféleségben?

2021.10.29. Tóth Bettina és Miszlivetz Áron James

Az Európai Unió mélyítés és bővítés kérdésköre mindig is megosztotta a tagállamokat, ugyanis mindig azt a területet támogatták, amely stratégiai érdekük középpontjában állt. Az európai védelmi együttműködés ötlete nem újkeletű, már az 1950-es években elültették magjait a René Pleven, egykori francia miniszterelnök nevét viselő Pleven-tervben, amelyben egy közel 100 ezer fős, NATO keretein belül működő, vegyes nemzetiségű, nemzetek feletti európai hadsereg felállítását irányozták elő. Egy ilyen magasfokú integrációra és finanszírozásra azonban a tagállamok nem mutattak hajlandóságot. Az évek során a védelem területe mindig is a felszínen mozgott, azonban áttörést csak az 1998-as saint-malói közös brit és francia nyilatkozat hozta el, amelyet követően a reformok támogatása mellett kötelezte el magát Németország is. A nagyhatalmi ösztönzések nélkül nem juthattunk volna el napjaink európai uniós védelmi törekvéseihez, amely mára már lényegében túlmutat egy célkitűzésen, ugyanis az Európai Védelmi Alap 2017. évi életre hívásával megvalósítható a régóta áhított európai stratégiai autonómia.

Tovább az elemzésre.

Szerbia és az Európai Unió a táguló nyugat-balkáni térségben

2021.07.14. - Felde András Bence és Miszlivetz Áron James

Szerbia az Európai Unió Nyugat-Balkán régió felé tett nyilatkozatai és gyakorlati lépései, továbbá Horvátország taggá válása után valós alternatívaként számol a gazdasági integrációhoz való csatlakozással, ugyanakkor a kezdeti lelkesedés egyre inkább mérsékelt jelleget ölt. Az Európai Unió a 2000-es évek óta nagy hangsúlyt fektetett a nyugat-balkáni országokkal való kapcsolatok építésére, mindazonáltal - többek között a különböző válságokra történő reagálás eredményeképpen - nem tud kézzel fogható eredményeket felmutatni az európai perspektíva megerősítésén túl, amely politikai diskurzusváltozásokat követelt meg.

Tovább az elemzésre.

EU-Ukrajna társulási megállapodás: a fejlődés csupán nézőpont kérdése

2021.02.18. – Varga Csilla

Az Európai Parlament február 11-én fogadta el az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló jelentést (Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról, 2019/2202(INI)). A 2017. szeptember 1-jén megkezdett társulási megállapodás alapját a szabadkereskedelmi térség kialakítása jelenti, illetve a gazdasági kapcsolatok megerősítésén túl elősegíti a politikai kapcsolatok elmélyítését és az EU és Ukrajna közötti közös értékek tiszteletét is.

Tovább az elemzésre.

Zágrábtól Zágrábig:

Csúcson a Nyugat-Balkán?

2020-05-07 - Miszlivetz Áron James

Két évtizeddel az első zágrábi csúcs után, május 6-án az EU és tagállamai precedens nélküli virtuális Nyugat-Balkán csúcsot szerveztek Zágrábban. A főszervező horvát elnökség komoly reményekkel telve, előremutató politikai üzenetként értékelte a találkozó megtartását a jelenlegi pandémiás helyzetben. Charles Michel az Európai Tanács elnöke, Várhelyi Olivér bővítési biztos, Von der Leyen a Bizottság elnöke, Andrej Plenković horvát miniszterelnök, valamint a nyugat-balkáni országok vezetői eltökélt szándékkal nyilatkoztak már órákkal a hivatalos csúcs előtt, amely hazánkat tekintve is kedvező eredményekkel bír.

Tovább az elemzésre.