December 6-án parlamenti választások lesznek Romániában, a világjárvány második hullámának kellős közepén. A választások időpontját a kormány döntötte el, bár az ország alkotmánya szerint nem volt túl nagy mozgásterük: a jelenlegi honatyák mandátumának végétől számított három hónapon belül kötelező megtartani a választásokat. Nyilván, az alkotmány nem rendelkezik arról, hogy mi történik egy világjárvány esetében.
Viszont a választók egy része (érthetően) dühös, most az embereket a saját egészségük, a munkahelyeik védelme érdekli, nem pedig a parlamenti választás. Mindenkit zavar az, hogy a kormány össze-vissza kommunikál, bezárták az összes iskolát, így az elsős gyermekek online tanulnak meg írni és olvasni, ami egy lehetetlen vállalkozás. Emellett az online oktatás azt is jelenti, hogy valamelyik szülő otthon kell maradjon a gyerekekkel, így a családoknak jelentős jövedelemkieséssel kell számolniuk.
Miről lehet ilyen körülmények között beszélni? Milyen politikai vitáról lehet szó a világjárvány közepén? Semmilyenről.
Egy téma jelent meg a köztérben a napokban, ami nem a járvánnyal kapcsolatos – a különnyugdíjak helyzete. A Mentsétek meg Romániát Szövetség honatyái bejelentették, hogy lemondanak a mandátumuk utolsó napjairól, hogy ne kapjanak különnyugdíjat. Azonban hamar kiderült, hogy ez a gesztus olcsó kampányfogás, hisz a különnyugdíjat is évekre és hónapokra számolják. Tavaly 2 milliárd eurót fordítottak a különnyugdíjakra, amelyre nyugalmazott bírók, ügyészek, diplomaták, parlamenti tisztviselők, pilóták, pénzügyőrök, bírósági jegyzők, katonák, belügyi alkalmazottak részesülnek. Az RMDSZ az összes különnyugdíj eltörlését javasolta, de ezt például a Mentsétek meg Romániát Szövetség parlamenti képviselői és szenátorai nem szavazták meg. Januárban már elfogadott a parlament egy jogszabályt a speciális nyugdíjak eltörléséről, de az elbukott az alkotmánybíróságon. Júniusban a parlament a speciális nyugdíjak progresszív megadóztatásáról döntött, de a jogszabályt megtámadta az alkotmánybíróságon az ombudsman.
A nagy román pártok (a szociáldemokrata párt és a nemzeti liberális párt) nyilvánvalóan arra játszanak, hogy alacsony legyen a részvétel, mert abban reménykednek, hogy az ő stabil szavazóik elmennek választani. Felmérések szerint a városokban alacsonyabb a szavazói kedv, ott jobban is félnek az emberek a fertőzéstől. Várhatóan az idei részvétel elmarad a 2016-os parlamenti választásokon való részvételtől.
Becslések szerint Románia állampolgárainak mintegy 20%-a, azaz 4 millió ember él külföldön, ezért kiemelten fontosak a külföldi szavazók is. Minden olyan román állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező személy szavazhat, akinek külföldön állandó vagy ideiglenes lakhelye van, és román útlevéllel vagy személyazonossági igazolvánnyal rendelkezik. Külföldön 2 napig tart a szavazás, december 5-én és 6-án lehet voksolni, a közel 750 külföldi választókerület bármelyikében.
Ami a magyar közösséget illeti, mint korábban írtuk, Erdélyben a magyar politikai szervezetek közötti megegyezés értelmében az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei az RMDSZ listáján indulnak, teljes tehát a magyar összefogás. Azonban kérdéses az, hogy mennyire fog mobilizálni az összefogás ténye. A jelenlegi helyzetre reagálva, az RMDSZ kidolgozott egy intézkedés-csomagot annak érdekében, hogy sikerrel védekezzünk a koronavírus-járvány egészségügyi hatásai és a fenyegető gazdasági katasztrófa ellen: az egészségügy, az oktatás, illetve a munkahelyek megmentése területén vannak javaslataik. Világos program ez arra, hogy egyszerre védekezzünk a fertőzés ellen és védelmezzük a munkahelyeket, legyen szó orvosról vagy tanárról, gazdáról vagy kisvállalkozóról, piaci árusról vagy fiatal informatikusról.
Magyar szemszögből az idei parlamenti választások tétje világos: legyenek a magyarok megkerülhetetlenek a román politikában. Ehhez több képviselőt és szenátort kell küldeni Bukarestbe, hogy több pénz jusson a magyar településeknek, hogy ésszerű és sürgős fejlesztések legyenek az egészségügyben és a közúti infrastruktúrában, hogy bátran lehessen használni a magyar nyelvet, és ne packázzon senki a nemzeti szimbólumaival a magyar közösségnek. Ha most nem lesz erős képviselete a magyar közösségnek a parlamentben, az elkövetkező években nem lesz újabb esély a visszatérésre.
Az erdélyi kampány mellett, számos magyarországi politikus is felhívta a figyelmet a választásokon való részvétel fontosságára: Orbán Viktor miniszterelnök, számos miniszter, Navracsics Tibor kormánybiztos, és az egyházfők is felkérték a híveket a választásokon való részvételre.
2020 november 28 - Hegedüs Csilla
Kép: RMDSZ