Az Európai Parlament három legnagyobb frakciójának, és a Zöldek csoportjának vezetője nyílt levélben áll ki amellett, hogy a jövőben az uniós pénzek kifizetésénél vegyék figyelembe a jogállamisági kritériumokat. Mindez nem jó hír a jogállamiság és a kifizetések összekapcsolását nyíltan ellenző Lengyelország és Magyarország számára.
Manfred Weber, az Európai Néppárt, Iratxe García Pérez a Szocialisták és Demokraták, Dacian Colos, a Renew Europe, valamint Ska Keller és Philippe Lamberts a Zöldek frakcióvezetői nyílt levélben fordulnak a három uniós intézmény vezetőihez, valamint az európai közvéleményhez annak érdekében, hogy a jövőben az uniós kifizetéseknél vegyék figyelembe a jogállamisági kritériumokat.
A történet még a júliusi – majdnem rekordhosszúságú – Európai Tanács ülésre nyúlik vissza, amikor az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének részvételével elfogadták a 2021-27-es időszakra vonatkozó keretköltségvetést és a gazdasági újjáépítési csomagot. A megegyezésnek része volt a jogállamisági kritériumokkal kapcsolatos kompromisszumos megfogalmazás is, amivel kapcsolatban az Európai Parlament egyet nem értését fejezte ki, majd vétóval fenyegetett arra az esetre, ha nem változik az Európai Tanácson elfogadott formula.
Hamarosan az ellenérdekeltek is támadásba lendültek: Magyarország ugyancsak vétót helyezett kilátásba a jogállamisági feltételrendszer és az uniós kifizetések összekapcsolása esetén. Szavait fajsúlyosabbá tette, hogy, ha megtenné, nem először fordulna elő: 2019 novemberében egyszer már hazánk Lengyelországgal együtt megvétózta a finn elnökség erre irányuló indítványát.
Az egyre élesebb vita már a kétségkívül rendkívül feszített ütemtervet veszélyezteti. Ha a felek bármelyike él a vétóval, akkor szinte már biztos, hogy jövő év elején nem tud elindulni az új költségvetési időszak, sem pedig a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítésre sem nyílnak meg a források. Pontosan ez a rémálma a német elnökségnek, amelyik úgy látja, hogy a Tanácsban és az Európai Parlamentben folyó viták fokozatosan lassítják, legrosszabb esetben le is állítják a jogszabályalkotási folyamatot.
Magyarország ennek a helyzetnek az elkerülésére tett javaslatot, amikor Orbán Viktor miniszterelnök felvetette annak lehetőségét, hogy amennyiben a jogállamiságról szóló vita késlelteti a gazdasági csomag elfogadását, akkor azt kormányközi alapon, a tagállamok között kötött multilaterális szerződéssel hozzák létre. Noha önmagában a megoldás nem példanélküli – többek között a Schengeni Övezet is így kezdte pályáját -, a tagállamok nem valószínű, hogy most ebben a helyzetben az Európai Parlament megkerülésével keresik a kiutat.
Nyomatékot adva szavainak, az Európai Tanács októberi ülésének elején is megerősítette álláspontját az Európai Parlament elnöke, David Sassoli. Beszédében általában támogatásáról biztosította az Európai Tanács döntéseit, azonban az általa vezetett intézmény részéről fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy egyrészt az újjáépítési csomag költségeit ne az európai polgárok fizessék meg, hanem az úgynevezett saját bevételek szolgáljanak fedezetül. Másrészt pedig, hogy olyan feltételrendszer álljon rendelkezésre, ami kikényszeríti a jogállamiság tiszteletét.
A Sassoli által is képviselt álláspontot teszi a közvélemény számára is nyilvánvalóvá a most nyilvánosságra hozott nyílt levél. A négy frakció a 705 tagú Európai Parlament 498 képviselőjét foglalja magában, amely szám akkor is kétharmad közeli, ha a Fidesz és a hozzá közel álló pártok képviselőit nem számítjuk közéjük.
Most tehát az Európai Parlament alakítja a vita menetét. Az erőviszonyok és a kilátások nem túl biztatók.
2020.10.07. Dr. Navracsics Tibor
Kép: European Parliamentary Research Service Blog