Magyarország május 21-e óta tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A főbb prioritásokról már korábbi cikkünkben[1] írtunk, amelyek között kiemelt célkitűzésként megjelenik a nemzeti kisebbségek védelme. Hazánk nagy figyelmet fordít a határon túli magyar nemzeti kisebbség támogatására, azonban felmerül a kérdés, hogy vajon a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről hogyan tudunk beszámolni, kiemelt figyelmet fordítva e közösségek anyanyelvű oktatáshoz való jogára.
A 2011. évi CLXXIX. a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében, nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Magyarország ezen meghatározás alapján 13 nemzetiséget ismer el hivatalosan, amelyek a következők: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
Az anyanyelv használata a nemzetiségek életében kiemelkedően nagy szereppel bír, hiszen ezen nyugszik identitásuk megőrzése. Ennek okán az anyanyelven folyó oktatás a kisebbségek szempontjából kulcsfontosságú.
A magyarországi nemzetiségek anyanyelvű oktatása
A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében, a kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van a saját anyanyelvük elsajátításához, valamint részt venni a saját anyanyelvükön folyó oktatásban.[2] Erre az oktatás minden szintjén van lehetőség, különböző formákban, mint például a nemzetiségi anyanyelvű óvodai nevelés, iskolai oktatás.[3]
Nemzetiségi tartalmú nevelés-oktatást az állami és egyházi intézményeken túl, a nemzetiségi önkormányzatok is biztosíthatnak, továbbá a nemzetiségi önkormányzatoknak lehetőségük van azon intézmények átvételére, s fenntartására, amelyben az adott köznevelési intézmény nemzetiségi feladatot lát el, és nemzetiségi nevelés-oktatatásban a gyerekek/tanulók legalább 75 százaléka részt vesz.[4]
Magyarországon jelenleg 127 nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény van,[5] amelyek között egyaránt megtalálható óvoda, általános-, illetve középiskola. A 127 nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény közül 82 német nemzetiségi, azonban találkozunk 12 román, 9 szerb, 9 szlovák, 6 horvát, 5 szlovén, 2 görög és 2 roma intézménnyel is. A fennmaradó 5 nemzeti kisebbség többnyire szétszórtan él az országban, így esetükben a köznevelési intézmény fenntartása nem reális.
A legutóbbi népszámlálás (2011) adatai alapján egyértelműen a cigány kisebbség él legnagyobb számban Magyarországon, 315.583 fővel. Őket a németek követik 185.696 fővel, majd a románok 35.641, szlovákok 35.208, illetve a horvátok 26.774 fővel. 10.000 fő, vagy az alatti számban csökkenő sorrendben szerbek, ukránok, lengyelek, bolgárok, görögök, ruszinok, örmények és szlovénok élnek Magyarországon.[6]
Ha összevetjük a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartok köznevelési intézmények számát a nemzetiségiek népességén belüli számával, a legszembetűnőbb, hogy a cigány kisebbség a nemzetiségi köznevelésben mennyire alulreprezentált. Azonban fontos kiemelni, hogy a közel 316.000 cigányból mindössze 8600 vallotta, hogy a cigány az anyanyelve is lenne, így következtethetünk rá, hogy ők a magyar nyelvet tekintik anyanyelvüknek, azonban közel 43.000 fő a cigány nyelvet használja a baráti, családi közösségben.[7] A németek nagy aránya összhangban áll a számos német nemzetiségi köznevelési intézménnyel, s a németeket számban követő kisebbségek arányának is szintén reális az általuk fenntartott oktatási intézmény.
A nemzeti kisebbségeket védő egyezmények érvényesülése Magyarországon
Magyarország az Európa Tanács berkein belül 2 kiemelkedően fontos, a kisebbségeket védő egyezményhez csatlakozott, amelyek a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, illetve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Ezen egyezményekben foglaltak vizsgálatára ún. monitoring szervek lettek felállítva, amelyek jelentést készítenek az adott országról, az egyezmény tartalmának megvalósulásával összefüggésben. Magyarországról az eddigiek során 5 körben készült jelentés, a legfrissebb jelentés 2019. februárjában látott napvilágot,[8] amelyben a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény végrehajtását vizsgálták. Ezt követően, decemberben látogatott hazánkba a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottság, amely véleményét 2020. májusában tette közzé. Magyarország ezen véleményhez októberben fűzött megjegyzéseket, s 2021. februárjában született meg a végleges határozat[9] Magyarország kapcsán.
