Rendkívüli Európai Tanács ülés: gazdaság és külpolitika

Az európai uniós állam- és kormányfők október 1-jén és 2-án rendkívüli ülésen vitatták meg a legfontosabb külpolitikai és gazdasági kérdéseket. Az első napon a külkapcsolatok kerültek előtérbe, a vezetők egyeztettek a Kínával való kapcsolat jövőjéről, az azeri-örmény konfliktusban azonnali tűzszünetre és párbeszéd folytatására szólították fel a feleket, a két legjelentősebb téma pedig a fehéroroszországi helyzet, és a Földközi-tenger keleti részében kibontakozó feszültség volt.

Fehéroroszországban augusztus 9-e óta tartanak a tüntetések, melyeken a polgárok az elnökválasztással szembeni elégedetlenségüket fejezik ki, követelik a hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka távozását és új, demokratikus voksolást szeretnének. A demonstrálókkal szembeni rendőri fellépést már több európai ország vezetője elítélte, az Európai Unió pedig hivatalos álláspontja szerint sem szabadnak, sem tisztességesnek nem tartja a nyári elnökválasztást. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén már szankciók bevezetéséről is határoztak az állam- és kormányfők. Ezeknek értelmében bizonyos személyek nem léphetnek be az Unió területére, és a bankszámláikat is befagyasztják. A korlátozó intézkedésekkel sújtandó belorusz polgárok között ugyanakkor az államfő nem található meg.

A Földközi-tengerben egy újonnan felfedezett olajmező okozott konfliktust Törökország és Görögország között. A két állam viszonya már ezt megelőzően sem volt békésnek mondható, ám az elmúlt néhány hónapban a feszültség csak még tovább élesedett. A természeti erőforrásra mindkét fél igényt tart, a török kutatóhajó által végzett fúrásokat pedig nem csupán Görögország, de Ciprus is a nemzeti szuverenitása megsértéseként értelmezte. Miközben Franciaország katonai csapatokat küldött a térségbe, addig az EU részéről a kezdetektől fogva a diplomáciai úton történő megoldást szorgalmazták. Az álláspont a mostani ülésen sem változott. Noha a politikusok hangsúlyozták tagjaikkal való szolidaritásukat, gyakorlati lépéseket nem helyeztek kilátásba, sőt, elkötelezték magukat a már meglévő vámunió, és kereskedelmi szabályok továbbfejlesztése mellett.

A két esetet nem lehet teljesen külön értelmezni egymástól, a ciprusi kormány ugyanis előzetesen jelezte, hogy mindaddig nem fogja támogatni a szankciók bevezetését Fehéroroszországgal szemben, amíg az EU vezetése nem dönt hasonló eszközökről Törökországgal kapcsolatban. Végül, ahogyan látható, a múlt héten mégiscsak megszavazta Ciprus is a Fehéroroszország elleni intézkedéseket, a bánásmódbeli különbség azonban valóban felfedezhető. Ennek hátterében számos tényező húzódhat meg. Igaz, hogy Földközi-tenger térségében két uniós tagállam is érintett, Törökország ugyanakkor speciális helyzetben van. NATO-tagról lévén szó a fegyveres konfliktus elkerülése még inkább prioritást élvez, az ország elnökével, Erdogannal az EU vezetői rendszeresen egyeztetnek, míg ez Lukasenkával kapcsolatban már nem mondható el, ezen felül a bevándorlás kezelése miatt szintén érdeke az Európai Uniónak minél jobb viszont ápolni a törökökkel. 2016-ban ugyanis arról állapodtak meg a felek, hogy anyagi erőforrásokért és a csatlakozási folyamat felgyorsításáért cserébe Törökország ellátja területén a Közel-Kelet felől érkezőket. Azóta a törökök néhány alkalommal már megfenyegették az EU-t az egyezség felbontásával.

A második napon a gazdasági ügyek kerültek napirendre. Az állam- és kormányfők újfent megerősítették, hogy a koronavírus-járvány következtében a digitális átállás, a modern világhoz való alkalmazkodás még inkább sürgetővé vált, és ennek megfelelően kell az egységes piacot is megreformálni. Az ipari szektorban – így az egészségügyben szintén - csökkenteni szükséges Európa függőségét, támogatni kell az innovációt. Ezen túlmenően a vezetők tájékozódtak a német uniós elnökség és az Európai Parlament között folyó, többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások alakulásáról is.

A hétéves költségvetésről és a gazdasági újjáépítési csomagról júliusi találkozójukon állapodtak meg az uniós vezetők, mely után azonban az EP jelezte, hogy abban a formában számukra elfogadhatatlan, és, amennyiben nem lesznek módosítások, úgy meg fogják vétózni a tervezetet. Az álláspontok mindezidáig nem közeledtek, a Parlament továbbra is ragaszkodik három elvárásához: a kifizetések jogállamisági feltételekhez való kötéséhez, a saját források növeléséhez, valamint az uniós programokra szánt összeg emeléséhez.

2020.10.06. Kalas Vivien

Kép: European Council