Az európai minimálbér bevezetése nem csak egy gazdasági és társadalmi probléma kezelése, hanem a tagállamok szuverenitását is érintő kérdés.
A hétvégén megrendezett portói szociális csúcstalálkozó egyik legfontosabb eredménye az elfogadott Portói nyilatkozat volt. Ennek központi témája az uniós társadalmi és szociális problémák közös kezelése, valamint a szociális Európa megteremtése. A konferencia célkitűzéseiről és eredményeiről bővebben itt és itt írtunk. Annak ellenére, hogy minden tagállam képviselője támogatta a nyilatkozat alapelveit, egy nagyon fontos kérdésben mégsem sikerült közös álláspontot kialakítani.
A vitás kérdés lényege tulajdonképpen az Unió hatásköreit érinti, így az Európáról alkotott különböző elképzelések miatt az európai minimálbér bevezetésében nem sikerült megállapodni. A kérdés nem újkeletű, hiszen már 2017-ben a göteborgi csúcstalálkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői, valamint vállalkozások és szakszervezetek képviselői közösen elfogadták a szociális jogok európai pillérét. Ennek kiemelkedően fontos eleme a tisztességes munkafeltételek és a növekedés biztosítása. Ezt követően, 2020 októberében az Európai Bizottság az uniós minimálbér bevezetésével kapcsolatban egy irányelvjavaslatot nyújtott be. A javaslat szerint a jogszabály mindössze a minimálbér meghatározására szolgáló egyértelmű és stabil kritériumokat, az iránymutató referenciaértékek, valamint a minimálbérek rendszeres és időben történő aktualizálását írná elő, minden más kérdésben a szubszidiaritás elve érvényesülne. Ugyanakkor a tagállamok évente jelentést tennének a Bizottságnak a garantált bérminimum rendszerének teljesítményéről.
Az uniós hatáskörök ilyenszerű kiterjesztése szembe állítja az eltérő vízóval rendelkező tagállamokat. Egyesek az erős tagállamok együttműködésében látják Európa jövőjét, míg más tagállamok az integrációt szorgalmazzák. Ennek megfelelően, Magyaroroszág és Ausztria nem támogatta az európai minimálbér megteremtését. Ezzel szemben Emmanuel Macron köztársasági elnök kijelentette, hogy a soron következő francia uniós elnökség alatt a kérdés kulcsfontosságú lesz. Mindez azért is lényeges, mert a francia köztársasági elnökök többsége jellemzően az Európai Unió erősítését tekintik érdeküknek, hiszen az uniós térben elért sikerek számos szavazatot hoznak a birodalmi múltú Franciaországnak.
Franciaország 2022 januárja és júniusa között tölti majd be a soros uniós elnökségi tisztet és ugyanebben az időszakban, áprilisban lesznek az elnökválasztások. Bár Macron elnök még nem jelentette be hivatalosan, várható, hogy egy év múlva ismét megméretteti magát. Az elnökségét több súlyos belpolitikai nehézség határozza meg, mint a megrázó terrortámadások, a sárgamellényesek igencsak intenzív több hónapos tüntetései, vagy a rendkívül magas munkanélküliség. Mindezek fényében érthető, hogy Macron elnök nemrég bejelentette, hogy átalakíttatja az ENA több évtizede működő francia elitképző felsőoktatási intézményt, jelentős gesztust téve egy széles potenciális szavazóbázisnak. Az európai minimálbér prioritásként való kezelése is a francia elnök pozícióját tudná erősíteni. Jelenleg zajlik az Európa jövője konferenciasorozat, amely a francia szavazásokig még nem zárul le. Csaknem egyéves konzultációsorozat után várható, hogy tisztább képet alkothatunk arról, hogy az uniós polgárok megítélésében az Európai Unió milyen mértékben és milyen területeken kellene hatásköreit bővítse. Vagyis, az állampolgárok az Európai Uniót illetően inkább a magyar, osztrák és több kisebb tagállam elképzelését vagy a francia víziót támogatják inkább. Mindez döntő lehet ez európai minimálbér kérdését illetően is.
2021.05.12. - Máthé Réka Zsuzsánna