A nemzeti kisebbségek oktatáshoz fűződő jogai kapcsán két fontos megállapítást tettek. Az első, miszerint a nemzetiségi oktatás egy fő problémája a nemzetiségi pedagógusok csökkenő száma, hiánya. Ezen ténymegállapítással egyébként már 2011-ben, a magyar kisebbségi ombudsman jelentésében is találkozhatunk, s az azt utókövető 2017-es jelentésben[10] szintén, amely az alapvető jogok biztosa, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettesének közös jelentése. A közös jelentés értelmében, a probléma megoldásához szükséges volna többek között a nemzetiségi pedagógusképzés további átgondolása, nemzetiségi-felsőoktatási szakmai konferenciák tartása nemzetiségi kutatók bevonásával, valamint források elkülönítésére különböző, a nemzetiségeket támogató pályázatokhoz.
A másik fő megállapítása a monitorozó bizottságnak, hogy a roma kisebbség hátrányos helyzetben van mind az oktatás, mind a munkaerőpiaci elhelyezkedés tekintetében. A romák nagy része ugyan nem a roma nyelvet tekinti anyanyelveként, hanem a magyar nyelvet, így esetükben nem az anyanyelvi oktatás hiányát, problémáit emelte ki a bizottság, sokkal inkább az őket érő oktatási szegregációt és diszkriminációt. A Tanácsadó Bizottság azonnali intézkedésre szólította fel Magyarországot, miszerint minél előbb azonosítsa és vezessen be hosszú távú, fenntartható megoldásokat a roma tanulók oktatásának javítására, a korai iskolaelhagyás, a földrajzi és az iskolán belüli szegregáció és a tanárhiány kezelésére. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon a romák helyzete, sokkal inkább szegénységi kérdés, mint nemzetiségi. A romák esetében nem az identitás fenntartása és újratermelése a cél, sokkal inkább a társadalmi integráció elősegítése, így az oktatással összefüggésben sem az anyanyelvi oktatás kérdésköre a mérvadó, sokkal inkább az oktatási szolgáltatásokból való részesülésük, oktatásba történő integrációjuk. A további nemzetiségektől való elkülönülésüket mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a közösség támogatásával, a többi kisebbséggel ellentétben, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő foglalkozik.
Az emberi jogi szervezetek által tett megállapítások egyik sajátossága, hogy leginkább a hiányosságokra, problémákra hívja fel a figyelmet, így azon tény, miszerint a magyarországi nemzetiségek oktatása nem szerepel a jelentésben, mint javítandó terület, mindenképp nagyon pozitív, s példaértékű, összevetve más, európai országgal.
2018. szeptember 1. óta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. segíti a hazai nemzetiségek támogatását különböző pályázatok útján, amelyek között helyet kapott az anyaországok közreműködésével megvalósuló nemzetiségi pedagógus továbbképzések támogatása is.
Összegezve elmondható, hogy Magyarország nemcsak a külhoni magyar kisebbségeket védi, s segíti elő jogaik minél hatékonyabb érvényesülését, hanem itthon is támogatja a nemzeti kisebbségeket identitásuk megőrzésében.
2021.07.05. Bagi Nikoletta Dóra
Kép: https://www.facebook.com/EuropeanDayofLanguagesToronto/photos/3096435677150165
[1] Varga Csilla: EUSTRAT kurzus V. összefoglaló – Az Európa Tanács és a közelgő magyar soros elnökség prioritásai. Európa Stratégia Kutatóintézet, 2021.05.04.
[2] 2011. évi CLXXIX. a nemzetiségek jogairól szóló törvény 12. §
[3] (2.lj.) 19. § és 22. §
[4] (2.lj.) 25. §
[5] Oktatási Hivatal: Nemzetiségi nevelésben, oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók száma feladatellátási helyenként. 2021.05.25. https://dari.oktatas.hu/kozerdeku_index. Letöltve: 2021.06.18.
[6] KSH: 1.1. A népesség nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nemzetiseg. Letöltve: 2021.06.18.
[7] KSH: 1.1. A népesség nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint
[8] Advisory Committee on the Framework Convention for the Protection of National Minorities: Fifth Report submitted by Hungary. 2019.02.05.
[9] Council of Europe: Resolution CM/ResCMN(2021)8 on the implementation of the Framework Convention for the Protection of National Minorities by Hungary. 2021.02.03.
[10] Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentése az AJB-710/2017. számú ügyben (Előzmény: AJB-831/2016.), a nemzetiségi pedagógusképzés utóvizsgálatáról és a nemzetiségi hallgatók pályakép vizsgálatáról. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2017. május