dr. Petri Bernadett

Polexit vagy rutindöntés – a lengyel alkotmánybíróság ítélete az uniós alapszerződésről

2021.10.12. Dr. Petri Bernadett

A lengyel alkotmánybíróság múlt hét csütörtöki döntésében az Európai Unió szerződéseinek egyes cikkeit alkotmányellenesnek nyilvánította. A testület Mateusz Morawiecki miniszterelnök kezdeményezésére határozott a kérdésben, miután az Európai Bíróság idén júliusi ítéletében úgy foglalt állást, hogy a lengyel bírósági reformok elrendelésével Lengyelország megsértette az uniós jogot, egészen pontosan az Európai Unióról szóló szerződést. A lengyel döntés az unióból való kilépést készíti elő és megkérdőjelezi az európai integráció egyik alapelvét, amely szerint az uniós jog elsőrendű – olvashatjuk a sajtóban. De valóban ez-e az ítélet jelentése? Egyáltalán mennyiben jelent kirívó példát a lengyel Alkotmánybíróság ítélete az EU-s joggal kapcsolatos európai alkotmánybírósági gyakorlatban, és milyen következményekkel számolhatunk a döntés kapcsán?

Tovább a bejegyzésre.

Vállalati etika járványhelyzetben – felelős vállalatirányítási előírások az uniós jogalkotásban

2021-02-24 - dr. Petri Bernadett

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility – CSR) vagyis a felelős vállalatirányítás egy olyan vállalatirányítási mód, melynek lényege, hogy a társaságok beépítik az etikai, emberi jog, társadalmi és környezeti szempontokat tevékenységükbe és partnereikkel való kapcsolatukba.

Tovább a bejegyzésre.

Az Európai Unió 2020-ban V. – Az Európai Parlament

2020-12-30 - dr. Petri Bernadett

Az Európai Parlament már 2019 óta azzal a kihívással küzd, hogy elsősorban a politikai erővonalak közötti arányoknak az európai választásokat követő változására tekintettel nem tudja betölteni azt a szerepet, amit 2014 és 2019 között kialakított önmaga számára. Hitelességének visszanyerésében a Brexit folyamat kapcsán önmagára vállalt szerepének betöltése jelentett volna új esélyt, azonban a koronavírus helyzet és az idei év egyéb politikai prioritásai a kezdeti előkelő helyről hátrább szorították a Brexit témakörét. Az Európai Parlament így jogalkotási hatáskörének kiterjesztését próbálja keresztülvinni az intézményközi kapcsolatokban, eközben azonban saját működésének jogszerűségét 2020 márciusa óta képtelen megnyugtató módon rendezni. A kérdés látszólagos technikai jellege ténylegesen többet rejt magában, hiszen az eljárási jogszabálysértés következménye a megsemmisítési kereset lehet az Európai Bíróság előtt. Hogy milyen lépésekkel kell számolnia az Európai Parlamentnek amiért Eljárási Szabályzatát egy formális logikai hiba mentén, ugyanazzal a kifogásolható eljárással módosította, amit módosítani éppen kifogásolhatósága miatt vált szükségessé, már csak jövőre derül ki...

Tovább a bejegyzésre.

Időközi alelnökválasztás az Európai Parlamentben és a d’Hondt rendszer aktualitásai

2020-10-22 - dr. Petri Bernadett

Az Európai Néppárt október 21.-i frakcióülésén, a leadható 187-ből összesen 116 szavazattal, Roberta Metsola máltai képviselőt választotta a képviselőcsoport hivatalos jelöltjévé az Európai Parlament alelnöki pozíciójára. Az alelnöki szék arra tekintettel üresedett meg, hogy Mairead McGuiness ír néppárti képviselőt, az Európai Parlament korábbi alelnökét, az ír kormány Phil Hogan távozó biztos tisztségére jelölte, az Európai Parlament pedig az összeférhetetlenségi vizsgálatot és meghallgatást követően kinevezését jóváhagyta az október első hetében sorra került plenáris ülésen. Az így megürült alelnöki székre az Európai Néppárt képviselőcsoportján belül ketten is pályáztak: az ír Sean Kelly és a győztes jelölt, Roberta Metsola. Sean Kelly elsősorban azzal érvelt jelöltségének leadásakor, hogy álláspontja szerint az alelnöki hely McGuiness távozását követően is, változatlanul az ír delegációnak jár. Az Európai Néppárt vezetése és képviselői azonban nem így látták a helyzetet.

Tovább a bejegyzésre.

Ockham borotvája a Jogi Bizottságban – az új biztosjelöltek összeférhetetlenségi vizsgálata

2020-09-29 - dr. Petri Bernadett

Gyors győzelmet aratott Mairead McGuiness új és Valdis Dombrovskis régi-új uniós biztosjelölt a Jogi Bizottságban múlt csütörtökön sorra került összeférhetetlenségi vizsgálat során. Az alig húsz perces ülés mentes volta politikai csatározásoktól.

Tovább a bejegyzésre.

Brüsszeli plenáris és francia kárigények, avagy Strasbourgban járt az ősz

2020-09-18 - dr. Petri Bernadett

Múlt hét csütörtökön, 2020. szeptember 10-én tárgyalta volna az Európai Parlament Elnöksége, hogy a Parlament szeptemberi plenáris ülését, a hat hónapos megszakítást követően ismét Strasbourgban rendezzék-e meg. Március óta ugyanis a koronavírus járványhelyzetre tekintettel a Parlament távolsági üzemmódban működik, a plenáris ülést Brüsszelben rendezik, amelyen a képviselők többsége online vesz részt és emailben szavaz. David-Maria Sassoli, az Európai Parlament elnöke azonban végül még a csütörtöki ülést megelőzően, szeptember 8-án eloszlatta a kétségeket, és arról döntött, hogy a Parlament szeptemberben sem utazik Strasbourgba.

