Szomszédság és bővítéspolitika

Egység a sokféleségben – Erő a sokféleségben?

2021.10.29. Tóth Bettina és Miszlivetz Áron James

Az Európai Unió mélyítés és bővítés kérdésköre mindig is megosztotta a tagállamokat, ugyanis mindig azt a területet támogatták, amely stratégiai érdekük középpontjában állt. Az európai védelmi együttműködés ötlete nem újkeletű, már az 1950-es években elültették magjait a René Pleven, egykori francia miniszterelnök nevét viselő Pleven-tervben, amelyben egy közel 100 ezer fős, NATO keretein belül működő, vegyes nemzetiségű, nemzetek feletti európai hadsereg felállítását irányozták elő. Egy ilyen magasfokú integrációra és finanszírozásra azonban a tagállamok nem mutattak hajlandóságot. Az évek során a védelem területe mindig is a felszínen mozgott, azonban áttörést csak az 1998-as saint-malói közös brit és francia nyilatkozat hozta el, amelyet követően a reformok támogatása mellett kötelezte el magát Németország is. A nagyhatalmi ösztönzések nélkül nem juthattunk volna el napjaink európai uniós védelmi törekvéseihez, amely mára már lényegében túlmutat egy célkitűzésen, ugyanis az Európai Védelmi Alap 2017. évi életre hívásával megvalósítható a régóta áhított európai stratégiai autonómia.

Tovább az elemzésre.

Szerbia és az Európai Unió a táguló nyugat-balkáni térségben

2021.07.14. - Felde András Bence és Miszlivetz Áron James

Szerbia az Európai Unió Nyugat-Balkán régió felé tett nyilatkozatai és gyakorlati lépései, továbbá Horvátország taggá válása után valós alternatívaként számol a gazdasági integrációhoz való csatlakozással, ugyanakkor a kezdeti lelkesedés egyre inkább mérsékelt jelleget ölt. Az Európai Unió a 2000-es évek óta nagy hangsúlyt fektetett a nyugat-balkáni országokkal való kapcsolatok építésére, mindazonáltal - többek között a különböző válságokra történő reagálás eredményeképpen - nem tud kézzel fogható eredményeket felmutatni az európai perspektíva megerősítésén túl, amely politikai diskurzusváltozásokat követelt meg.

Tovább az elemzésre.

EU-Ukrajna társulási megállapodás: a fejlődés csupán nézőpont kérdése

2021.02.18. – Varga Csilla

Az Európai Parlament február 11-én fogadta el az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló jelentést (Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról, 2019/2202(INI)). A 2017. szeptember 1-jén megkezdett társulási megállapodás alapját a szabadkereskedelmi térség kialakítása jelenti, illetve a gazdasági kapcsolatok megerősítésén túl elősegíti a politikai kapcsolatok elmélyítését és az EU és Ukrajna közötti közös értékek tiszteletét is.

Tovább az elemzésre.

Zágrábtól Zágrábig:

Csúcson a Nyugat-Balkán?

2020-05-07 - Miszlivetz Áron James

Két évtizeddel az első zágrábi csúcs után, május 6-án az EU és tagállamai precedens nélküli virtuális Nyugat-Balkán csúcsot szerveztek Zágrábban. A főszervező horvát elnökség komoly reményekkel telve, előremutató politikai üzenetként értékelte a találkozó megtartását a jelenlegi pandémiás helyzetben. Charles Michel az Európai Tanács elnöke, Várhelyi Olivér bővítési biztos, Von der Leyen a Bizottság elnöke, Andrej Plenković horvát miniszterelnök, valamint a nyugat-balkáni országok vezetői eltökélt szándékkal nyilatkoztak már órákkal a hivatalos csúcs előtt, amely hazánkat tekintve is kedvező eredményekkel bír.

Tovább az elemzésre.