Néppárti Közgyűlés: marad a Fidesz felfüggesztése

Az Európai Néppárt legutóbbi Politikai Közgyűlésén bár sok kérdést érintettek, a magyar kormánypárt tagságáról továbbra sincsen döntés.

Az Európai Néppárt (EPP) szeptember 28-án, vagyis tegnap tartotta soron következő Politikai Közgyűlését. A kereszténydemokrata politikusok e szervezet keretén belül tárgyalnak és döntenek a politikai kérdésekről, legyen szó akár európai parlamenti, akár más ügyekről. A pandémia következtében a több száz fő részvételével rendezett Közgyűlést ez alkalommal online bonyolították le. Az ülésen olyan témákat érintettek a politikusok, mint a napjainkat meghatározó koronavírus-járvány, az új migrációs paktum és az EU Kínával való kapcsolata.

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke beszédében elismerte, hogy a pandémia mindenki számára nehéz időszakot teremtett, amely nehéz döntéseket kíván meg a politikai vezetőktől, ám keresztényként mindeközben nem szabad elfeledkezni a szolidaritás és az empátia fontosságáról. Ezzel összefüggésben az EPP, egyik tegnap elfogadott állásfoglalásában amellett érvelt, hogy a társadalmi és gazdasági újjáépítés folyamatában az Európai Unió határozott szerepvállalása szükséges, mert a tagállamok önmagukban nem képesek kezelni a kialakult helyzetet. Mindehhez fontos lépés a többéves pénzügyi keretterv és az újjáépítési csomag minél hamarabbi elfogadása, ez azonban éppen az Európai Parlament tiltakozása miatt került veszélybe. A kontinensen tapasztalható demográfiai változásokra reflektálva a Néppárt az idősebb generációk védelmét, így a szociális és egészségügyi rendszerek fejlesztését szorgalmazta.

Üdvözölték az Európai Bizottság által bemutatott, új migrációs paktumról szóló javaslatot, amellyel kapcsolatban az EPP elsősorban a külső határok fokozott védelmét támogatja, ugyanakkor ismét csak felhívták a figyelmet az elnyomottakkal való szolidaritás fontosságára.  A néppárti politikusok a Közgyűlésen egységes véleményt alakítottak ki arról is, hogy az Európai Uniónak milyen szempontok mentén kellene a Kínához fűződő viszonyát újradefiniálnia. Határozott, párbeszéden alapuló fellépésre van szükség azon értékek védelmében – szabadságjogok, demokrácia, jogállam -, amelyek jelenleg sérülnek az ázsiai országban, azonban Kína az utóbbi időben jelentékeny nemzetközi szereplővé vált, gazdasági és katonai értelemben egyaránt, így pragmatikus együttműködésre kell törekedni vele azokon a területeken, ahol az gyümölcsöző, úgy, mint a járvány elleni védekezésben, vagy a kereskedelemben.

Azt, hogy a Fidesz pártcsaládon belüli jövője várhatóan nem szerepel majd a napirenden már hetekkel az esemény előtt tudni lehetett, és ez valóban így is történt, az ülésen nem született döntés a nagyobbik magyar kormánypárt ügyéről. Az EPP 2019 márciusában döntött úgy, hogy felfüggeszti a Fidesz tagságát, melynek értelmében a párt nem lehet jelen a Néppárt gyűlésein, nem vehet részt a döntéshozatalban és jelöltállítási joggal sem rendelkezik. Következésképpen a mostani, szeptemberi Politikai Közgyűlésen sem volt ott senki a Fidesz soraiból. A felfüggesztés hátterében az a tényező állt, hogy a néppárti politikusok egy része jogállamisági szempontból aggályosnak találta a magyarországi folyamatokat, továbbá elítélték a magyar kormány Európai Unióval kapcsolatos retorikáját is. A tavaszi döntést követően a pozitív irányú elmozdulást három, nagy tekintélynek örvendő kereszténydemokrata politikus – Wolfgang Schüssel korábbi osztrák kancellár, Herman van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke, valamint Hans-Gert Pöttering egykori európai parlamenti elnök - volt hivatott ellenőrizni és megítélni. A kis létszámú vizsgálóbizottság azonban nem bizonyult eredményesnek, jelentésükben ugyanis más-más álláspontra helyezkedtek a Fidesz tagságát illetően. Ennek következtében a 2020. februári néppárti Közgyűlésen hallgatólagosan a felfüggesztés meghosszabbítása mellett határoztak, így nem a tegnapi volt az első alkalom, hogy az EPP elodázta a végső döntést a Fidesszel kapcsolatban.

A kivárás mögött meghúzódó ok – ahogyan azt a Néppárt elnöke tegnap el is ismerte -, hogy nincsen meg a kellő többség a pártcsaládon belül a Fidesz kizárásához, ugyanis olyan meghatározó tagok vannak ellene, mint a német, olasz, francia, illetve a spanyol kereszténydemokrata szervezetek. A nagyobbik magyar kormánypárt távozásával a Néppárt egyik legsikeresebb, legtöbb mandátummal rendelkező tagját veszítené el, és megkockáztatná saját maga tovább gyengülését is. Noha továbbra is az EPP a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, a 2019-es választást követően nem csupán a bejutott képviselők számát tekintve, de a britek kiválásával 705 fősre csökkent parlamentben, arányaiban is kevesebb néppárti politikus van jelen.

Donald Tusk a koronavírus-járvány lecsengése utánra halasztotta a tagságról szóló döntést, ám az előzőek fényében egyáltalán nem mondható biztosra, hogy addig érdemi változás következik be az álláspontokban.

2020.09.29. Kalas Vivien

Kép: EPP.eu