Mit várhatunk a francia uniós elnökségtől?

2022. január 1-én hat hónap erejéig Franciaország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Szlovéniától. Izgalmas időszakban kerül sor a francia soros uniós elnökségre, hiszen az egybeesik a francia elnökválasztási kampánnyal: áprilisban az országban új elnököt választanak, júniusban pedig parlamenti választásra is sor kerül. Mi a francia elnökség programja, prioritásai, melyek lesznek a legnagyobb kihívások, amelyekkel szembe kell néznie Párizsnak az EU Tanácsának soros elnökeként?

Emmanuel Macron 2021. december 9-én beszélt a francia soros elnökség teendőiről, és bemutatta annak három alappillérét, melyek a fellendülés (újraindítás), erő (hatalom) és hovatartozás érzése (kötődés). Macron szerint „a határainkon belüli együttműködésen alapuló Európától el kell mozdulnunk egy olyan Európa felé, amely erőt mutat a világban, teljes mértékben szuverén, önálló döntéseket hoz és saját maga határoz a sorsáról.”

A francia elnök beszéde alapján az elnökség három fő prioritásra épül majd: európai szuverenitás, új európai növekedési modell és „emberibb léptékű” Európa. A francia elnökség részeletes programját Macron január 19-én, Strasbourgban, az Európai Parlament előtt ismerteti majd.

1. Európai szuverenitás. December 9-én Macron egy olyan Európa megszilárdításáról beszélt, amely képes lesz önállóan meghozni katonai, technológiai, kulturális és az értékekre vonatkozó döntéseit. A francia elnök európai szuverenitással kapcsolatos koncepciója a 2017 szeptemberében, a Sorbonne-on elmondott beszédén alapul. Eszerint elsősorban nem az európai nemzetek szuverenitására van szükség, hanem meg kell teremteni az európai szuverenitást. Így ugyanis az EU a nemzetközi színtéren megállja a helyét, és hatékonyabban védheti meg érdekeit és értékeit.

Az EU szuverenitásának kiemelkedően fontos eleme a közös külpolitika és külkapcsolatok. Ezen a téren az EU számos kihívással néz szembe. A legégetőbb kérdés Oroszországnak a térségre gyakorolt hatása, valamint az egyre fokozódó ukrán-orosz konfliktus. A NATO január elejére több rendkívüli ülést is összehívott a kérdés megvitatására. A kérdésről az új német külügyminiszter is egyeztetett legutóbbi washingtoni látogatása során amerikai kollégájával, súlyos következményeket kilátásba helyezve arra az esetre, ha Oroszország megszállná Ukrajnát. A közelgő háború veszélyére számos szakértő és politikai szereplő figyelmeztet, a helyzet várhatóan a következő hónapokban sem fog jelentősen enyhülni. A külkapcsolatok terén az is kérdés az EU számára, hogy miként viszonyul az egyelőre távoli veszélyforrásként értelmezett Kínához, miként reagál az ázsiai hatalom jelentette újabb és újabb kihívásokra, így különösen a demokratikus elvek védelmére és a technológia és innováció terén szerzett egyre jelentősebb előnyre. Az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok formálása sem elhanyagolható, hiszen a Biden adminisztrációt hivatalbelépését követő hurráoptimizmust nem kísérték érdemi előrelépések az amerikai-európai viszonyrendszerben. Szintén a szuverenitás külső dimenziójához tartozik, hogy az EU miként fog fellépni a lengyel-belorusz válság ügyében.

Utóbbi kérdés szorosan összefügg az EU külső határainak védelmével, illetve a migrációval, mely témák szintén kiemelt fontosságot élveznek a francia elnökség prioritásai között. A migráció kapcsán Macron az EU külső határainak hatékony védelmét, a határőrizet erősítését, illetve az észak-afrikai országokkal való szorosabb kapcsolattartást irányozta elő. A migrációt elsődlegesen tehát a külső dimenziójában kezelné, azonban annak belső, mindennapi életet érintő vonatkozásai, valamint a franciaországi elnökválasztási kampányban betöltött kiemelt szerepe miatt a migráció a francia elnökségre váró egyik legnagyobb kihívásként tartható számon.

Hasonlóképpen az európai szuverenitás külső dimenzióját érinti a közös európai hadsereg felállításával kapcsolatos célkitűzés. Ennek a kérdésnek korábban is Macron volt az európai zászlóvivője, így várhatóan ez a téma többször fel fog merülni a félév során. 

A szuverenitás kérdéskörébe tartozik a schengeni övezet erősítése is. „Az első megvalósítandó dolog a schengeni övezet politikai kormányzása lesz. Szeretnénk létrehozni egy vészhelyzeti támogató mechanizmust a válságok esetére” – magyarázta a francia elnök.

2. Új európai növekedési modell kialakítása. E növekedési modellnek olyan összetevői vannak, mint a digitális technológia, klímavédelem, szociális politika, vagy a stabilitási paktum reformja.