Tovább a tanulmányra.

Okos Hans a számoló ló, avagy az Európai Bizottság esete a digitális politikával

2020-07-14 - dr. Petri Bernadett

Az Európai Bizottság várhatóan 2020 végén terjeszti elő a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagot. A javaslat előzetes hatásvizsgálatának keretében néhány héttel ezelőtt nyilvános konzultáció indult. Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament Jogi Bizottsága és Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága saját kezdeményezésű jelentést készít a témakörben, amelyben várakozásaikat fejezik ki a Bizottság javaslatával kapcsolatosan. A digitális szolgáltatások reformjának keretében a Bizottság a húsz éve hatályban lévő e-kereskedelmi irányelvet is módosítani szándékozza és rendeleti formában kívánja szabályozni az online platformok felelősségét, amely az interneten közzétett jogellenes tartalmak miatt áll fenn. Az Igazságügyi Minsztérium keretei között működő Digitális Szabadság Munkacsoport eközben egy ún. “Fehér Könyvet” mutatott be, annak érdekében, hogy a virtuális térben tapasztalható jogalkalmazási nehézségekre, többek között az online platformoknak a véleménnyilvánítás szabadságát és a magánszféra védelmét sértő intézkedéseire hívja fel a figyelmet. Miközben azt latolgatjuk, hogy a Bizottság képes lesz-e felmérni, hogy milyen javaslatot várnak el tőle a tagállamok a digitális szolgáltatások jogi keretének megújítása terén, azt is megtudhatjuk, hogy Wilhelm von Osten gimnáziumi matematikatanár Hans nevű lova valóban megtanult-e számolni.

Tovább a tanulmányra.

Luxemburg kontra Strasbourg – jogértelmezési bizonytalanságok a tranzitzóna vitában

2020-06-18 - dr. Petri bernadett

Május közepén döntött az Európai Unió Bírósága a magyar menekültügyi eljárással és tranzitzónával kapcsolatos kérdésekben és megállapította, hogy a tranzitzónában való tartózkodás őrizetnek minősül, amelyre az uniós jog eljárási garanciái vonatkoznak.

Tovább a tanulmányra.

 Érzékcsalódás vagy integrációra mért ütés-

miről is szól tulajdonképpen a Német Szövetségi Alkotmánybíróság döntése?

2020-05-12 - dr. Petri Bernadett

A Német Szövetségi Alkotmánybíróság 2020. május 5-i döntésében kimondta, hogy az Európai Bíróság korábbi, az Európai Központi Bank gazdaságélénkítő programjával kapcsolatos döntése ultra vires, tehát Németországban nem alkalmazandó. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint az Európai Bíróság jogértelmezése önkényes és átlépte hatáskörét. Az alkotmánybíróság tehát döntésében megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét. A helyzet egyébként a Központi Bank részéről orvosolható, ennek ellenére az Európai Bíróság már kötelességszegési eljárást emleget.

A német alkotmány felsőbbsége az uniós joghoz képest régóta ismert tényező az EU integrációban. A német Alkotmánybíróság emiatt mindig is hadilábon állt az uniós jog elsőbbségének elvével kapcsolatban. Más döntések is születtek már az uniós tagállamokban, melyek megkérdőjelezték az uniós jog elsőbbségét. Miről van hát szó itt tulajdonképpen? Az torzítja az uniós döntéshozók érzékelését, hogy Németországból hallják az unióval kapcsolatos alkotmányossági kritikákat, vagy a döntés valóban maga alá temetheti az integráció fokozására irányuló törekvéseket?

Tovább a tanulmányra.

Képviselői immunitás az Európai Parlamentben -

A mentelmi jog alkalmazásának aktualitásai

22-03-2020 - dr. Petri Bernadett

Mentelmi jogukra tekintettel képviselői feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az európai parlamenti képviselők ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá. A mentelmi jog nemcsak büntethetőségi akadály, de egyben elvi értelemben azt is célozza, hogy az Európai Parlament függetlenül működhessen, garantálva egyúttal annak feddhetetlenségét és működőképességét, továbbá a képviseleti demokrácia elvének sérthetetlenségét. A szabályok alkalmazásának gyakorlatával kapcsolatban megállapítható, hogy a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére elsősorban közlekedési bűncselekmények és szabálysértések kapcsán kerül sor. Az egyéb esetek elsősorban uniós költségvetési visszaélésekkel kapcsolatosak (mint pl. Jean-Marie Le Pen esetében). Az Európai Parlament Jogi Szakbizottságának legutóbbi döntése ismét rávilágít arra, hogy a véleménynyilvánítás vonatkozásában fennálló mentelmi jog általában szinte abszolút védelmet jelent a képviselők számára. A Guy Verhofstadt mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelmet szakbizottsági szakaszban elutasították, a döntés plenáris szavazására a márciusi strasbourgi ülésen került volna sor – a koronavírus járványra tekintettel ezt az ülést későbbi időpontra halasztották. A véleménynyilvánítás tekintetében fennálló mentelmi jogi gyakorlat alól előfordulnak kivételek, amelyek esetén a politikai motiváció – vagy a parlamenti “cordon sanitaire" nem kizárható tényező. A fumus persecutionis fontos garanciát jelent, azonban némileg szintén a kevésbé tárgyilagos megoldások felé terelheti az európai parlamenti gyakorlatot.

Tovább a tanulmányra.