2023-ban Bulgária az ötödik parlamenti választásra készül két év leforgása alatt. A hosszú ideje tartó politikai instabilitás immár az ország fejlődését veszélyezteti.
2023 tavaszán huszonnégy hónapon belül ötödik alkalommal járulnak a bolgár választópolgárok az urnákhoz, hogy a törvényhozás összetételéről döntsenek. Bulgáriában 240 képviselőből áll a parlament, a mindenkori végrehajtó hatalom megválasztásához 121 fő támogatása szükséges. Az országban arányos választási rendszer van. A választópolgárok nyílt listás rendszerben szavaznak pártokra, harmincegy darab, többmandátumos választókerületben. A parlamentbe jutási küszöb négy százalék.
Négy választás másfél év alatt
Elsőként 2021 áprilisában rendeztek parlamenti választást, amelyen a leköszönő miniszterelnök, Bojko Boriszov pártja, a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) tudott győzni. A második legtöbb szavazatot a törvényhozásban új erőként bekerülő Vannak ilyen emberek (ITN) nevű populista politikai szervezet kapta, harmadik helyen pedig a Bolgár Szocialista Párt vezette baloldali koalíció (BSPzB) végzett. Önmagában egyik párt sem rendelkezett a kormányalakításhoz szükséges mandátumszámmal, így mind a jobboldalnak, mind a baloldalnak az ITN-nel kellett volna koalíciót kötnie. A Vannak ilyen emberek ugyanakkor elzárkózott az együttműködéstől, így az államfőnek új választást kellett kiírnia.
Három hónappal később, 2021 júliusában tartották az előrehozott választást, amelyen a GERB és az ITN azonos eredményt elérve, az első helyen végeztek. Kormányt alakítani azonban megint csak nem sikerült egyetlen politikai erőnek sem, így 2021 novemberében megrendezték a harmadik voksolást az esztendőben. Ekkor új aktorként a bolgár politikai életben, Kiril Petkov és Asen Vaszilev pártja, a Folytatjuk a változást (PP) nevű szervezet kapta a legtöbb voksot, a korábbi győztes, GERB a második helyre szorult. Koalíciós tárgyalásokra ezt követően is szükség, az előző hónapok tapasztalataival ellentétben viszont ez alkalommal sikeresnek bizonyultak és a PP vezetésével négypárti kormány alakult meg, amelynek tagja volt még a Bolgár Szocialista Párt, a Vannak ilyen emberek és a Demokratikus Bulgária (DB).
Az ország irányításával kapcsolatos véleménykülönbség miatt – például a költségvetési politikával, valamint Észak-Macedónia uniós csatlakozása elleni vétóval kapcsolatban – azonban nem tudott sokáig megmaradni ez az együttműködés. 2022 júniusában az ITN kilépett a koalícióból, így kisebbségi kormánya lett Bulgáriának, amely még ugyanabban a hónapban elveszítette bizalmi szavazást. Tekintettel arra, hogy a PP azt követően sem tudott új végrehajtó hatalmat alakítani, a köztársasági elnök ismételten egy előrehozott választás kiírása mellett döntött. Ebből fakadóan, 2022 októberében a negyedik voksolást rendezték meg másfél éven belül a délkelet-európai országban. Ezen a korábbi mintához visszatérve, Bojko Boriszov pártja győzött, aminek következtében az egykori kormányfő kezdhette meg a tárgyalásokat a többi párttal a jövőbeni kooperációról. Eredményt ugyanakkor sem ő, sem az utána felkért szervezetek – a Folytatjuk a változást, illetve a Bolgár Szocialista Párt – nem értek el, ez pedig egyet jelentett az újabb voksolással, melyre várhatóan 2023. április másodikán kerül majd sor.
Az előrehozott választások negatív hatásai
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg Boriszov pártja, a GERB a legnépszerűbb a bolgár választók körében, legerősebb kihívójának pedig a Petko és Vaszilev vezette Folytatjuk a változást ígérkezik. Az áprilisi voksoláson minden valószínűség szerint újfent egyik párt sem szerez annyi mandátumot, hogy képes legyen egyedül kormányozni, vagyis ismét elhúzódó koalíciós tárgyalásokra kell számítani. Az idő előrehaladtával ugyanakkor egyre fontosabb lenne, hogy végre legyen egy stabil végrehajtó hatalma Bulgáriának. A kormányalakítási kudarcok és a sorozatos előrehozott választások ugyanis megingatják a polgárok demokráciába vetett bizalmát, mely megmutatkozott a részvételi arányok változásában is. Már 2021 áprilisában is a választásra jogosultaknak kevesebb, mint fele – 49 százalékuk – vett részt a voksoláson, ez az arány pedig csak tovább csökkent a következő alkalmakkor. A 2021. júliusi választáson 40 százalék volt a részvételi arány, a novemberi, valamint a 2022. októberi előrehozott választáson pedig 40 százaléknál is kevesebben mentek el szavazni. Az alacsony részvételi arány az esetlegesen megalakuló kormány legitimitását gyengíti.
Ezeken túlmenően, a bolgár belpolitikai instabilitás egyfelől megnehezíti a korrupció elleni fellépést az országban, melynek mértéke a legnagyobb az Európai Unióban, másfelől késleltetheti az euró bevezetését, mely fizetőeszközt a tervek szerint már az idei évben alkalmaznák Bulgáriában. A stabil kormány hiánya továbbá az uniós források hatékony felhasználását is akadályozhatja.
2023.02.01. Kalas Vivien
Kép: Flickr