A francia soros elnökség egyik alappillére a fellendülés, melyben Franciaország arra összpontosít majd, hogy Európa elősegíthesse a zöld és digitális átállás megvalósulását. A digitalizáció kapcsán prioritás az online platformok gazdasági szabályozása és tartalmi keretek közé szorítása, kiemelt figyelemmel a gyűlöletbeszéd megfékezésére és az álhírterjesztés visszaszorítására. A zöld átállás kapcsán prioritás az uniós klímasemlegesség 2050-ig való megvalósításának elősegítése, valamint a szén-dixoid-adóról várhatóak tárgyalások.

A gazdasági válság kezelésében a francia elnökség kiemelten figyelne a szociális hatásokra. Ennek keretén belül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesülése érdekében várhatók lépések. Prioritás továbbá az európai minimálbérrel kapcsolatos szabályozás előmozdítása. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatos egyik legfontosabb téma a stabilitási paktum reformja lesz. Macron korábban kifejtette, hogy idejétmúltnak tartja a túlságosan szigorú uniós költségvetési előírásokat, és lazítana a maastrichti kritériumokon. Ehhez partnert is talált Mario Draghi olasz miniszterelnök személyében, akinek szintén fontos lenne a fiskális szigor enyhítése. A két politikus a Financial Times hasábjain azzal érvelt, a járvány okozta különleges helyzetből történő visszatérés időszakában elkerülhetetlen lesz a fiskális szabályok mélyreható átalakítása. A kérdésről várhatóan márciusban rendkívüli Európai Tanács ülést is tartanak majd.

3. „Emberibb léptékű” Európa megteremtése. Ennek keretén belül a francia elnökség az Európa jövőjéről szóló konferencián keresztül kifejezett aggodalmak figyelembevételét irányozta elő. A konferenciasorozat, mely annak idején Macron elnök kezdeményezésére indult el, szintén a francia elnökség alatt fog finiselni, így várhatóan erre is külön figyelmet fordít majd Párizs. 

A francia elnökségről általánosságban elmondható, hogy semmiképpen sem lesz elvonatkoztatható a francia belpolitikai folyamatoktól, és az elnökségi programot a hazai politikai fejlemények fényében (is) kell majd értelmezni. Franciaországban a soros elnökség ideje alatt két választást is tartanak: az elnökválasztás két fordulója (április 10. és 24.) után júniusban (12-én és 19-én) parlamenti választásokra kerül sor, így az elnökség teljes ideje gyakorlatilag folyamatos kampányüzemmódban telik majd.

Belpolitikai csatározások tehát várhatóan nagyban befolyásolják majd a francia soros elnöki programot. Jó példa erre a párizsi Diadalívre kihelyezett uniós zászló körül kialakult botrány. Nem csupán Macron jobb (és bal)oldali ellenfelei háborodtak fel azon, hogy a múlt év utolsó napján a francia nemzeti lobogó helyére – a január 1-én kezdődő francia elnökség apropóján – kihelyezték az uniós zászlót, de a francia közvélemény jelentős része is. Ráadásul a két lobogó nem egymás mellé került ki, mint ahogy 2008-ban Sárközy elnök vezette francia elnökség idején, hanem a francia lobogó lekerült az ország egyik jelképének számító emlékműről. Az eredeti állapotot végül kevesebb, mint 24 óra alatt helyreállították, azonban a felháborodás jól szemlélteti a francia vezetés előtt álló kihívásokat.

A zászló-ügy szorosan kapcsolódik a hovatartozás érzésével fémjelzett elnökségi pillérhez, mely alatt EU-hoz való tartozás érzése, egy közös európai jövőkép erősítése értendő. Ezen alappillér abból is fakad, hogy az elmúlt években hangsúlyozott Európa-pártiság ellenére Macronnak nem sikerült erősítenie hazájában az európai identitást, sőt, az euroszkepticizmus egyre jobban növekszik az országban. Ráadásul az elnökválasztási kampányban számos szuverenista kihívóval is szembe kell néznie a regnáló francia elnöknek.

Ami a magyar vonatkozásokat illeti, a Macron elnök és Orbán Viktor miniszterelnök eltérő szuverenitás-felfogásából fakadóan várhatóak súrlódások a két vezető között, ugyanakkor e szuverenitásértelmezés számos ponton hasonlóságot és együttműködési lehetőségeket is mutat. Az energia kérdésében szintén egy platformra kerülhet Magyarország és Franciaország. Az atomenergia elfogadtatása (zöld energiaként való elismerése) hazánk kiemelt célkitűzése, amelyre már az Európai Bizottság is javaslatot tett, és ami Macron elnök érdekeivel is összhangban áll. E tekintetben inkább német ellenállás jósolható, hiszen Németország épp egy korszakos leszerelési programot hajt végre.

A francia elnökség mintegy 400 eseményt tervezett be a következő hat hónapra, melyről egy részletes eseménynaptárat is közzétettek. Franciaország elnökségével új „elnökségi trió” indul; júliusban Csehország, egy év múlva pedig Svédország veszi át az elnökségi stafétát.

2022.01.10. Dr. Tárnok Balázs

Kép: Az Európai Unió Tanácsa