A 2021-es évben Németországra szegeződött Európa szeme, 2022 első felében egyértelműen Franciaország kap reflektorfényt számos okból kifolyólag. Mint ahogy azt korábbi írásainkban már megírtuk, Franciaország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki stafétáját a 2022. év első félévére, amely időszak alatt két választás is le fog zajlani az országban. Ezen események hangsúlyos elemét képezi a klímavédelem és a zöld stratégia, de pontosan hogy is képzeli el az ország napjaink legmeghatározóbb ügyének kialakítását?
Emmanuel Macron adminisztrációjának kezdete óta egy óvatosabb hangot próbált képviselni a klímapolitika minden szegmensében, tanulva a 2018. őszén kialakult, ún. sárgamellényes tüntetéssorozat tapasztalataiból. Az akkor a magas üzemanyagárak végett utcára vonult francia nép – többek között – a kormány aktív cselekvését követelte a klímaváltozás ügyében, azonban Macron a kis- és középosztály elégedetlenségét nagyobb prioritásként kezelte.
Ezzel szemben az EU Tanács soros elnöki székében ülő Franciaország három kiterjedtebb környezetvédelmi intézkedés előmozdítását szorgalmazza majd a következő félévben, amelyre Emmanuel Macron is hangsúlyt fektetett a 2021. december 9-i beszédében. Ezek közé tartozik az ún. „mirror clauses”, amely az Európai Unió kereskedelmi partnereivel szemben támaszt elvárásokat a belső szabadkereskedelmi standardok alkalmazása révén a fair verseny céljából. Emellett a tervek szerint 2023-tól bevezetésre kerülő importtermékek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM), vagyis a karbonvám szintén a tisztességes versenyt hivatott szolgálni az importált és az EU-s termékek között, előmozdítva a Fit for 55 klímacsomag célkitűzéseinek elérését, elsőkörben az üvegházhatású gázok kibocsátásnak 55%-os csökkentését 2030-ig. Továbbá harmadik, szintén a gazdaság javát szolgáló elemként hangzott el az „erdőirtástól mentes termékek” fogyasztása kapcsán egy Európai Uniós mechanizmus kialakítása is, ugyanis a világunkban zajló radikális deforesztáció – vagyis az erdők irtása a mezőgazdasági termőterületek megnövelése érdekében – folyamatáért az EU lakossága is felelős. E három intézkedés mellett Franciaország elhivatott még a Bizottság „akkumulátor-szabályozás” javaslata mellett, amelynek értelmében az EU-s piacon fellelhető akkumulátorok teljes életciklusuk alatt fenntarthatóak és biztonságosak lennének, illetve az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének a kereskedelemre és az építőiparra való kiterjesztését is támogatja.
Azonban a saját elvárások mellett a civil szféra szereplői is kifejezték elvárásaikat az elnökségre, pontosabban az elnökségi trióra - Franciaországra, Csehországra és Svédországra - nézve. Az Európai Környezetvédelmi Iroda – egy közel 170 környezetvédelmi polgári szervezetből álló hálózat – egy tíz pontból álló javaslatcsomagot állított össze a francia soros elnökség részére, amely témáknak a következő fél évben kiemelt fontosságot tulajdonítanak. Az üzenet szerint Párizsnak (és a triónak) szignifikáns előrelépéseket kell tennie a biodiverzitás megőrzése, a klímakatasztrófák megelőzése, a körforgásos gazdaság megteremtése, a zöld átállás és a gazdasági fellendülés összekapcsolása, egy fenntartható és ellenálló Európa kialakítása és lényegében az Európai Zöld Megállapodás végrehajtása érdekében.
A felsorolt javaslatok végrehajtásának szükségessége nem kérdőjelezhető meg, azonban a megszabott időtartam, vagyis, hogy a következő másfél évben mindez sikerüljön, irreleváns elvárás. Viszont, ha nem is ilyen nagy kiterjedésben, kisebb lépésekben 2022-ben az élen járnak a franciák a környezetvédelem területén.
És mitől is zöldebb még a francia föld?
Minden évben számos európai fővárosi cím kerül kiosztásra, mint az 1985 óta létező Európa Kulturális Fővárosa (2023-ban Veszprém viseli ezt a címet) vagy a 2010 óta kiosztásra kerülő Európa Zöld Fővárosa díj, amennyiben egy város kiemelkedő cselekedeteket visz véghez egy-egy adott területen. Az utóbbi elismerést - a finnországi Lahti-t követve - 2022-ben a délkelet-franciaországi Grenoble tudhatja magáénak, amely a lakosság, a cégek, a közintézmények és a nonprofit szervezetek együttműködését tűzte agendájára egy egészségesebb város kialakítása céljából. Emellett tanúbizonyságot tesz még a város elszántsága mellett az is, hogy itt volt az első önkormányzat Franciaországban, amely klímatervet készített, mindezt már 2005-ben.
Ezenkívül még egy másik francia város, Bordeaux is elismerésben részesült, ugyanis - Valencia mellett - 2022-ben az Intelligens Turizmus kategóriában Európa Fővárosa elnevezést viselheti, többek között a turisták által kedvelt Darwin ökoszisztéma kialakítása végett.
Ezen zöld törekvéseket és cselekményeket összevetve helytálló lehet Franciaországot a klímamozgalom egyik vezető államának titulálni, azonban az európai országok eltérő szemlélete a zöld átállás terén azt mutatja, hogy érdemes ezt a területet több szemszögből vizsgálni ahelyett, hogy egyoldalúan megítélnénk egy-egy megoldást, kikiáltva annak (nem) hasznosságát. Mindazonáltal amennyiben Párizsnak sikerül egy ambiciózusabb zöld megállapodást ösztönöznie elnökségi ideje alatt, az EU-ban betöltött vezető szerepe végett remélhetőleg tényleges cselekvéseket érhet el a 27 országban vagy akár a globális diplomáciában is.
2022.01.21. Tóth Bettina